Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.1. 30 zett hírszerzési módszerekkel gyűjtik az információkat. Az attasék elsősorban és alapvetően katonadiplomáciai feladatokat látnak el. A hazai személyi állomány tagjai ugyancsak több nyelvet beszélnek, katonailag magas fokon képzeltek. Munkájuk során rendszeresen értékelik a különböző országok hírügynökségeinek híreit, továbbá tanulmányozzák a külföldi katonapolitikai, hadtudományi és haditechnikai könyveket. A katonai felderítés nagyon megbízható információkat gyűjtő területén tevékenykednek azok, akik Magyarországon korszerű rádió- és híradástechnikai eszközökkel dolgoznak. Az említetteken túl természetesen vannak a hivatalnak olyan kiválóan kiképzett munkatársai is, akik szolgálatukat a hírszerzés klasszikus, a világ szinte minden országának katonai felderítése által alkalmazott módon teljesítik.-Tartanak-e hivatalos kapcsolatot más országok katonai hírszerzésével? Hogyan alakultak a viszonyok a volt Varsói Szerződés országaival?- A Katonai Felderítőhivatal széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az európai biztonság fenntartásában érdekelt partneri viszonyban állunk, több külföldi szolgálat vezetőjével személyes kapcsolatom is van, illetve volt. Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi helyzetben a szervezetek nem úgy viszonyulnak egymáshoz, mint holmi egymás hála mögött settenkedő alakok, hanem munkánkban elsősorban a béke és biztonság fenntartásának közös érdeke vezérel bennünket. Azonos a feladatunk abban, hogy távol tartsuk országainkat a fegyveres konfliktusoktól. A volt Varsói Szerződés országai közül kapcsolatot tartunk a környező országok felderítő főnökeivel. Esetenként véleményt és tapasztalatot cseréltünk időszerű katonai kérdésekről. Reméljük ez a gyakorlat megmarad.- Mi a helyzet a NATO-val, a NATO-tagállamokkal?- A legtöbb NATO-ország katonai hírszerzésével korrekt a kapcsolatunk. Véleménycseréink, helyzetelemzéseink egymás érdekeinek figyelembevételén alapultak. Ez várhatóan így lesz a jövőben is. Szakmai felkészültségünket elismerik, egyenlő partnerek tekintenek bennünket. Összességében megállapíthatom: a nemzetközi kapcsolatokban a magyar katonai hírszerzés egyetlen más országgal szemben sem kiszolgáltatott. Azt is elmondhatom, hogy egyetlen ország hadseregét sem tekintjük ellenségnek.- Magyarország polgárai aggódva figyelik a délszláv válság alakulását. Szakmailag ön az egyik legilletékesebb válaszolni: volt-e, illetve van-e alapja annak a félelemnek, hogy külső katonai erők háborúba sodorhatják hazánkat? '- Ha ezelőtt másfél évvel kérdezett volna meg erővel, akkor egyételműen úgy válaszoltam volna, hogy a délszláv válságban részt vevők között voltak olyan állami és katonai vezetők, akiknek érdekében állhatott nemzetközi dimenziót adni a volt Jugoszlávia határain belül keletkezett válságnak. Nevezetesen egy harmadik országot, akár Magyarországot is bevonhatták volna a háborúba abban reménykedve, hogy egy külső ellenség mítoszának felvázolásával még összetarthatják az összetarthatatlant. Szerencsére napjainkban már mást válaszolhatok e kérdésre. A korábbi feszültségek jelentős mértékben csökkentek: Szlovénia, Horvátország elnyerte függetlenségét, Macedónia függetlenségét is már több ország ismerte el. Mivel Bosznia-Hercegovina terültén a háború folytatódik, ezért fennáll annak lehetősége, hogy a harcok újra kiterjednek, s megközelítik Magyarország déli határát. Ez a helyzet természetesen fokozott figyelmet követel a Magyar Köztársaságtól, konkrétan a katonai felderítéstől is. A délszláv válsággal kapcsolatban a jelenlegi helyzetről tudni kell azt, hogy Kis-Jugoszlávia hadserege nem azonos a háború előtti jugoszláv hadsereggel. Az új hadsereg bizonyos tekintetben homogénné vált, alapvetően a szerb érdekeket szolgáló hadsereggé alakult. A térségben történt politikai és katonai változásokra, a gazdasági nehézségekre, valamint az újabb helyi válsággócok kialakulásának lehetőségére, továbbá a háború megfékezésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekre tekintettel, csökken annak valószínűsége, hogy Kis Jugoszlávia 1993-ban háborút kezdeményezzen valamely szomszédja ellen. Hozzáteszem: a helyzetet reálisan értékelve ezért ez a lehetőség abszolút értelemben ki sem zárható. Erre tekintettel a Magyar Köztársaságnak nagyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a délszláv válság minél előbb politikai úton oldódjon meg. A fegyveres konfliktustól pedig,’bár határaink mentén van, minden tekintetben tisztes távolságra kell tartani magunkat. Magyarország lakosságának tudnia kell, hogy a hazai és a nemzetközi erőfeszítések megfelelően biztosítják az ország békéjét. Baranyó György
