Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-09 / 8426. szám
Pesti Hírlap, 1993.márc.2. PARLAMENTI BIZOTTSÁG BŐS ÜGYEBEN Szlovákia pillanatai is drágák Méq októberben elkészült az az országgyűlési határozat-javaslat, amelyet Magyar Bálint és Csa^ody Miklós dolgozott ki a bős—nagymarosi vízlépcső gondjaival foglalkozó ad hoc bizottság felállítására. A munka keretibe foglalta azokat az elképzeléseket, amelyek az Antall—Meciar-találkozón körvonalazódtak, majd a magyar és szlovák parlament külügyi bizottságának megbeszélésein szóba kerültek. Időközben — októberben — elterelték a Dunát, megszületett a londoni egyezmény, az a dokumentum, amely szerint a prágai nemzetközi bíróság elé viszik a vitás kérdéseket. Brüsszelben rendszeres háromoldalú tárgyalások folynak. JÁVORÁBA! — Egy poriammá bizottság felállításáról szóló vitának mi isfuüanúi voltunk a külügyi bizottság egyik év végi ülésén. Most — úgy tűnik, március 1-jén — megkezdik a munkát. A korábbi kezdeményezésekhez képest mi várható ettél a bizottságtól? — kérdeztük Csapó eh Miklós MDF-es képviselőt, a külügyi bizottság tagjáL — A katolikus vallásban az ember elmondja, hogy vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ez utóbbi fontos most számunkra. A magyar fél — de nem a parlament — alapvetően a mulasztással vétkezett. A probléma egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és külpolitikai. Mára azonban jogi-politikai kérdéssé is vált. A bizottság felállítását hátráltatta, hogy nehezen állapodtunk meg abban, kik is küldjenek embereket. Nyilvánvaló volt, hogy a pártok és a szakterületek is, hiszen a megállapodás alapvetően úgy szólt, hogy a külügyi, a környezetvédelmi és a gazdasági bizottság képviseltesse magát, de ésszerű érvek miatt felmerült, az önkormányzati bizottság képviselete is. Sőt, az MDF- frakdó támogatta Tóth Kurucz János részvételét is, hiszen mint Komárom-Esztergom megyei képviselő, hetven kilométeres Duna-szakasz gondja is az övé. Nagy kár keletkezett az elmaradt beruházások miatt, valamint jelentős mennyiségű, függőben lévő birtokjogi kérd6t is kezelni kellene. Nem a különféle bizottságok versenyfutásának kell helyt adnunk az ad hoc bizottságon belül, hanem az általuk fémjelzett területek jeleni étét kell biztosítani. — Ön mulaszlóLsról beszélt. Mit tud majd törleszteni ez az új bizottság mindebből? — Az volt az előteijesztés alapja, hogy ezzel a kérdéssel folyamatosan foglalkozni kell, az információkat a tárcáktól meg kell kapnunk, s a parlament más bizottságait is el kell látni információkkal. Ami nagyon fontos, hogy a vegyes bizottság szlovák felével folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, kéressük a kompromiszszumot a háromoldalú tárgyalások megállapodásainak megfelelően. Fölösleges illúzió arra gondolni, hogy ez a bizottság fogja megoldani az összes vitás kérdést, de bizalomerősítő jellege mindenképpen lehet, ha arra gondolunk, hogy az önállóvá vált Szlovákia mennyi gonddal küzd. A közvélemény rendszeres tájkoztatásával pedig megágyazhatunk egy kedvező döntésnek. Van egy olyan módosító indítvány is, amely rendkívül rokonszenves, mert pontos. Ez azt mondja, hogy immár nem a bős— nagymarosi vízlépcső kérdésével kell foglalkozni, hanem a bősi vízlépcső problémáival, illetve a Duna eltereléséből adódó kérdéskörökkel. —A szlovák álláspont is meglehetősen világosnak tűnik... — Igen, éppen ezért lenne cél a két álláspont folyamatos közelítése. Azt is világosan kell látni, hogy a bizottságnak teljes parlamenti felhatalmazása lesz, amit remélünk a szlovák fél részéről is. Annak semmi értelme, hogy rendszeres időközönként a két ffl bácottsága találkozzon, és rendkívül szigorú arccal, eredmény nélkül elüssük az időt. Az a bejelentés, hogy a Bőssel kapcsolatos összes problémakört ma már szlovák problémának kell teljes egészében tekinteni, annyiban könnyíti meg a helyzetet, hogy tudjuk, hogy kizárólag ők a tárgyalópartnereink, s a szlovák fél már nem mutogathat Prágára. — Mégis mi az a rmnimílis cél, amelyet meghatározható időn belül el akarnak érni? —A politikai megoldás közelítése lehet a cél. Mert ha teljes mandátuma van a másik félnek, akkor konkrét politikai megállapodásokat lehet kötni. A demokrácia nemcsak drága, hanem lassú is, de annak véget kellene vetni, hogy ha kényes kérdésekhez érkezünk, valamelyik delegáció azt mondja, hogy kérem, itt még egyeztetnünk kell. Én el tudom képzelni, hogy ott ülnek a szakértők is, ha ez szükséges, amikor döntünk. Nemcsak Magyaroészág, hanem Szlovákia pillanatai is drágák, miként a közös pillanatok is. Vélhetően nem jöhet semmi közbe, s a bizottság márdus elsején elkezdheti a munkát.