Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-01 / 8425. szám
Népszabadság 1993.febr.24 15 KIZÁRÁSOK TÖRTÉNETE Osztódással szaporodik a Kisgazdapárt Nagy vihart kavart Markó István MDF-es képviselő hét végi bejelentése, miszerint ö Nagy atádi Szabó István leszármazottjaként segítséget kiván nyújtani a Kisgazdapárt egységének helyreállításához. A képviselő javaslatát nemcsak Torgyán József, hanem az FKGP elnökével szemben álló harminchat tagú kisgazdafrakció is visszautasította. A másik négy kisgazdapárt és a két tagozat nem nyilvánított véleményt ebben a kérdésben. Mindenesetre a képviselő bejelentése téma volt az MDF-frakcióban is. Alábbi összeállításunk a kisgazdapárt(ok) elmúlt öt évének „történetét" próbálja összefoglalni. 1988 augusztus 20-án Pártay Tivadar balatonszárszói házában döntöttek az FKGP újraindításáról. Jelen voltak: Pártay Tivadar, Antall József, Balogh György, Bejczy Sándor, Vörös Vince, Bognár József. 1988. október 28-án a párt újraindítását elhatározók, a Kovács Béla Társaság képviselői és a Szentendrén Dragon Pál vezetésével szerveződő kisgazdák találkoznak a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Elhatározzák, hogy november 18-án ismét találkoznak majd, és akkor döntenek a tényleges pártmunka beindításáról. A kitűzött időpont előtt hat nappal, 1988. november 12-én Szentendrén mintegy 15 fő részvételével - Bereczki Vilmos, Böröcz István és Dragon Pál képviselők vannak ott a zászlóbontásnál - újjáalakul az FKGP. Ezt másnap, november 13-án Dragon Pál jelenti be az SZDSZ alakuló ülésén a Jurta Színházban, ahol a közlés óriási tapsot kap. November 18-án a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházába már nem engedik be a gyülekezőket, ezért a Pilvax kávéházban 41 érdeklődő részvételével tartják az FKGP első országos értekezletét. Antall József vezetésével a Kovács Béla Társaság nem lép be, mert az MDF későbbi elnöke akkor még korainak tartja a pártalakítást. 1989. január 13-án a Hazafias Népfront székházában egyeztető tárgyalás volt az FKGP és a Kovács Béla Társaság között, az utóbbi akkor már csak három tagból - Antall Józsefből, Balogh Györgyből és Vörös Vincéből - állt. Az egyeztetés nem vezetett eredményre. Január 13-án szintén a HNF székháza adott otthont az FKGP országos értekezletének, ahol különválnak az úgynevezett „hatok”: Jezsó István, Ravasz Károly, Légrádi Tibor, Böröcz István, Bába Iván (ma helyettes államtitkár a Külügyminisztériumban) és Szamosvári György. Január 22-én Ravasz Károly, Bába Iván, Jezsó István és Légrádi Tibor bejelentik az FKGP reformszámyának megalakítását, ezért az FKGP politikai bizottsága kizárja őket a pártból. 1989. március 23-án a Jurta Színházban az FKGP politikai bizottsága szembeszáll az intézőbizottsággal - a párt rövid időre kettészakad. 1989. június 3-4-én rendezik a párt országos nagyválasztmányi ülését Érden, ahol a politikai bizottság és az intézőbizottság közötti ellentétek rendeződnek. A párt elnöke Vörös Vince, alelnöke Nagy Ferenc József, főtitkára Prepeliczay István lett. Pártay Tivadar javaslata ellenére a küldöttek nem választják meg a párt főügyészének Torgyán Józsefei. 