Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-15 / 8414. szám
Hitel 1993/2 37 D U N A T A J közöl, községi sorokat nem tartalmaz. Az összes lakosság 1910-ben 5 352 843, 1992-ben 7 709 944 volt. 1910 % 1992 % Ortodox 1 821 649 34,0 5 358 798 69,5 Görög kai 1 314 549 24,6 209 174 2,7 R. kát 993 080 18,6 842 259 10,9 Ref. 701 236 13,1 794 632 10,3 Ág. ev. 262 188 4,9 36 249 0,5 Un. 68 772 1.3 75 846 1,0 Zsidó 186 670 3,5 2 857 0,0 Egyéb 4 699 0,0 386 129 5,0 A táblázatból kitűnik, hogy az ortodoxok aránya az elcsatolt területen jóval alacsonyabb, mint a Regátban, de több, mint kétszeresére nőtt 1910-hez képest A korábban a lakosság egynegyedét kitevő görögkatolikus lakosságból nagyon kevesen maradtak. Mivel kötelező volt az ortodox vallásra áttérniük, még ez a kétszázezres tömeg is jelentősnek szánüt. Korábban Szatmár megyében mindössze 146 ortodoxot tartottak számon, alacsony volt számuk Máramaros és Szilágy, a történeti Erdély területén pedig Beszterce-Naszód és Kolozs megyében is. 1992-ben csak Kolozs, Szatmár és Máramaros megyében voltak nagyobb számban, de arányuk meg sem közelítette a korábban kimutatott értékeket. Míg e két vallás hívei többségükben a románok közül kerültek ki, a református és unitárius vallásúak teljes egészében magyarok voltak, a római katolikusok között a magyarok mellett németek (svábok) és kis számban szlovákok is voltak. Végül az evangélikus hit a szászok körében volt általános, bár kisebb magyar csoportok (mint a hétfalusi csángók) is belétartoztak. Az újabban nagyon megerősödött szekták nemzetiség szerinti megoszlását nem ismerjük, sem azt, hogy híveiket honnan toborozták. Meglepő módon a római katolikusok száma az eltelt nyolcvan esztendő alatt jelentősen megcsappant, miközben a reformátusoké és unitáriusoké enyhén emelkedett. Az ok a németek kivándorlásában keresendő, akiknek száma csak 1977 és 1992 között kétharmadával fogyott. Számuk elsősorban Temes megyében csökkent, ahol veszteségük 16Ó 000 lélek, de csaknem százezerrel fogytak Arad megyében, az 1910. évi adat felére estek vissza Krassó-Szörény megyében. A legtöbben a mai Hargita megyében élnek, ahol számuk 1910 óta 50%-kal növekedett s 1992-ben elérte a 227 000-et. Ugyanilyen arányban nőtt számuk Maros megyében is, míg Kovászna megyében számuk 1910-hez képest csaknem megkétszereződött A reformátusok nagyobb számban azokban a megyékben élnek, ahol a magyarok száma Is jelentős. Bihar, Kolozs és Maros megyében találjuk a református vallásúak felét de nagyobb számban vannak Kovászna, Szatmár, Szilágy és Hargita megyében is. Örvendetes jelenség, hogy a 16 törvényhatóság közül 1910 és 1992 között számuk tízben nőtt egyben stagnált és csak ötben fogyott kisebb mértékben. Számszerűleg a legnagyobb növekedés Maros megyében tapasztalható, arányában viszont váratlanul Máramaros megyében, ahol
