Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-15 / 8414. szám
Az Alkotmánybíróság határozata vallási kérdésekről Az állam maradjon semleges MH-tudósitás________________ Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke tegnap nyilvános ülésen ismertette a testület határozatát több, a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt érintő indítvány ügyében. Azokat az indítványokat, amelyek szerint a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény azért sértené az alkotmányt, mert az iskolák egyházi tulajdonba adása esetén nem biztosít lehetőséget a lelkiismereti és vallásszabadságjogán alapuló iskolaválasztásra, az Alkotmánybíróság elutasította. A testület elutasította azokat az indítványokat is, amelyek szerint a törvény a kétharmados parlamenti többség hiánya miatt lenne ellentétes az alkotmány 60. paragrafusával. Ugyanakkor alkotmányellenesnek minősítették és megsemmisítették a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény 15. paragrafusát, amelynek értelmében a kormány és az érdekelt egyház megállapodhat abban, hogy az állam részleges kárpótlást ad az 1948. január elseje után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került ingatlanokért. A testület szerint nincs alkotmányos indoka annak, hogy miért csak az 1948 után vagyonukat vesztett egyházak részesülhessenek állami támogatásban. Ha pedig a paragrafust kárpótlási szabálynak tekintik, indokát kellene adni, hogy a hasonló kiírt szenvedett szervezetek közül miért csak az. egyházak részesülnek kárpótlásban. Az Alkotmánybíróság megállapította: az államnak vallási és lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie. A vallásszabadsághoz való jogból az államnak az. a kötelessége következik, hogy az egyéni meggyőződés szabad kialakításának lehetőségét biztosítsa. • Folytatása a 3. oldalon • Folytatás az I. oldalról Az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. Az államnak jogi lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani. Ahol az állami iskola épületét egyházi tulajdonba adják, azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni, úgy kell lehetővé tenni állami iskola látogatását, hogy ez ne jelentsen aránytalan terhet számukra. A határozat az állami és az egyházi iskolát a vallásszabadság jogából fakadó eltérő követelmények szerint különbözteti meg. A különbség az, hogy bár mindkettő köteles az ismeretek tárgyilagos, a tanulók lelkiismereti szabadságát tiszteletben tartó közvetítésére, az egyházi iskola valamely vallás tanaival azonosul, míg az állami iskolának semlegesnek kell lennie. Az állam és az önkormányzat köteles gondoskodni a világnézetileg semleges állami iskolát választó diákok iskoláztatásáról, ám erre az. egyházaknak történő ingatlanátadások nélkül is köteles lenne. Herzegh Géza alkotmánybíró párhuzamos véleménye ugyanakkor a következő: mivel az iskolák által oktatott ismeretanyag kilencven százalékának nincs vallásos vonatkozása, az egyházi iskola sem azonosulhat egészében valamely vallás tanításaival. A vallási tanítások igazságáról a hitoktatás keretében kell állást foglalni, s ennek az állami iskola is helyt adhat. A határozat megállapítja: ott. ahol az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg. Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki. az annak érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg. Ezért a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény elfogadásához sem volt szükség a képviselők kétharmadának szavazatára. Schmidt Péter alkotmánybíró különvéleményében kifejtette: a politikai átmenet sajátosságai által létrehozott kétharmados törvényhozás közjogi zsákutcához vezetett. A közjogi megoldás lényege, hogy a kéthamiados többséggel nem rendelkező koalíció az ellenzékkel való kompromisszum nélkül nem tud kormányozni. Ha a politikai harc kiéleződik — mint [tél dául a médiumtörvény ügyében — a közjogi konstrukció az ország kormányozhatatlanságának forrása lehet. Azokat az indítványokat, amelyek szerint a törvény további paragrafusai is alkotmányellenesek, a testület elutasította. • Mr. Á. l'*’ ►S* Magyar Hírlap 1993.febr.10.
