Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-11 / 8428. szám
168 Óra, 1993.márc.2. 33 kupjnak mennie kellett Történt valami A pénzügyesek zsebében kinyílt a bicska I Amikor az akkor még pénzügyminiszter Kupa Mihályt megkérdezték, hogy szarkasztikus stílusát mennyire tolerálja a kormány, Kupa azt válaszolta: „Erre az intellektuális humorra legalább hárman vevők a kabinetben.” Az egyikük nyilván az utód, Szabó Iván lehetett, aki többször is nyilatkozott arról, hogy elfogadja a Kupa-programot. Vele folytatjuk az Antallkormány új minisztereit bemutató interjúsorozatunkat. A riporter Farkas Zoltán.- Hánv nap, hány óra gondolkodási időt kapott a miniszterelnöktől, egyáltalán, hogyan tudta meg, hogy önt szemelték ki a pénzügyi tárca élére? Nem sok gondolkozási időm volt. Lezajlott egy beszélgetés a miniszterelnök úrnál, ahol közölte az elképzelését és azt, hogy meg kell értenem: ebben a kormányzati időszakban az a fajta gazdasági minisztérium, amelyikben korábban gondolkoztunk, már semmilyen körülmények között nem jön létre. A magyar közjogi megoldás különben is a pénzügyminiszterre helyezi a gazdaságirányítás súlypontját, ilyen értelemben tehát ne várjam el azt, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fél éven vagy egy éven belül kinő gazdasági minisztériummá. Ha csinálni akarom a gazdaság irányítását, akkor tessék, itt a pénzügyminiszteri stallum. Hozzátette azt ts. hogy nines más olyan személy , akit ide szeretne rakni, tehát vegyem úgy, hogy én vagyok a jelölt. El- Ebből mégiscsak az derül ki, hogy » miniszterelnök Kupa Mihályt leváltotta, ami ellentmond azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek úgy szóltak, hogy Kupa Mihály pénzügyminiszterként jól dolgozott, megfelelő teljesítményt nyújtott. On is többször nyilatkozott arról, hogy a Kupa-programot elfogadja. Mégis az történt, hogy a legfőbb gazdasági irányítónak önt nevezték kJ cs ■t nem Kupa Mihályt.- Kupa Mihály nak aTnrnisTterrlnök-tiHeo^ moly szerepet szánt a közlekedési tárca élén, miután itt az elkövetkezendő időben százmilliárdos nagyságrendű infrastrukturális beruházások várhatók. Abban a beszélgetésben a miniszterelnök úr jelezte azt a szándékát is, hogy Kupa Mihályt ott szerelné látni, s mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy ez most nem vasúttechnikai vagy szakmai kérdés, oda | közgazdász vezető kell, aki tud bánni a pénz-I zcl.- De mint legfőbb gazdaságpolitikust váltotta le Kupa Mihályt és nevezte ki a helyére Szabó Ivánt. Kupa Mihály pénzügyminiszterként a gazdasági kabinet vezetője volt. Ez a két funkció össze van kapcsolva, nem személyhez, hanem tárcához kötötten.- Kupa Mihály erre azt válaszolta, hogy nem ért a közlekedéshez...- Ez világos, hogy udvarias kitérés volt, mert a közlekedéshez nem kell érteni. Arra ott i :L van a MÁV vezetése, ott vannak a közlekedési vállalatok vezetői. Neki az infrastrukturális beruházások hatékony működtetéséhez, a nemzetközi koncessziók megkötéséhez kellett volna a személyiségét adnia, s ez kifejezetten és keményen gazdasági kérdés.- Amíg ön Göncz Árpáddal a Távol-Keletet járta, a személyével szemben néhány an azt hozták föl, hogy jóllehet megegyezést kereső politikus, jóllehet oly asvalaki a kormányzati körökből, aki mindig mindenkivel tárgyalóképes volt, de azért mégiscsak távol álltak öntől a pénzügyek. Ott van a félreértés, hogy a Pénzügyminisztérium nem költségvetési hivatal, mert számos nyugat-európai országban, ahol van gazdasági minisztérium, a pénzügyminisztériumnak a költségvetés a leckéje. Itt nem erről van szó. Mint közgazdászt, engem elsősorban a makrogazdaság érdekel, de én úgy hiszem, attól még kitűnő vendéglötulajdonos lehet v alaki, hogy a mártást esetleg nem maga keveri ki. n- Igaz, de ön mégiscsak azt mondta a parlamenti meghallgatáson, hogy a gazdaságban í r'. zajló reálfolyamatokhoz kell igazítani a pénzügypolitikát, amitől - azt hiszem - nagyon sok pénzügyes zsebében kinyílik a bicska. Ebben az országban ugy anis mindig az volt a veszély, hogy a reálfolyamatok tönkreteszik a költségvetést, s újabb eladósodást fog kiváltani, ha szabadjára engedik S'é a gazdaságot. Ezzel a bejelentésével tehát | j sikerült egy hét alatt fölbossz.untania a k'i szakmai közvéleményt. Nyilván egy félreértést kell eloszlatni. Világos, hogy minden egyoldalúság az egyensúly felborulásához vezet, de kétségtelen tény az is, hogy a költségvetési deficitnél - aminek a mértéke egy adott körben behatárolandó -, -kétféle megközelítés van. Én úgy veszem észre, hogy az elmúlt időszakban a gazdaság reálfolyamatainál nem igazán az érvényesült, hogy egy jobban működő gazdaság potenciálisan nagyobb adófizető, hanem intézményesen a deficit finanszírozása érdekében eléggé komoly restriktiv lépéseket kellett tenni. Ez nem igazán hozott eredményt, mert ma ott tartunk, hogy egy exponenciálisan növekvő költségvetési deficittel kel! szembenézni. Világos, ha nem nyúlunk bele a gazdaság egészébe, akkor jövőre már nem 180 milliárdos deficitről, hanem 200-300-490 milliárdos deficitről lehet szó. Magyarul: a költségvetés aspektusából csak adópréssel, a monetáris politika leszűkített restriktiv továbbvitelével nincs
