Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Pesti Hírlap, 1993.márc.1. 35 A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG VÁRHATÓ ALAKULÁSA Munkanélküliség a számok tükrében (I) Az elmúlt két évben a munkanélküliség rövid távú előrejelzésére tett kísérletek látványos kudarcot vallottak. Először csődöt mondott a „kincstári optimizmus”, ' amely rendre alábecsülte a munkanélküliség várható növekedését, s ezzel igen nagy kárt okozott, mivel hátráltatta a felkészülést a tömeges méretűvé váló munkanélküliség kezelésére, s azt eredményezte, hogy a betervezett összegek még a munkanélküliek jövedelempótló támogatására sem elégségesek. Ezután következett a visszahatás: sorra jelentek meg olyan előrejelzések — hivatalos szervektől és független szakértőktől is —, amelyek jelentősen túllőttek a célon, és jócskán túlbecsülték a növekedés ütemét, nemegyszer 60-80 százalékkal. Cikksorozatunkban egy eddig érdemtelenül kevés nyilvánosságot kapott vállalkozás, a munkaerő-piaci szervezet személyes, reprezentatív vállalati megkérdezésre alapozott rövid távú prognózis-felméréseinek meglepóenjó eredményeit ismertetjük. A bevezető cikk szerzői a módszer rövid ismertetése mellett a legutóbbi, 1992. szeptemberi prognózis-adatgyűjtés legfontosabb, országosan összesített eredményeit is bemutatják. A továbbiakban tervezzük egy-egy fontosabb régió (néhány megye) rövid távú prognózisnak rövidített változatú közreadását, a megyei Munkaügyi Központok szakembereinek tapasztalatát felhasználva. - ~ — ------- ’ LÁZÁR GYÖRGY — SZÉKELY JUDIT • A SZERZŐK AZ ORSZÁGOS mukkjlOgyi közpokt HURKATÁRSAI • Nem mondunk újat azzal, hogy Magyarországon az elmúlt két évben drasztikusan emelkedett a munkanélküliek száma. Tavaly december végén az Országos Munkaügyi Központ nyilvántartásában már 663 ezer regisztrált munkanélküli szerepelt. Ez a tény — valamint az, hogy a piacgazdaság kiépülésével együtt járó gazdasági szerkezetváltás miatt a munkanélküliség növekedése tovább folytatódik — felértékeli azokat a vállalkozásokat, amelyek megkísérlik előrejelezni a folyamat további alakulását. Az utóbbi időben jó néhány adat hangzott és hangzik el a munkanélküliek számának ffl-egy éven belüli növekedéséről. Bár a prognózisok igen tág határok között mozognak, egy közös tulajdonságuk van: nem ismertek azok a módszerek, amelyeket felhasználva ezek az előrejelzések születtek. Márpedig ennek hiányában nehéz bármit is mondám a becslések helyességéről, várható pontosságáról. A megbízhatóságukba vetett hitet tovább csökkenti az is, hogy a múlt év végére szóló ^jóslatok" zöme mintegy 250- 300 ezer fővel többre becsülte a munkanélküliek számát, mint ahogy az valójában alakult. Az Országos Munkaügyi Központ az elsők között kezdett hozzá a foglalkoztatottság alakulására vonatkozó előrejelzések készítéséhez. Az OMK Információs és Gazdaságelemző Főosztálya 1991 szeptemberében indította ezzel kapcsolatos, új szemléletmódon alapuló adatgyűjtési programját. Az azóta félévente megismételt adatfelvétel sajátossága, hogy az arra rendszeresített kérdőív segítségével a gazdasági élet főszereplőinek (azaz a gazdálkodó szervezetek szakembereinek) saját cégük gazdasági helyzetére és foglalkoztatási kilátásaira vonatkozó várakozásait rögzíti. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk követett prognóziskészítő szemlélet és módszer csak akkor vezethet elfogadható eredményekre, ha a gazdaság szereplői számára a makrogazdasági folyámatok jő közelítéssel kiszámíthatók. Ugyanis csak ebben az esetben képesek a vállalati vezetők helyes kalkulációkat végezni jövőbeli gazdasági mutatóik alakulásáról, legalább olyan pontossággal, hogy az ellentétes irányú hibák nagyságrendje lényegében azonos legyen. Fddigi előrejelzéseink pontossága arra utal, hogy ez a kiszámíthatóság jelenleg ságúnak tartjuk a vállalatok : kaparitáskihasználtságát, ren-1 delésállományának alakulását, a beruházási szándékok várható változását és a kapadtáskihasználatlanság okainak elemzését. A legfrissebb adatok és az előző felmérésekből származó informádók összevetése azt mutatja, hogy határozottan javult a cégek kapadtásának kihasználtsága. Az átlagértékek mögött mind ágazatonként, mind a vállalatok létszámnagysága és Regisztrált munkanélküliek fennáll: a gazdálkodók által jelzett létszámcsökkentési és létszámnövelési terveket alapul véve, a munkanélküliség emelkedését mintegy háromnegyed éves időtávra eddig két alkalommal sikerült 95-96 százalékot pontossággal előnyei ezni. A legutóbbi, 1992. szeptemberi adatfelvételnél a megyei munkaügyi központok és körzeti irodák országos hálózatára támaszkodva az ország minden részéből csaknem 4 ezer gazdasági egység vezetőitől kértünk informádókat. A várakozásokat két időhorizontra rögzítettük: 1992. II. félévére és — ami még izgalmasabb — 1993. I. félévére. A következőkben a felmérés legérdekesebb eredményeit foglaljuk össze. A gazdálkodással kapcsolatos mutatókra vonatkozó várakozások közül kulafontosterületi elhelyezkedése szerint jelentős különbségek tapasztalhatók. A legmarkánsabb tendenda a vállalati létszámnagyság szerint rajzolódik ki: a foglal koztatotti létszám csökkenésével egyértelműen nő a magas (80 százalék feletti) kapadtáskihasználássál dolgozó cégek aránya. Van azonban az éremnek egy másik oldala is: a legkisebb létszámú cégek között találjuk a’ legtöbb olyat, amelynek kapadtáskihasználtsága a legkisebb. Ennek az a magyarázata, hogy bár a legkisebb vállalkozások között a legtöbb a piachoz jól adaptáló cég, ám itt található legmagasabb számban a súlyos termelési, értékesítési gonddal küszködő vállalat is. Úgy tűnik, mint minden piacgazdaságban, Magyarországon is
