Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.4.10 ve az úgynevezett innovációs parkok, a vállalkozásokat segítő inkubátorházak, valamint a vállalkozási tanácsadó irodák. A különösen súlyos helyzetben lévő kistérségek (például ózd, Miskolc, stb.) problémáinak időleges enyhítésére foglalkoztatási társaságok szervezetét is előmozdítottuk. Ezáltal több ezer embernek biztosítottunk állami pénzeszközök felhasználásával a munkanélküli-járuléknál magasabb ellátási szintet Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a támogatásokat csak a társadalom más tagjainak terhére lehet folyósítani. A munkanélküliek ellátása és a kölségvetés ezzel kapcsolatos kiadásai 1993-ban mintegy 100 milliárd Ft-tal növelik az állami kiadásokat Másként szólva a kölségvetési bevételek mintegy 10 százalékát fordítja a kormány erre a célra, ami elég nyilvánvaló cáfolata annak a vádnak, hogy szociálisan érzéketlen rezsim van ma uralmon. Nem hiszem, hogy lett volna jobbközép ideológiájú kormányzat valahol, amely ilyen szociáldemokrata jellegű gazdaságpolitikát valósított volna meg. Ezzel biztosítani tudtuk, hogy a politikai átmenet különösebb zökkenők nélkül megtörténjen és azok a rétegek, melyek szükségszerűen gazdaságilag vesztesei voltak az elmúlt évek történelmének, ne kerüljenek a társadalom perifériájára sem szociológiailag, sem anyagilag. A fiatalok 18 éves korig történő iskoláztatása _____________________________________I A fiatalok iskoláztatásával kapcsolatban le kell szögeznem: a kormányzat eddig is támogatta azt az elvet, hogy a tanulók minél tovább maradjanak az iskolában. Ezzel összefüggésben a közoktatási törvény tervezete tartalmazza, hogy a kötelező alapok- j tatás 16 éves korig tartson. E tervezet j egyébként javasolja azt is, hogy az első i szakképesítés megszerzése ingyenes le- j gyen. A fiatalok képzésének azonban legfőbb kérdése az, hogyan lehet elérni, hogy a fiatal a gazdaság és társadalom által igényelt végzettséget és szakképesítést szerezzen. Ennek érdekében szükséges a teljes középfokú intézményrendszer átalakítása. Ennek eredményeképpen egyrészt a megfelelő korosztály nagyobb hányada legalább 18 éves koráig az iskolarendszerben marad, ugyanakkor a szakközépiskolák aránya növekszik, a szakmunkásképzés pedig a 16 éves korig tartó alapoktatásra épül majd Az SZDSZ azon prognózisát, amely az iskolákból kikerülők számának következő két évben való növekedésére utal, nem támasztják alá statisztikai adatok. A 14—18 éves korú népesség száma a következő években csökkenő tendenciát mutat. Álláspontunk szerint mindezek ellenére szükséges a szakképzés, illetve tágabban az iskolarendszer expanziója. Mindezek következményeként jelentősen csökken a munka nélküli fiatalok száma, s nem elhanyagolható hatás, hogy az intézkedés növeli az oktatási intézményekben foglalkoztatottak, elsősorban a pedagógusok létszámát, csökkentve ezáltal a munkanélküliség esélyét. Az előzőekben vázolt intézkedések azonban még mindig nem oldják meg az iskolarendszerből lemorzsolódók problémáját. E réteg számára speciális felzárkóztató programok készültek az egyes szaktárcák bevonásával. Az iskolarendszer bővítésével kapcsolatban ugyanakkor ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy az iskolában tartás csak átmenetileg jelentheti a munkanélküliség növekedésének fékezését. A végzettek elhelyezkedése azonban alapvetően az összes álláshelyek számától, s emögött a gazdaság fejlődésétől, illetve munkahelyteremtő képességétől függ. Pályakezdők gyakornoki foglalkoztatása A pályakezdők gyakornoki foglalkoztatásának újbóli bevezetése sem idegen a kormány gondolkodásától. Ez az eszköz korábban már működött nálunk is, a tapasztalatok azt mutatják, hogy igénybevétele meglehetősen szerény volt. Az eszköz mai bevezetésének némileg ellentmond, hogy a munkaerő-piaci adatok szerint a pályakezdő diplomások 89 százaléka állami segítség nélkül a végzést követő néhány hónapon belül munkát talált Megfontolandó egy ilyen típusú eszköz bevezetése arról az oldalról is, hogy azok a munkáltatók, amelyek az állami támogatás ösztönzésére nagy létszámban foglalkoztamának fiatalokat, indokolatlanul gazdasági előnyhöz jutnának azokhoz képest, ahol a munka jellege nagyszámú fiatal foglalkoztatását nem teszi lehetővé. Ellene szól az is, hogy a támogatás kiszorító hatása révén az idősebb munkavállalók egy része munkahelyét elveszíthetné. Ugyancsak megfontolást igényel az a szempont, hogy egyik oldalon az iskolarendszer, s ezen belül a felsőoktatás bővítését tűzzük ki célul, akkor nem feltétlenül adható foglalkoztatási garancia kormányzati támogatás formájában ugyanazon réteg számára. A korengedményes nyugdíjazás A kedvezményes nyugdíjazás lehetőségével — a munkavállalóval való megegyezés alapján — már jelenleg is minden munkáltató élhet. Az esetben, ha a munkáltató előző évi eredménye nulla, vagy negatív volt, illetve ha jogutód nélkül megszűnik, vagy felszámolják, a Foglalkoztatási Alap a korengedményes nyugdíjazás költségeit részben vagy egészében átvállalhatja. Ugyancsak a Foglalkoztatási Alapból lehetséges a tartósan munkanélküliek elhelyezkedésének bértámogatás folyósításával való ösztönzése. Az SZDSZ által felvetett javaslat tulajdonképpen visszalépést jelentene a jelenlegi rendszerhez képest azzal, hogy a két támogatási formái egymástól tenné függővé. A munkanélküli-járadék féléves összegének kifizetése Ami a munkanélküli-járadék egy félévre esedékes összegének egyben történő kifizetését illeti, az — az SZDSZ érvelésével szemben — nem ösztönözne az azonnali munkahelykeresésre. Önmagában a hathavi járadék összege (ez átlagban mintegy 50 ezer forint) ahhoz nem elég, hogy csak ebből vállalkozást indíthasson a munkanélküli. Amennyiben a járadék összegét a munkanélküli előre megkapja, és ugyanakkor elhelyezkedése néhány hónapon belül megoldódik, kérdésessé válik a járadékra jogosultsága azon időszakra, amikor már munkaviszonyból származó jövedelme van. Probléma lehet az is, ha esetleg a i i I
