Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-11 / 8428. szám

168 Ora, 1993.márc.2. M — o - A frakcióban Csurka hatása érdekesen jelentkezett. 1990-ben, a taxisblokád után volt ! egy frakcióelnökségi választás, amelyen Csur­ka is indult, de Kulin leverte, mint vak a poharat, vagyis megbukott. 1991-ben viszont már komoly szavazattöbbséggel kerüli be a frakció elnökségébe. Aztán volt egy időszak, a múlt év első felében, amikor igen jelentős bázisa volt a képviselőcsoportban. Az történt, i hogy „mandinerből'' visszajött Csurka hatá­sa: az MDF-tag ugyanis olvasta a Magyar Fórumot, hallgatta a Vasárnapi Újságot, s itt is, ott is arról volt szó, hogy az egész sajtó, meg mindenféle gonosz ellenség támadja, lövi, gyalázza Csurkát. Egy közösség természetes reflexe, hogy ha egyik tagját ütik-verik, akkor azzal szolidáris. Amikor tehát a képviselő el­ment saját MDF-szervezelébe, és ott vissza­hallotta mindazt, amit Csurka beletáplált a tagok fejébe, szívébe. Idő kellett ahhoz, hogy a képviselők meg tudják különböz­tetni egy politikai gyűlés hangulatát a közvéleményétől, azokétól, akik nagy többségben vannak, de nem járnak gyűlés­re. Ily módon jó ideig erős konjunktúrája volt Csurkának. 1992 augusztusától aztán ez a népszerűség fokozatosan csökkent. Most pedig, hogy az országos gyűlés idő­szakában nyíltan nekitámadt Antalinak, nincs már tíz támogatója sem a_ százhat­van tagú képviselőcsoportban. És olyan, aki tűzön-vízen át követné, még öt "sin­csen. Nem véletlen, hogy ma már Kónya is határozottabb lépésekre meri elszánni ! magát. Az MDF-es képviselő ezután elmondta, hogy megítélése szerint mindez azért alakult így, mert Csurka István mára „az MDF diszvadkanja".- Csurka akkor veszítette el a meccset, amikor nekitámadt Antalinak. Vagyis el­hitte azt. hogy az ő politikai tőkéje, nép­szerűsége korlátlanul érvényesíthető, azzal Antalit is ki lehet ütni. Kiderült azonban, j hogy ez nem így van. Ha nem követi cl ezt I a hibát, hanem csak arra koncentrál, hogy az elnökségbe bejuttassa híveit, akkor, at­tól tartok, nem lett volna ilyen, viszonylag megnyugtató az elnökség összetétele. Sőt, nem lehetetlen, hogy többségbe tudott vol­na kerülni. Tehát nagyon bölcs dolog volt Antall ré­széről, hogy kivárta azt, amíg Csurka tá­mad. Horváth Sándor sem véletlenül sza­valta el a Himnuszt az MDF országos gyű­lésén. Amikor a „Hányszor támadt ten­­fíad...” sorhoz ért, a "küldöttek nyilván Csurkára gondoltak. Ez teh'át egy nagy lé­lektani meccs volt. Ami azt illeti, hogy An­tall csupán díszeinek volna - amit néme­lyek emlegetnek ez annyiban nem igaz, hogy az MDF nem lett Csurka-párti, de olyan értelemben igaz, hogy a tagság igen jelentős része ráhangolódott a Csurka-féle politikára, politikai stílusra. Ugyanakkor Antali a döntéshozó pozíciókat meg tudta tartani. Ezért hát inkább Csurka az MDF díszvadkanja. Egyszóval úgy látom: most olyan folyamatok játszódtak le. a centrum­nak olyan pozíciókat sikerült megszereznie Csurkával szemben, melyek őt egyszerűen kiszorítják. Tehát ö most valójában nem tud labdá­ba rúgni. Ezt persze nem bírja elviselni, hi­szen nem kevesebb az ambíciója, mint hogy a nemzetet megmentse; s ezt csak­ugyan komolyan gondolja. Tehát nem elég neki Endre király igazmondó udvari bo­londjának a szerepe, mert legalább Bánk bán akar lenni ebben a drámában. Csurka azért akarta görcsösen ezt a szereposztást, hogy végül ő legyen a párt vezére, ideoló­gusa, a politika kitalálója, Antall viszont csak technokrata miniszter, végrehajtó. Mert azzal azért tisztában van, hogy nincs semmiféle olyan tulajdonsága, erénye, ké­pessége, mely arra minősitené. hogy kor­mányférfiként, profi politikusként működ­jék. És ha körbenéz a gárdáján, azokon,» akik valóban - ahogyan ó mondta - ragad­nak rá. mint a piszok (és ezzel nem dicsérte föl túlságosan a környezetét), rá kell jön­nie: elszigetelték légmentesen az MDF-ben, önálló politikai szcrcpvállalási igyekezete pedig igen csekély esélyekkel kecsegtet. Re­mélem azért, és azt is gondolom: előbb­­utóbb ő is Torgyán sorsara jut. Le fog já­­ratódni, és fél ev múlva, egy év múlva már egyáltalán nem lesz érdekes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom