Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-11 / 8412. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.6.03 Horn Gyűlő olykor él*. .Hluio «nhUnugo n.mi.tköii *l«lb.n mog.iokott normáknak Khu. t»h kormányfőnek nine, igo.o, o vi«grádi ^yüHmüköd*,. nem kW tomolni. A mogyor-romén hotórkárd*, otóHrU állítólo metleriágoi, 4. n«n Mogyorooiógról indul ki - o többi köiölt «• mondta o Magyar N.m- Mtrwk odott interjújában Je.iomiky Gáia magyar kulögyminiutor.- Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy a magyar diplomácia „szlovák nagvhetet” tartott ezekben a napokban. Külügyminiszter úr véleménye szerint van-e esély arra, hogy a bósi vízerőművita által alaposan elrontott magi ar-szlovák viszonyban stratégiai javulás következzék be?- Ha „elrontásról” beszélünk, országvilág előtt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ez nem a magyar kormány műve. nem mi tereltük el a Dunát. A bősi kérdésben - kormányra kerülésünk óta - folyamatosan a tárgyalásos rendezésre törekedtünk, s kifejezésre juttattuk azt a véleményünket, hogy itt nem politikai vitáról, esetleg régi keletű ellentétek felújításáról van szó. Amikor a Dunát védjük, nemcsak magyar érdekeket védünk, és nemcsak a Duna mindkét oldalán élő magyar lakosság, valamint a folyó északi oldalán élő szlovák népesség érdekeiért emelünk szót. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a vízerőmű Szlovákia egésze számára gazdaságilag is rendkívül előnytelen, mert igen drága energiatermelést biztosít - a Magyar Nemzet keddi számának egyik cikke is nagyon fontos összefüggésekre, veszélyekre és megoldási lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Tehát Bős ügye megoldható lenne, ha Szlovákia nem csinálna ebből - presztízskérdést. De meggyőződésem az is, hogy Szlovákiában ma sokan úgy vélik - talán többen, mint korábban hogy az ország számára nagyon fontos a szomszédokhoz, s így a hazánkhoz fűződő jó viszony. Közösek gazdasági és politikai érdekeink, ugyancsak közös érdek a visegrádi együttműködés fenntartása. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az a kampányszerű retorika, amely Szlovákiában Bős ügyében 'kibontakozott, alábbhagy. Ezt talán megkönnyíti, hogy a magyar válaszok mindig visszafogottak voltak. Remélem, hogy a hangnemváltás nemcsak azért történik, mert Pozsonyban figyelembe veszik az Európai Közösség álláspontját, hanem érdemi elmozdulást jelez az önállósággal a felelősséget is magára vállaló ország most formálódó külpolitikája részéről. Bőst tehát nem lehet megkerülni. de azt sem szabad megengedni, hogy akár a vízerőmű, akár a magyar kisebbséggel kapcsolatos valóban nyugtalanító lépések miatt a magyar-szlovák együttműködés hosszú távú és mindkét fél számára igen fontos érdekei háttérbe szoruljanak.- Alighanem a magyar-szlovák viták miatt is fölerősödtek azok az elgondolások, amelyek szerint veszély fenyegeti a visegrádi egyuttműködés jövőjét. E véleményeket táplálják némely prágai ny ilatkozatok, amelyek lebecsülik ezt az együttműködést, és Csehország egyértelmű nyugati elkötelezettségét húzzák alá.- A történelmi szálak és a gazdasági érdekek, a szabadkereskedelmi megfontolások mellett az egész visegrádi együttműködés alapja a közös nyugati elkötelezettség, az Európai Közösséghez fűződő viszonyunk elmélyítése. Tehát bármit hangsúlyoz is Klaus cseh kormányfő felfogása nem áll távol a magyar és a lengyel állásponttól. Cseh részről azt mondják, hogy nem szabad intézményesíteni, katonai vonatkozásokkal kibővíteni s ily módon egyfajta alternatívaként föltüntetni ezt a kooperációt az Európai Közösséggel szemben - nos, ebben nincs semmi új, az együttműködés megalapításakor ugyanezt mondtuk, s például máig egyetlenegy titkárnő nem dolgozik a „visegrádi" irodákban. Tehát Klaus tételei - amilyen formában megjelennek - nem jelentenek újdonságot, s mondandójuk lényegét osztja mind Budapest, mind Varsó.- Nyilván a visegrádi egy üttműködés jövőjének elbizonytalanodását előrevetítő találgatásokkal függhet össze, hogy Horn Gyula a külügyi bizottság nemrégiben leköszönt elnöke Bécsben új tervet terjesztett elő: ez Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és hazánk szorosabb egy üttműködését irányozná elő. Miként vélekedik erről?- Nagyon helyesnek tartok minden két- és többoldalú kezdeményezést, amely akár a visegrádi kereteken, akár a számunkra ugyancsak nagyon fontos Közép-európai Kezdeményezésen belül indul el és valósul meg. De nem hiszem, hogy az eddigieken túlmenően új intézményes fórumot kellene létrehozni. s ezzel alighanem Horn is tisztában van. Javaslatának legkézenfekvőbb magyarázata a pártpolikai értelmezés: a kommunista utódpártok új szocialista ruhájukat szeretnék hitelesíteni, nemzetközi elfogadtatásukat akarják erősíteni az autentikusan szociáldemokrata osztrák párthoz fűződő szálak erősítésével. Ha viszont az országok - vagy a kormányok - együttműködéséről gondolkodunk, akkor nincs értelme az említett négy országot kiemelni és tömöríteni. A KEK igen jó keretet nyújt, és semmiképpen sem szeretném ebből kirekesztve látni Lengyelországot, Csehországot vagy akár Horvátországot. A visegrádi együttműködés pedig azért is fenn fog maradni, mert Ausztria külön vágányon halad az Európai Közösség felé. Erre a vonatra mi nem tudunk felkapaszkodni. A gazdasági átalakulás pillanatnyi 1 helyzete miatt ez nem is lenne reális. De folyamatban van több magas szintű találkozó előkészítése az EK és a visegrádi csoport köj zött, és e találkozók ! intézményesülése önj magában véve is cá- I föl ja, hogy Visegrádot el lehetne temetni.- Még valamit Horn Gyula javaslatá-1 ról: az indítványnak - f mint jeleztem - csak korlátozott körülmé- i nyék között látom értelmét, s furcsállom azt, hogy Horn rendkívül éles szavakkal intézte el az általam és mások által is hangoztatott fenntartásokat. In egy személyes jel-A kormány stratégiai célja a legjobb kapcsolat kialakítása a szomszédos országokkal Beszélgetés Jeszenszky Géza külügyminiszterrel
