Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-09 / 8411. szám

Népszava, 1993.febr.5 13 Kéri László „Jóslatai” az 1994-es választásokra Kónysserkormányséa koalíció várható Esélytelenek a parlamenten kívüli pártok Az 1994-es választások esélyeinek latolgatása ma már nem korai. Valamennyi parlamenti és parlamenten kí­vüli párt megkezdte belső, néha igencsak zavaros vi­szonyai rendezését és a választási ígéretek megfogal­mazását Kéri László politológussal a hat parlamenti, a régi, illetve az újonnan szerveződő parlamenten kí­vüli politikai erők lehetőségeiről, a jövőre esedékes kormánykoalíció összetételéről, alter natívájáról beszél­gettünk. Milyen erő, majdani poli­tikád hatalom jósolható ma a parlamenten kívüli pár­toknak? — A közvélemény-kutatá­sok eredményei azt mutat­ják, hogy a magyar lakosság j döntő többsége elfogadta a jelenlegi hat parlamenti pár­tot mint leendő választási alapot, még akkor is, ha nem szereti sem a pártstruktúra egészét, se egyenként a pár­tokat. Azok, akik egyébként elégedetlenek a rendszerrel, és minden kérdésre válaszol­va kifejezik elutasításukat, ha azt kérdezik tőlük, hogy kivel szimpatizálnak, mégis, ezt a hat parlamenti pártot választják. Ugyanis ezek az erők azzal, hogy bent vannak a parlamentben, hétről hétre olyan természetes szereplési lehetőséget kapnak, ami a kívülrekedtek számára egy­szerűen behozhatatlan előny. A lakosság ezzel szemben nem fogadta el a parlamen­ten kívüli pártokat, mert épp elég nagy feladvány volt számára, hogy megtanulja a jelenlegi törvényhozó erőket és ezeket már jól ismeri. A közvélemény-kutatások ada­tai szerint a biztos szavazók között soha nem szökik tíz százalék fölé azoknak az aránya, akik a parlamenten kívüliekre szavaznának. De van ennél egy lényegesebb dolog is, amiért azt mon­dom, hogy a parlamenten kívülieknek nincs komoly esélyük. A magyar válasz­tók 60-65 százaléka eltökélt szavazó. A maradék 30 szá­zalék pedig feleződik. Ennek egyik fele azt mondja, hogy semmilyen körülmények kö­zött nem megy szavazni, a másik fele pedig valószínű­leg nem akar szavazni, de mégis izgatja valamilyen fo­kon a kérdés. Ezek a tartós tendenciák nem törnek meg. A parlamenten kívüli pártok pedig a felmérések mutatói alapján azok körében a leg­népszerűbbek, akik eltökél­ték, hogy nem fognak sza­vazni 1994-ben. A biztos sza­vazók döntő többsége már tudja, hogy a hat parlamen­ti párt közül melyikre adja voksát. Egyáltalán nem is lát esélyt a parlamenten kívüli­ek bekerülésére? — Egyéni választókörze­tekbe be tudják juttatni nép­szerű jelöltjeiket. Palotásék­­tóI például könnyen el tu­dom képzelni, hogy megvesz­nek néhány választási körze­tet, mert komoly pénz áll mögöttük, és ez végül is pénzkérdés. Nem lepődnék meg, ha a Köztársaság Párt 8-10 egyéni körzetben is mandátumot szerezne. A lis­tára kerüléshez már nem na­gyon jósolok esélyeket, mert ehhez minimum 400 ezer sza­vazóra van szükség. Mi a véleménye a parla­ment struktúrájának meg­változtatására — a képvise­lők létszámának csökkenté­sére, a visszahívhatóság biz­tosítására — vonatkozó ja­vaslatokról és például arról, amit Pozsgay Imre pártja hangsúlyoz, hogy a köztársa­sági elnököt a nép válassza? — A parlament létszáma valóban túl nagy. Ebből a 386 emberből körülbelül 150 képviselő szinte soha nem jut szóhoz, és a parlamenti bizottságokba is alig férnek be. Az amerikai képviselő­házban például a 300 milliós nemzethez viszonyítva 435 képviselő van. Egyszóval: sok érvet lehet felhozni a parlament létszámának csök­kentésére. Igen kényes kér­dés viszont, hogy a listát kellene csökkenteni vagy az egyéni választókörzetek szá­mát. A hat parlamenti párt — mint ismeretes — egyhangú­lag utasítja el a visszahívha­tóság intézményét. A Fidesz szerint ez egyszerűen bolse­vik demagógia. Ugyanakkor azt elfelejtik, hogy ők 1989- ben jószerivel így buktatták meg a rendszert, és azt is el­felejtik, hogy az emberek erre még jól emlékeznek. A közvetlen köztársasági - elnök-választás ma nem ér­dekes. Ezen már túl van a társadalom. 1989-ben .még lázba hozta ez a kérdés az emberek egy részét, de ez most már elképzelhetetlen. Egyébként nem is lenne sze­rencsés az ország mai poli­tikai rendszerében közvetle­nül választani köztársasági elnököt, hiszen most minden felismerhetetlenül kusza, az egész olyan, mint az össze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom