Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-12 / 8429. szám

új Magyarország, 1993.márc.4.- Ha mi felismerjük azt, hogy ez a faj­ta torzulás az elmúlt évtizedek sokkha­tásainak szükségszerű velejárója, és ezt megpróbáljuk kiküszöbölni, máris ren­geteget tettünk ahhoz, hogy alkalma­sak legyünk. Tudniillik ez a fajta indu­lati reagálás az Európai Közösség szá­mára elfogadhatatlan. Nem azért, mert 6k erényesebbek, okosabbak. Szó sincs róla. De jelenleg ók képviselik Európa közösségét, és ha mi oda akarunk csat­lakozni, még okosabbnak kell lennünk. Ha ók indulati megközelítésekkel, nyers nacionalizmussal vagy ilyesmivel találkoznak, az megnehezíti a közele­désünket: ---------------------------—'1 ... ... * Nemzetközi normarendszer- Azért olyan rossz képet csak nem mu­tatunk7 ■ •; ■- Magyarország a legtisztább ország üyen szempontból. Sokat beszélnek Itt a magyar nacionalizmusról, de azt hi­szem, ez gyenge bárány ahhoz képest, ami egyes más országokban jelentke­zik. Ez nem azt jelenti, hogy védem azokat, akik ésetleg valóban ilyet kép­viselnek. - . ‘ Tulajdonképpen hogyan is áll most éz a megújhodóföldrész? Van ugye a szükébb körű nyugat-európai integráció és vannak sokan, akik lesnek befelé a kerítésen. '■ - Igen. A nyugati tntegrádó tulaj­donképpeni alapja két nagy nemzet, a német és a francia megegyezése egy­mással. Ehhez két dolog kellett. Az egyik; mindkettő tönkrement a két vi­lágháborúban. A németek mindkét esetben vesztesek voltak, de azért a .franciák sem maguktól lettek nyerte­sek, hanem úgy húzták ki ókét a baja­ikból. A másik: volt egy közös ellenfél, a szovjet. Ez a kettős nyomás hozta lét­re az európai integráció magját. S amíg a szovjet létezett, nekik volt alibijük a bezárkózásra. Most a szovjet megszűnt, s itt a nagy kérdés: mi lesz a közép- és kelet-európai területekkel? Ha bezár­kóznak, akkor elveszítik ezt a területet, amely pedig lehetővé tenné, hogy a tel­jes Európa sikerrel vegyen részt a glo­bális világversenyben. Nyugat önma­gáról választaná le saját erőtartalékát? Ráadásul egy olyan nyomorzónát hagyna létrejönni, amelyet az instabili­tás jellemez. A saját hátán lenne egy ha­talmas, nyílt seb.- Ezt nem tudná megúszni. De hát az t Egyesült Európurégen megszületettgóh'do-. lata eredetileg is az egész Eiírérpáfa vonat­kozott. '- Elvileg igen. Csak egy minél jobban kiégett európai integráció töltheti be azt a feladatát, amelyet a Nyugat és Ke­let kiemelkedő szellemei a jövőbe vetí­tettek. Az első német-magyar fórumon 1991-ben Budapesten Hans Dietrich Genscher is nagyon világosan különb­séget tett a mai nyugat-európai integrá­ció és az egész Európa között. Végső célként pedig az egész Európa egységét jelölte meg. Mi ebből kiindulva próbá­lunk ajánlatokat tenni, magyarázni, hogy mit kell tenni ennek a sikeréért. Nekik is érdekük, hogy ne nemzeti ve­rekedések színterei legyenek errefelé, mert elvadul a helyzet. Ezt a fajta konf­liktuskomplexumot csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Közösség egy nemzetközi normarendszert ír elő. __- Ugyanakkor, amíg Nyugaton az integ­ráciő folyamata erősödik, keletebbre a dezin­tegráció jelentkezik. Államok esnek szét, nemzetek nem összetartozni, hanem szét­válni igyekeznek. s •- Erről sokat publikálnak Nyugaton ta. Nem ösztönt ezt a véleményt. Mint -történésznek az az álláspontom, hogy az itteni dezintegrádós folyamat nagy­részt nem más, mint az első világhábo-^ rú után létrehozott mesterséges rende­zések történelmi kritikája. Az álintegrá-* dók, a hamis föderádók bomlanak fel. • Jugoszlávia, ahol horvótokat és szerbe­ket egyesítettek egy államban, akik tör-. ténelmük során szemben álltak egy­mással. A csehek és a szlovákok semj voltak soha azonos nemzet. A Szovjet-.1 unió Is hamis föderádó volt. Deák Fe-' renc mondotta, hogy a rosszul begom-j bolt mellényt csak úgy lehet újra gom-’ bolni, ha előbb végig kigomboljuk. Hát most a kigombolásnál tartunk. Ez na-­­gyón kínos folyamat, a történelem rend-^ szerint súlyos árat követel a tévedése-^' kért.- Itt lesznek most az új államok, amelyek egyelőre az elszakadásuknak az önállósá­guknak örülnek.- Miért ne legyen önálló szlovák ál­lam? Ezt helyeselnünk kell. Egyébként. végső soron az új államok sem szigete­­lődhetnek el teljesen. Aligha képzelhe­tő, hogy az Egyesült Európában lesz egy szlovák vagy horvát vagy akár ma­gyar sziget. És most a megoldás szá- ( munkra éppen az, hogy ezeknek az ál­­lamoknak, valamennyinek, belépő­jegyként az európai normákhoz kell igazodniok. Nem elég az ilyen és olyan nemzetközi szervezetekben, intézmé-' nyékben részt venni, hanem az orszá­gon belül a nemzeti kisebbségeknek., kollektív jogokat kell biztosítani. Tehát j .nem az egyéni emberi jogokat, hanem kollektív jogokat. Nézetünk szerint, a kollektív kisebbségi jogokkal kell és le-,* hét kihúzni a nemzetiségi viszályok méregfogát. Ez modell értékű megol­dás, amivel mi is hozzájárulunk a kon­tinens békéjének és egységének meg­valósulásához. \ zetközi szervezet követeli a kollektív jo- ‘ gokat. Mert ugyan hogyan alapít valaki például egyénileg egyetemet? Nekünk ’■ magyar részről minden eszközzel azon kell lennünk, hogy a kollektív jogok ‘ megadásának tendendáját erősítsük. Talán kitelik tőlünk, hogy ebbe az ■ irányba átbillentsük az egyensúlyi helyzetet. . *- Végül mintegy summázatként kérde­zem: bízhatunk abban, hogy legalább mi ma- • gunk a száz évvel ezelőtti hibát nem követ- i jük el még egyszer? * \- Erős bennem a bizakodás. A törté­nelem arra is való, hogy a tanulságait megfelelően hasznosítsuk. Az Európa ’ Mozgalom Magyar Tanácsa stratégiai célként tűzte maga elé, hogy meggyőz­ze a közvéleményt: nekünk magunk­nak kell átalakulnunk. De ez egy olyan / folyamat, amely lehetővé teszi, hogy ml^ is részt vegyünk az egységes európai^ gondolkodás kialakításában. v- , •> . i Jász'László Magunknak kell átalakulnunk' v, f- £zf már elfogadják többnyire? £- A politikai gondolkodás nemzetkö­zi fórumain még egymással egyensúly­ban van két felfogás. A hagyományos, '-amitméga világháború után, a szovjet — hatása alatt rögzítettek, hogy csak egyéni emberi jogok vannak. De ma már ott tartunk, hogy egyre több nemy

Next

/
Oldalképek
Tartalom