Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-01 / 8406. szám
Politika kontra erkölcs „A költő ír, a macska miákol.. Kártékony író-politikusok 168 óra, 1993.jan.26. ^ Q Az író dolga, hogy írjon - olyan axióma ez, melyet nem lehet megkérdőjelezni. Mégis, mióta a világ világ, az írók is gyakran elhagyták íróasztalukat, s hol kardot ragadtak, hol politikusi szószékre álltak. Önként vagy a történelem kényszeréből, olykor hasznosan, máskor kártékonyán. Az axióma mindenesetre gyakran - épp mostanában is - veszélybe került. Ez is indokolta, hogy a magyar kultúra napján olyan pódiumbeszélgetésre kerüljön sor Budapesten, amelyet ilyen címmel hirdettek meg: írók a magyar kultúráról - határok nélkül. A beszélgetők közül a szlovákiai Grendel Lajost, valamint Mészöly Miklóst és Spiró Györgyöt a rádió mikrofonja előtt is szóra kérte Bán Magda. I- A magyar író - mi sem természetesebb ennél - a magyar kultúra rcsre. Ar a dolga, bogy magyarul írjon, s e résen a magyar kultúrát gyarapítsa. De miért kell erről külön is beszélni? GRENDEL LAJOS: Mint máskor, hasonló nyilatkozatok alkalmával* megint csak Ottlik Gézát tudom idézni. O úgy vélekedett: az író dolga az, hogy írjon, a regényíró dolga, hogy regényt írjon. Ez az állítása rendszerváltozástól, kormányváltozástól, minden egyébtől függetlenül érvényes marad. Magam is próbálom ezt csinálni: írni, könyvkiadót, folyóiratot létrehozni. És fenntartani persze ezt a könyvkiadót és folyóiratot, hogy a szerzőknek - főleg a tehetséges fiataloknak, akikből hál’ istennek nem kevés van nálunk is, a felvidéki magyar irodalomban is, másutt is; mert talán meg soha nem jelentkezett egyszerre ennyi tehetséges ember egyetlen nemzedékben - legyen fórumuk. Megtartva és esetleg ki is fejtve politikai meggyőződésemet, véleményemet, azt tartom a legfontosabbnak, hogy mindenekelőtt az irodalommal legyek elfoglalva.-«Ritkán felkötött kard I- A hiléron tűt ehhez a szándékhoz nem társulnik-c mégis a nemzeti kultúrál fenntartó tevékenységek? Ezekre már nincs gondja? G. L.: De igen, csak éppen nemzetet fenntartó tevékenységnek tartom a könyvkiadást és a lapkiadást is. Kisebbségi körülmények között ugyan az ember nemzeti identitásának (nem szívesen ejtem ki ezt a szól, mert ma már annyi rossz mellékzöngéje van) alapjait elsősorban az irodalom, a kultúra képes lehetővé tenni, szavatolni. I- Néhány évvel ezelőtt »zt gondoltuk: most már valóban elérkezett az ideje annak, hogy az író csakis az irodalommal foglalkozzék. Ezek szerint ezt a véleményt ön még most is fenntartja? G. L.: Igen is, nem is. Mert hát az író dolga természetesen ma is az. hogy írjon, ugyanakkor az is dolga, legalábbis kisebbségi íróként, hogy ennek a kisebbségi kulturális életnek a feltételeiért, ezeknek a megtartásáért, esetleges bővítéséért olykor akár felkösse a kardját is. Azért beszélek kardról, mert kisebbségi körülmények közölt politizáló írónak nemhogy atombombája nincsen, de még egy kis tankja sincs. Tehát olyan régimódi eszközökkel harcol, mint mondjuk a múlt századi honvédek a szabadságharcban. Erre viszont, akár tetszik, akár nem, szükség van, mert vannak pillanatok a kisebbség életében, amikor, sajnos, az írónak is el kell hagynia az íróasztalát. Legalábbis rövid időre. Nagyon fontos ez utóbbit hangsúlyozni, mert semmiképp sem szabad szereptévesztésbe esnie. Tehát egy rövid közéleti közjáték után nem szabad azt képzelnie magáról, hogy most már politikussá váll. Mert politikusként nemegyszer több kárt tehet, mint ha az íróasztalnál marad- Hiszen a politika és az irodalom, a politika és a művészet játékszabályai egészen mások, gyökeresen különböznek egymástól. Merem remélni, hogy a magyar írók nagy része ebben a kérdésben hasonló elveket vall. I- Mészöly Miklós hogy vélekedik erről? Mi ar írók dolga ma, a magvar kultúra érdekében? MÉSZÖLY MIKLÓS: Pontosan ugyanaz, ami mindig Mert minden körülmények között ugyanabban a helyzetben van az író - vagy példával élve -, mint Szókratész a bírái előtt. Szükségszerűen, adottságainál és hivatásánál fogva szintén bíróság előtt áll, akár vérdijat tűznek ki a fejére, akár nem. Semmi egyébbel nem lehet szolidáris, mint amivel a hajdani Szókratész volt a bírái előtt szolidáris: az. igazságossággal és az emberi tisztelet értékrendjével. .. . Szép vállalkozás I- Miért kell vijon mégis újn és újrt feltenni ezt * kérdést? M. M.: Azért, mert a históriát nem angyalok csinálják, hanem mi, emberek. És a szún-