1989. december 28-án felfüggesztették párttagságát Boross Imrének, másokat pedig. így Ádám Pált, Bába István szegedi ügyvédet, Faludi Sándort, Fazekas Gyulát, Szegő Istvánt kizártak A kizártak egy csoportja 1990 januárjában Szegeden Boross Imre vezetésével megalakítja a Nemzeti Kisgazdapártot. Az 1990-es tavaszi választásokon az FKGP 44 mandátumhoz jut, és tagja lesz az 'Antall József vezette MDF-KDNP koalíciónak A választási eredmények a pártvezetők közül sokakban csalódást keltenek, ez vezet a második vonal, az úgynevezett „ifjútörökök” lázadásához. Ennek eredményeként 1990. április 30-án a MOM Művelődési Házában tartott nagyválasztmányon Kiss Gyulát választják főtitkárnak, Pohankovics Istvánt pártigazgatónak, és a legfelső vezetésbe kerül Rajkai Zsolt is. Néhány nappal később mindhárman kormányzati feladatot kapnak az Antall-kabinetben. Miniszter lesz a nagyválasztmányon pártelnökké előlépett Nagy Ferenc József is. A kisgazda parlamenti frakció vezetőjévé Torgyán Józsefet választják, akit 1991 márciusában a képviselők leváltanak tisztségéből- Innen pedig az események felgyorsulnak. Torgyán a parlamenten, a pártvezetésen „kívül szervezi” a pártot. 1991. április 29-én a Testnevelési Egyetemen tartott nagyválasztmányon - amikor Nagt' Ferenc József pártelnök és hívei kivonulnak a teremből - a megmaradt küldöttek Németh Béla főtitkárhelyettes aktív támogatásával percek alatt módosítják a párt alkotmányát, és az FKGP társelnökévé választják Torgyán Józsefet. Ez a tisztség a pártban csak addig létezik, amíg a következő nagyválasztmányon június 29-én a párt elnökévé választják Torgyánt. ,A kisgazdafrakció többsége nem követi a pártelnök politikáját, az ellentétek mindjobban kiéleződnek, s amikor Torgyán 1992 februárjában bejelenti a koalícióból való kilépését az FKGP-ből. a frakció kettészakad Pásztor Gyula vezetésével harminchármán továbbra is támogatják a koalíciót. A „szakításkor” Balogh György és Lakatos Józsefné azonnal visszaülnek az Antall-hü frakcióba. Mig a KDNP-től átigazolt Ugrin Emesével tíztagú, Torgyán nevével fémjelzett képviselőcsoport ellenzékinek vallja magát Ehhez a csoporthoz csatlakozik a kormányból menesztett Gerbovits Jenő tárca nélküli és Györiványi Sándor munkaügyi miniszter is. Torgyán - helyi szervezet döntéseire hivatkozva - a vele „szembeszegülő” képviselőcsoport minden tagját kizáratja az FKGP-ből. 1992. július 11-én történik az úgynevezett „pancser puccs”, amikor Németh Béla főtitkár, Cseh Sándor ügyvezető alelnök irányításával az elnökség néhány tagja - Gerbovits' Jenő, Ugrin Emese - megpróbálják eltávolítani a párt éléről Torgyánt. A kísérlet nem sikerül, hosszan tartó bírósági eljárások kezdődnek, ám végül a Legfelsőbb Bíróság Torgyánt ismeri el az FKGP elnökének. A puccsot követően Ugrin Emese és Gerbovits Jenő „visszakéredzkednek" a koalicióhű frakcióba. Torgyánt egyetlen akció sem tudja elmozdítani a pártelnöki tisztségből, ezért önálló szerveződések indulnak a pártegység helyreállítására. A koalicióhű frakcióból kezdeményezik a történelmi tagozat megalakítását, még egy országos találkozót is rendeznek, ám a párton belüli irányítást nem tudják átvenni. 1992 júliusában a párton belül megalakul az úgynevezett radikális tagozat is, ám vezetőik rövidesen „kizáródnak” a pártból. Pártelnökké választását követően Torgyán is mindent megtesz azért, hogy szélesítse táborát és ö állítsa helyre a „kisgazdaegységet”. Ám a nemzeti kisgazdákkal való próbálkozása nem vezet sikerre, mert Boross Imre nem én be a felkínált főtitkárhelyettesi tisztséggel. Pártay Tivadar belefáradt abba, hogy nem tudja
