Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
Új Magyarország, 1993.jan.28. 25 i i Hamburger vagy túrós csussa? Jankovics Marcell a magyar múholdtévéról Jankovics Marcell (sz.: 1941, Budapest) Kossuth-dijas filmrendező, múvelődéstörténé&z. 1973-ban készült János vitéz című rajzfilmje nyomán Balázs Béla-dljjal tüntették ki; Oscar-dljra jelölték az 1975-ös Siiyphos című alkotását; Cannes-ban Arany Pálma-dijai nyert 1977-ben a Küzdőkkel, majd 1981-ben Los Angelesben a .Minden Idők legjobb ra|zfllm|e" dijai nyerte el a Fehérlóíia című munkájával. Vezető rendezője volt a Gusztáv, a Magyar népmesék, s a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Kultúrliistóriaí tárgyú köteteket is publikált (Csillagok között fényességes csillag, 1987; Jelképkalendárium, 1988; A fa mitológiája, 1991), s több művelődéstörténeti sorozatot szerkesztett ét vezetett a Magyar Televízióban. Beszélgetésünkhöz tehát bőségesen kínálna témát személyes művészi pilyíja; ezúttal azonban - már csak terjedelmi okokból is - ettől el kell tekintenünk. Ehelyett .hivatalnoki' minőségében kérdezzük; másfél hónapja Jankovics a magyar műholdas televízióadás, a Duna Tv kuratóriumi tagja és ideiglenes szóvivője, akivel a szerda délutáni sajtótájékoztató előtt beszélgettünk.- Az elmúlt hetekben sokfele szóbeszéd, pletyka kapott hangot a sajtóban is a Duna Tv-vel kapcsolatban. Kezdjük a tényekkel. Kik alkotják a Duna Tv kuratóriumát?- A tizenhárom tagú kuratórium elnöke Csoóri Sándor, alelnökei Kodolányi Gyula (költő, műfordító, a miniszterelnöki tanácsadó testület vezetője) ős dr. Molnár józsef (jogtudós). Tagjai - alfabetikus sorrendben - Dux László (szegedi biokémikus). Illés György (Kossuth-díjas. fiimoperatőr), KeUermayer Miklós (az orvostudományok doktora, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára), K. Kovács Zoltán (a Szabad Európa Rádió volt szerkesztője), Kőhalmi Ferenc (a Magyar Mozgókép Alapítvány titkára), Makovccz Imre (Kossuth-díjas építész), Szabados Györg-y (Liszt-díjas zeneszerző és zongoraművész), * Szakály Ferenc (történész-kandidátus), Tőkéczky László (társadalomtudós, egyetemi oktató), valamint jómagam. Miért „titkolóztak”?- Olyan bírálatok, sót vádak is megfogalmazódtak némely lapokban, hogy - úgi/mond - titkolózások közepette, sokak számára váratlanul indultak meg karácsonykor a magyar műholdas csatorna adásai...- Egyrészt: tavaly március - az első kísérleti adások - óta szó szerint a levegőben volt a magyar műholdas televízió zás: már akkor fogni lehetett a műsorokat. Az időközbeni úgynevezett „titkolózásnak” azonban többféle praktikus okai voltak. Egyfelől: október végén lejárt volna az Eutelsattal kötött szerződés előzetes opciója; miközben idehaza egyre elszabadultabb formában folytak az ismeretes médiacsatároz.ások. Ószintén reméltük, hogy ősszel létrejön végre a médiatörvény; de távol kívántunk maradni a televízió körüli marakodásoktól. Annál is inkább, mert a műholdas adásokra nem vonatkoznak a médiaüggyel kapcsolatos viták; ellenben a tervezett médiatörvény általunk ismert normatíváit figyelembe vettük és tiszteletben tartjuk, és ha az érvényes törvény megszületik, figyelembe ívsszük a jövőben is. Abban azonban - politikai pártállástól függetlenül - tavaly tavasszal is mindenki egyetértett, hogy alapvető össznemzeti érdek és feladat a határokon kívül éló magyar etnikum identitástudata megőrzésének segítése. Azt is valamennyi pártállású szakértő . evidenciaként elfogadta, hogy ehhez a mindenkori magyar kormány támogatására van szükség; másfelől: az Eutclsatról műsor csak azzal a feltétellel sugározható, ha kormánygarancia áll mögötte. Egy politikailag semleges, közművelődési jellegű műholdas adás megteremtése konszenzuson alapuló cél volt.- Ment tartottak attól, hogy azzal vádolják: a médiatörvény megkerülésével létrehoztak egy - úgymond - „kormánytelevíziót"?