Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-04 / 8408. szám

Pesti Hírlap, 1993.febr.1.

19

AZ ÉPÍTÉS IDEJE

Tudomány, hagyomány, közízlés. Megkerülhetetlen fogalmak. A közszolgálati televízió ugyanis nem kísérleti terep. Megmért értékekre van szüksége: azoknak a közvetítésére vállalkozhat leginkább és legfőbb hivatása szerint. Minden irányból, de abban az arányban, amilyenben azt a tudomány, a hagyomány és a közízlés — magasztosan szólva — megszentelni tudja. Ez a mérce az egyetlen biztosítéka annak, hogy többé ne érvényesülhessen egyéni ízlésterror, ne legyen kirekesztés és szűnjön meg végre az értékek „leváltása" és „kinevezése”. E zel aztán végképp bealkonyulna a kultúra keretlegényeinek, akik évtizedeken át a televíziót is használhatták tudatromboló hadjáratukban.

Itt az ideje az építésnek'. Vagy legalább a tisztázó vitának. Nem tanítómesteri pálcával a kézben, hiszen a televíziós műsor ezen túl sem lehet minden percében a tudás, az értékek emelkedett szintjén. Kell a könnyedség, a szórakozás, az élet megannyi színe és árnyalata. De az egészet meghatározó szellemiségről ma már csak ázzál a szigorúsággal szabad gondolkodni, amely nem enged visszakozást. Lehetetlen nem tudomásul venni, hogy emelkedésében mire volna szüksége ennek a nemzetnek. Most, amikor lényegében összeomlott a régi kulturális intézményrendszer, a tanügy átalakítása évekig eltarthat, amkor az újságok többsége politikacsinálóvá képezte át magát, igenis különös szükség van olyan közszolgálati televízióra, amely természetes adottságai révén egyik napról a másikra képes megteremteni és kisugározni a szemléletváltást, s azonnal elkezdheti a mulasztások törlesztését. Ezen a valóban históriai jelentőségű korszakfordulón összehasonlíthatatlanul nagyobb a magyar közszolgálati televízió nemzeti fontossága, mint volt eddig bármikor, s nagyobb annál is, amilyen lesz majd várva várt boldog ékeidőkben.

Történelem- és értékszemléleti váltás. Mindkettő azt igazolja, hogy a közszolgáiatiságnak ebben a felfogásban a nemzeti jelleg nem szűkíti, hanem az egyetemes magyarságtól a szomszédokon, a régión át Európa és a világ felé tágítja a szemhatárt, és az értékeknek a lehető legszélesebb körét vállalja. A magyarságot csupán annyiban hangsúlyozza, amennyiben az — Ady gondolatával — az emberiség számára is szükséges érték. Ebből azonban nem enged. Nina tehát muaaiság, sőt az is kiderülhet, hogy épp az volt muaai, ami eddig történt.

Ilyen televíziós feladatra szinte önmagától választódik majd ki a szakemberek alkalmas csoportja. Azokból, akiknek nem csupán munkaköri nyűge, hanem belső meggyőződése a termékenyítő új szemlélet kikerülhetetlensége. Végre talán olyan szellemiségű emberek szólhatnak bele a nemzeti televízió ügyeibe, akik azonosak ezzel a vállalással és önmagukkal.