Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
Pesti Hírlap, 1993.jan.28.28 mégpedig a Magyar Köztársaságra. „Sajnos”, a rendszer kiment alólam. F. tekintetben nincs semmiféle kötelezettségem. Mi több, leszerelésemkor nem voltam hajlandó aláírni a „vállalom, hogy a szolgálatom során tudomásomra jutott titkokat megtartom" szövegű papirost. — Akth rendőr korában készüli-e arra, hogy egyenruhás életében tüneti tapasztalatait najdán rögzíiil Másolt-e le titkot feljegyzéseket, parancsokat, van-e bármiféle bizonyíték a kezében mindarra, amit a könyveiben leirt f — Beszélgetésünk elején már említettem, mennyire szereti« ír a rendőri munkát, a bűnüldözést. Eszembe sem jutott, hogy én valaha is leszerelek. Különösen nem nyolcvankilenc ószén, amikor úgy éreztem, valóban eljöhet az a világ, amire mindig is vágytam, megteremthető a pártatlan, párttól és pártoktól fíiggeüen rendőrség... — Konkrét ügyekben konkrét személyek szerepeltetése hitelesebbé tehetné a könyveit, hiszen az olvasó igy akár kitalált történetekként veheti kézbe az írásait, megengedve persze, hogy itt-ott valóságnorzsáh . lelhetők fel bennük. Ét ha valóban az a célja, hogy rávilágítson az elózó rendszer bűnéért, így sokkal hatásosabban tehetné. Hiába van az igazság az én oldalamon, Magyarországon a ' bíróság nem igazságot, hanem jogot szolgáltat. A kérdést megnyugtatóan csak állami szinten lehet elrendezni. Jelenleg ugyanis még arra sincs törvény, bűncse* lekménynek számft-e, ha valaki az elűző rendszer titkos ügynöke volt. Gondolom, részben ez is oka lehet, hogy nem hozzák nyilvánosságra a nyilvántartásokat, mivel etilen az esetben a belügyminisztérium testületileg sértene meg személyiségi jogokatj Németországban mindenné] előbbre valónak tartották, hogy az ügynökök névsorát nyilvánosságra hozzák, megelőzve ezzel a minden alapot nélkülöző feltételezések, sanda gyanúsftgatások számyrakelését. Úgy tűnik, a német állampolgárok ízlése kényesebb, mint a magyaroké, mert ők nem kívánnak együtt élni a volt besúgókkal, lehetetlenné akarják tenni a közéleti szereplésüket. —A dokumentumok birtokában igen k&rtnyen kezelhetővé válnak az érintettek... A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását rendező törvény hiánya amúgy is óriási veszélyeket rejt magában, a klasszikus hatalmi ágak szétválását és működését gátolhatja. Antidemokratikus országban még az is megtörténhet, hogy az éppen kormányzó erű, melynek erre lehetősége van, utasítást ad titkosszolgálati eszközök és módszerek ellenzéki képviselőkkel szembeni alkalmazására. Persze, csak titokban, roppant körültekintéssel. F.gy-két példa, amiről csak azért szerezhettünk tudomást, mert a titoktartás csorbát szenvedett: a Nixon elnök lemondását követelő Watergate-ügy Amerikában; a Der Spiegelnél elrendelt házkutatás, mely az általam egyébként mélyen tisztelt, akkor német szövetségi hadügyminiszter Strauss bukását okozta. — Az Alkotmányban kellene rögzíteni, hogy a jelenlegi rendszer hogyan és mi módon kontinuin az előzővel. Világosan ki kell jelölni azokat a jogszabályokat — hogy a későbbiekben senki ne kerüljön összetűzésbe velük —, melyeknek a rendszerváltozással értelemszerűen hatályukat vesztik, _ jnert nem atország működéséhez kapcsolódtak, hanem az előző rendszer politikai jellegéhez. Felmerül a kérdés, elkövet-e államtitoksértést, egyáltalán bűncselekményt az, aki az állítólagos bűncselekménye útján bűncselekményt leplez le. Jelen esetben ugyanis a következőről van szó: A Magyarországon 1989 előtt folyt titkosszolgálati tevékenység bizonyos részeiben az akkor hatályos törvényekkel is ellentétben állt. Az a rendőri vezető tehát, aki ilyesmire utasítást adott, az a munkatárs, aki ilyet végrehajtott, hivatali visszaélést követeti el. F.zen okfejtés alapján, ha én az előző rendszerben elkövetett bűncselekményekről írok, nem követek el bűncselekményt. • • • — A büntető törvénykönyv egyik része a bűncselekmény általános törvényi tényállását tartalmazza, a különös részben pedig magukat a bűncselekményeket sorolja fel. Minden bűncselekmény különös tényállásához kapcsolódik az a fontos feltétel, hogy a tárgyalt konkrét cselekmény társadalomra i veszélyes legyen. Álláspontom szerint ebben a társadalmi rendszerben nem lehet veszélyes az előző rendszer bűneinek a leleplezése — ilyen-olyan formában az új rendszer maga is ezt csinálja, csak éppen intézményesítetten —, logikus tehát, hogy ebben az esetben a bűncselekményeknek büntető törvénykönyvbeli törvényi tényállási eleme hiányzik. Föl se vetődik bennem, hogy a régi rendszerben pénzért, zsarolással beszervezett spicliket, besúgókat az új rendszer alkalmazná. Két okból sem. Az egyik, hogy aljas módszerek voltak, a másik, hogy az új rendszer egész egyszerűen nem bízhat meg a régi rendszert ily módon kiszolgálókban. F.iemi érdeke, hogy ne bízzon meg bennük. (folytatjuk)
