Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.27. 28 Katonai szakértő a magyar—román kapcsolatokról A katonai együttműködés szerepe „Az utóbbi időben többször felvetődött. hogy a román hadsereg jelent-e fenyegetést Magyarországra. A válaszunk minden esetben úgy hangzott, hogy nem” —jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gömbös János, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának (BHKK) szakértője, aki részt vett a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaságnak a témáról szervezett szerdai vitájában. Gömbös elmondta. hogy a román hadsereg létszáma jelenleg megközelíti a 200 ezer fpt, ebből önmagában azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A katonai költségvetés számszerűleg ugyan növekvő arányt mutat, de reálértékben csökkenő. hiszen a nemzeti össztermék (GDP) csökkent, az infláció pedig felerősödött Romániában” — mutatott rá. A hadsereg ellátásának szintje nagyon alacsony, és a rendelkezésre álló haditechnikai eszközök jelentős része elavult, a harckocsik jelentékeny hányadát már a második világháborúban is alkalmazott T—34-es tankok alkotják. A hivatásos állomány elégedetlensége az utóbbi időben érezhetően nőtt, erre engednek következtetni azok a közvélemény-kutatási eredmények is, amelyek szerint a tisztikar a parlamenti választásokon túlnyomórészt az ellenzéket támogatta. A hadsereg nem kíván belpolitikai szerepet játszani, ezt a bányászok bukaresti bevetése is jelzi — fejtette ki a katonai szakértő. Gömbös szerint a román hadsereg elhelyezkedését illetően nincs lényeges változás a Ceausescuidőkhöz képest. A jelenlegi diszlokáció 1963 óta jött létre, amikor a némiképp önállósodó román vezetőség egyrészt a szovjet, másrészt a magyar fenyegetésre rendezkedett be. A Budapesttel szembeni bizalmatlanság Erdély kapcsán fennmaradt. ennek bizonyítéka, hogy a hadsereg koncentrációja az említett területen továbbra is erős. ..A hagyományos fegyverzetek csökkentéséről Párizsban aláírt szerződés 230 ezer főben állapította meg a román haderő létszámát. A redukálás a fegyverek vonatkozásában egyelőre nem kezdődött el. ez 1994—95-re valószínűsíthető" — közölte. Gömbös hangsúlyozta, hogy a lépés elodázásának a magyar tényezőn kívül a moldovai és a jugoszláv helyzet is oka lehet. A BHKK katonai szakértője rendkívüli fontosságot tulajdonít a két ország hadseregei közötti együttműködésnek, ami „lökést adhat a politikai közeledésnek is". A továbblépés lehetőségét a katonai vezetők folyamatos találkozói mellett elsősorban az alakulatok közötti együttműködésben látja, amely — mint mondta — elősegítheti a kölcsönös bizalom létrejöttét. • Gy. Z.
