Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-11 / 8412. szám
Pesti Hírlap, 1993.febr.6. MAGYAR—EK VEGYESBIZOTTSÁGI ÜLÉS Boregyezmény kilátásban VAüASZ ZSUZSA Tökéletesen meg tudom érteni a bős—nagymarosi vízlépcső iránt érzett magyar aggodalmakat, most már saját szememmel is láttam az úgynevezett C variáns építési munkálatainak néhány következményét. Egyebek között ezt válaszolta a Pesti Hírlap kérdésére Daniel Guggmbuhl, aki a magyar—EK vegyes bizottság tegnap befejeződött budapesti ülésén a közösségi delegációt vezette. A kétnapos ülés végeztével tartott sajtótájékoztató előtt ugyanis kiderült, a küldöttségvezető — az üléstől független programként — látogatást tett a bősi területen. Miit*, mondta: az ‘EK számára igen kényes ügyről van szó, amiben továbbra is közvetítő szerepet kívánnak betölteni az érintett felek között. Jelenleg a kilátások nem túlságosan pozitívak — tette hozzá —, de ennek ellenére a jövő héten Brüsszelben újabb háromoldalú tárgyalásokat rendeznek a témában. Egy további, a jövő héten az EK székhelyén sorra kerülő eseményről is hallhattunk a sajtóértekezleten: Juhász Endre delegációvezető, az NGKM főtitkára bejelentette, hogy magyar—F.K boregyezményt írnak alá. Hozzátette: három évig tartottak a feltáró jellegű tárgyalások erről, s végül sikerült megállapodni egyrészt az eredeti borok és azok megjelenésének védelm&en — például a Tokaji név fokozatos eltiltásában, a hasonló nevet viselő francia és olasz borok átkereszteltében. Másrészt rögzítették a kedvezményes feltételek mellett kölcsönösen nyitandó kontingenseket. ÍJ. oldal folytatás az 1. oldalról A vegyes bizottság mostani, második ülésén a magyar fél több javaslatot is tett, egyebek közön arra, hogy a Társulási Szerződésben, az ipari termékekre vonatkozó vámlebontások öt évben meghatározott idejét csökkentsék le négy évre, illetve, hogy a szerződés által rögzített 10 százalék helyett 20 százalékos ütemű legyen. Az „érzékeny” területekről — mint az acél- és textilipari termékek — ezúttal nem esett szó. Ami a mezőgazdasági cikkeket illeti: a magyar tárgyalóküldöttség tavaly novemberben benyújtott egy koncessziós listát bizonyos termékek vámjaira vonatkozóan. Juhász Endre közölte azt is, hogy 18 ipari termék vámemelési listáját is átadta a magyar fél. Ezek születő új, illetve szerkezetátalakítás alatt álló iparágak termékei, továbbá olyan ágazatoké, amelyek leépítése szociális feszültségekkel fenyegethet. Ezt fenntartással fogadták, bár a konzultációk tovább folynak a kérésről. Mind a magyar, mind pedig az EK-delegádő vezetőj: úgy ítélte meg az EK-hoz való csatlakozás iránti magyar kérd mel, hogy a nyugat-európai recesszió miatt egyelőre az EK is kevésbé nyitott. Daniel Guggeubuhl azt is érzékeltette azonban, hogy a magyar gazdasággal hasonló bajok vannak, s amíg — például — törvényhozási és politikai szempontokból nem kerülünk közelebb a Közösséghez, az érvényben lévő Társulási Szerződés keretein túllépni igen nehéz lenne. A kétnapos ülésen szó esett még az úgynevezett háromoldalú kereskeddem kérdéséről is — ezzd kapcsolatban Juhász Endre dmondta, hogy ugyan az első, 500 millió ECU-* hitd garancia-akcióból csak 5-6 millió dolláros nagyságrendben szállíthattunk árukat a volt Szovjetunió utódköztársaságainak, a jelenleg k folyó, 1,25 milliárd ECU-* programból a jelek szerint nagyobb szdetet kanyaríthatunk le. Már csak azért is, mert már nem a fdhalmozódott árukészletek továbbadásáról volna tzó, hanem benyújtottunk egy árral és paritással specifikált kereskedelmi ajánlást is arról, hogy mit tudnánk szállítani. Elsősorban éldmiszerről, növényi olajakról, bébiételekről és gyógyszerekről van szó. Nem részletezte ugyanakkor az ülés egy további témáját, azt a magyar fdvetést, hogy milyen károkat okoz számunkra a Szerbia és Montenegró dien drenddt ENSZ-embargó, amivd politikailag természetesen egyetértünk. Az EK küldöttségének a vezetője — arra a kérdésre válaszolva, hogy mikorra várható a Társulási Szerződés ratifikációja az EK tagállamainak törvényhozásaiban — dmondta: három országban már megtörtént, egy sor tagállamban még február vége előtt sor kerül rá, a fennmaradó néhány ország törvényhozása várhatóan legkésőbb április végére ratifikálja azt. Az idő ugyan hosszúnak tűnhet, de a ratifikáció« djárások általában sok időt vesznek igénybe — tette hozzá.
