Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
A nőnap alkalmából tegnap a parlament ülésen, napirend előtt, Annus József (MSZP) köszöntötte a gyengébb nemet. Hatvani Zoltán (SZDSZ) a borsodi szénbányászat visszafejlesztésével kapcsolatban arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a privatizáció olyan formája nem fogadható el, amely hátrányos helyzetbe hozza az ott dolgozó több ezer bányászt. Nemzetközi „bonyodalomkeltésnek” értékelte Dénes János (függ.), hogy a Beszélő színes rongy kifejezéssel illette az USA egyik tagállamának. Georgiának a zászlaját. Hivatalos magyar bocsánatkérést és a lap megrendszabályozását követelte. Király B. Izabella (MDF) azért emelkedett szólásra, hogy bejelentse: nem volt MSZMP-tag, munkásőr, sem pedig ügynök. A T. Ház nem vette napirendjére G. Nagyné Maczó Ágnes új választójogi törvényjavaslatát. A képviselőnő úgy vélte: a valódi népi politizálás kiszorult a parlamentből. Ezért többek között a képviselők visszahívhatóságát indítványozta. Első napirendi pontként a Menekültügyi Alapról szóló törvényjavaslatot tárgyalta a parlament. Mint azt Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében elmondta: a Menekültügyi Alap az 1987-ben létrehozott Letelepedési Alapjogutóda, amelyben részletesen felsorolják a támogatandók körét. Bejelentette azt is, hogy a kormány rövidesen tárgyalja a menedékjogi törvényjavaslatot. A kormány javaslatához hat módosítóindítvány érkezett, amelyeket az előterjesztő támogatott. Az alap rendeltetése a Magyarországon tartózkodó menekültek ellátása, társadalmi beilleszkedésük támogatása. hazatérésük, továbbutazásuk elősegítése, továbbá a menekültügyi ellátás rendszerének fejlesztése és működtetése lesz. Kezelője a Menekültügyi Hivatal. Bevételi forrásai: a költségvetésből évente nyújtott támogatás; belföldi természetes és jogi személyek, gazdasági társaságok befizetései; külföldi államok, nemzetközi szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatás. A javaslat szerint menekültnek azt a külföldit kell tekinteni, aki a Magyar Köztársaságtól ennek elismerését kérte; mcnckültkénti elismerése megtörtént; ideiglenes menedéket élvez; 1988. január elseje és 1990. június 30. között menekült, s hazánk humanitárius okokból befogadta. Az Országgyűlés a vitát lezárta, a határozathozatalra várhatóan ma kerül sor. Fodor István és Kupa Mihály független képviselők tegnap a parlament elé önálló képviselői indítványt terjesztettek be. Az indítványt az Országgyűlés sürgős tárgyalással vette fel napirendjére. Az 1991. évi XXV. kárpótlási törvény szerint a kárpótlási jogcímen megvásárolt földeknek az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel és az önálló ingatlanként történő kialakítással kapcsolatos költségeit az állami költségvetés állja. Az 1993. évi II. törvény az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos költségekről nem rendelkezik, ugyanakkor az önálló ingatlanként történő kialakítás költségeivel a kérelmezőt, a föld leendő tulajdonosát terhelik. Az előterjesztők szerint indokolt egyértelművé tenni, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos költség az állami költségvetést terheli. Az érintettek teljes értetlenségüknek adnak hangot, amiért ha részarány-tulajdonukat önálló ingatlanná kívánnák alakítani, annak költségei őket terhelik. Az előterjesztők szerint ez azért sérelmes, mert nem saját elhatározásukból kerültek azok a földek közös művelésbe. tehát valójában a részarány-tulajdonosok nem okozói annak, hogy most ismét kimérést kell eszközölni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják — állítják az előterjesztők —. hogy egyelőre a részarány-tulajdonosoknak csak a töredéke kívánja saját maga hasznosítani a tulajdonába kerülő földet és várhatóan hosszú évek során fognak élni azzal a lehetőséggel, hogy saját maguk műveljék. Kupa Mihály még pénzügyminiszterként a kisgazdák ezt célzó javaslatát annak idején nem fogadta el. Most mint független képviselőt kérdeztük, hogy miért változtatta meg álláspontját. Kupa úgy vélte, hogy a képviselőtársával javasolt megoldás szerint az önálló ingatlanná történő alakítás költségei nem jelentenének a költségvetés számára elviselhetetlen terhet, körülbelül 400 millió forintba kerülnének. Annak idején a kisgazdákat azért utasította el. mert akkor még nem leheteti látni a költségvetés alakulását. Zsíros Géza, az-Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azonnal összehívta a bizottságot, amelynek döntése, hogy általános vitára alkalmasnak találták a Fodor—Kupa-féle indíványt. A bizottsági ülésen Zsámboki Sándor, az FM földügyi és térképészeti főosztályának vezetője a tárca állásfoglalását is tolmácsolva támogatta a javaslatot. Ugyanakkor az összeget ő hárommilliárd forintban jelölte meg. •N.E.-P.S. A menekültügyi alapról tárgyalt a Ház Fodor—Kupa-indítvány a részarány-tulajdonosok érdekében <1 Magyar Hírlap, 1993.márc.9.