- Mint minden kulturális tevékenységhez, természetes, hogy ehhez is elvárható a költségvetési támogatás. Nyilvánvaló, hogy ami az összmagyarság érdeke, amögött ott kell állania az állami költségvetési támogatással a mindenkori magyar kormánynak; s a műsorokért a külpolitikai felelősséget is vállalnia kell. (Nem utolsósorban ez a szerepe Kodolányi Gyulának a kuratóriumban.) Másfelől: a hírműsorok pártatlanságán, pártsemlegességén a hamarosan létrehozandó feliigyelőbizottság őrködik; ebbe a bizottságba valamennyi parlamenti párt delegálhat tagokat. Ha - amint reméltük - tavaly ősszel létrejött volna a méri i a t ö r -vény, már rég működhetne ez a felügyelő bizottság is. De minthogy október végén az Eutelsaton való sugárzás opciójának az elvesztése volt a tét, nem tétovázhattunk: úgy döntöttünk, hogy egyelőre megkérdőjelezhetetlen kulturális értékű „konzervmüsorokkal”, klasszikusnak minősíthető filmekkel megkezdjük az adásokat. A napi politikát a lehető legteljesebb mértékben igyekszünk kirekesztőm a programokból: tárgyszerű MTl-híreket olvasnak föl a bemondók, minden kommentárt mellőzve.- Kik és hogyan foghatják pillanatnyilag az adásokat, és mi lesz a későbbiekben ?- Jelenleg az országhatárokon belül a nagyobb kábelcsatornahálózatok továbbítják a Duna Tv műsorait; másrészt az úgynevezett kisközösségi antennákkal a Super Channel helyén fogható délután 4-tól este 10-ig. A határokon túl is a közösségi antennákkal fogható legegyszerűbben, illetve az egyéni parabolaantennákkal, ha fölszerelik ókét egy kiegészítő fejjel.- Elnézést, hogy közlwágok; de a Super Channel illetékesei nem tiltakoztak, amiért a Duna Tv .megszakítja" az adásaikat?-Tudtommal inkább örülnek, hogy megugrott a nézőszámuk. De a jelenlegi technikai megoldás ideiglenes; júniustól változik - bővül - az adások foghatósági köre. Anélkül, hogy a technikai részletkérdésekbe belebonyolódnánk, a lényeg: számításaink szerint az országhatárokon belül hozzávetőlegesen háromszázezer család nézheti - és nézi - kábelen, illetve kisközösségi antennákon; és a határokon kívül is kettószázezres nagyságrendű a nézőszám. Öt-hat hónap múlva mintegy másfélmillió Magyarországon élő, és félmilliónál több határokon kívüli nézővel számolunk. Keresztbe dolgozás nélkül!- Térjünk át most már a tartalmi, műsorszerkesztési kérdésekre. A Magyar Televízióban tudtommal több mint háromezren dolgoznak. Hányán és kik szerkesztik a Duna Tv műsorát?- Pillanatnyilag másfél tucatnál kevesebben szerkesztik a műsorokat azok, akik a Hungária Televízió Rt. megalakulása óta itt dolgoznak. De - éppen helyzetünkből fakadóan - még minden ideiglenes. Néhány hete dőlt el, hogy az alapító okirat szerint idén kétmilliárd forint költségvetési pénz áll a Duna Tv rendelkezésére. Január végéig létrejön a Duna Tv Rt., s azután szerveződnek meg az önálló szerkesztőségek. Ezek egytől egyig kislétszámú -■ maximum háromnégy emberből álló - szerkesztőségek lesznek, amelyek músormegrendelóként működnek: pályáztatják, versenyeztetik a műsorkészítő műhelyeket. Alapelv, hogy maguk a müsormegrendelók ne dolgozhassanak a Duna Tv számára; pontosabban ne készíthessenek műsorokat. Ezzel kívánjuk kizárni az olyasféle, a szakmában közismert elvtelen összefonódásokat, „keresztbe dolgozásokat", hogy „fi készítesz műsort nekem, én neked...’; s végül minden tévécsatornán és szinte i valamennyi rádióadásban ugyanaz a néhány tucatnyi arc, ugyanaz a névsor haknizik. Nálunk a bemondóktól kezdve senki se „ugrálhat” ide-oda: olyan karakteres arcokat, személyiségeket kívánunk megnyerni, illetve kinevelni, akik jellegzetesen és kizárólagosan a Duna Tv profiljának meghatározói, valódi házigazdái.- Honnan toborozzák az új, ismeretlen - remélhetőleg mégis szakszerű, profi munkára alkalmas - bemondókat, riportereket, program-
