Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-01 / 8406. szám
Új Magyarország, 1993.jan.27. 03 Parlamenti napló Megkerülhetetlen az igazságtétel Tegnap rendkívüli téli ülésszakának 8. munkanapjai kezdte meg az Országgyűlés. A T. Ház megvitatta a Nemzetközi Pénzügyi Társaság magyar alaptőke-részesedésének felemeléséről benyújtott tervezetet, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedéssorozatot, az 56-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályt. A képviselők meghallgatták Kupa Mihály pénzügyminiszter előterjesztését a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban hazánk alaptőke-részesedésének emeléséről. A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk még 1981-ben csatlakozott a 140 tagállamot magában foglaló, elsősorban a magánszektorban gazdálkodókat támogató Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, az IFC-hez. A szervezet kormányzótanácsának tavaly májusi döntése szerint alaptőke-emelésre van szükség, és hazánk lejegyzendő részvénye 4,8 millió dollár. A tervezett alaptőke-emelés következtében'Magyarország ;rés2es?d^e. 6,1 millióról 10,9 millió dollárra emelkedne. Az országgyűlési határozati javaslat kimondja: a pénzügyi szerv feladatát ellátó Magyar Nemzeti Bank felhatalmazást kap arra, hogy a Magyar Köztársaság alaptőke-részesedésének megemeléséhez szükséges műveleteket az állami költségvetés terhére végezze. Kupa Mihály emlékeztetett arra, hogy az IFC támogatta az esztergomi Suzuki-beruházást, és a tervek szerint újabb beruházásokhoz is segítséget kíván nyújtani. Soés Károly Attila (SZDSZ) az Országygyúlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának nevében kijelentette: nagy jelentőségűnek tartja hazánk részvételét a nemzetközi társaságban, és a tőkeemelést támogatja. ménye szerint nem a büntetés mértéke a fő szempont, hanem a tények feltárása, és a személyre szóló büntetőjogi felelősség megállapítása. A képviselő támogatásáról biztosította a kormány által benyújtott törvényjavaslatot is, majd bejelentette: a KDNP tudomása szerint az ügyészség a napokban tényfeltáró vizsgálatot rendelt el a moson. magyaróvári vérengzés ügyében. A párt beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy a forradalom leverése utáni 22 sortüzet túlélő rokkant áldozatok kártérítési igénnyel élhessenek. Dénes lános (független) éles bírálattal illette az Alkotmánybíróságot, amely a T. Ház által már elfogadott Zétényi-Takács-lörvény hatályba lépését megakadályozta. A legújabb előterjesztést a képviselő tiszteletre méltónak nevezte, de jogi nonszensznek tartja azt, hogy az 1956. október 22-e előtt elkövetett gyilkosságok megbüntetésére nincs mód. ‘ Vass István (SZDSZ) nem tartja megalapozottnak, hogy a hatalom a lakosság gondjait enyhítő intézkedések helyett most az igaz■ ságtételle! foglalkozik. Dénes János ezt az érvelést visszautasította, és utalt egy, a külügyi bizottság által elutasított javaslatára, amelynek célja az 1956-os szovjet bevonulás elítélése volt. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a T. Ház az általános vitát elnapolta. A képviselők folytatták, majd elnapolták az 1956. októberi forradalom és szabadságharc alatt elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást meghatározó törvényjavaslat vitáját. Gáspár Miklós (KDNP) a társadalmi béke megteremtése érdekében megkerülhetetlen feladatnak nevezte az igazságtételt. Mint fogalmazott: az igazság mélyreható tisztázása nélkül nem lehel lezárni a tragikus múltat. Pártja véle-Az egyetemekről szóló országgyűlési határozat módosítását kezdeményezve Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter expozéjában rámutatott, hogy a dokumentum célja a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia elnevezésének megváltoztatása Ihízmány Péter Katolikus Lgyetemrc. A miniszter visszatekintett a magyarországi katolikus egyetemek 150 évére, és utalt arra, hogy 1950-ben a budapesti bölcsészkaron megszüntették a hittudományi kart. 1990-ben alapín ány született egy önálló katolikus egyetem létrehozására, majd a kormányzat ingatlanokat bocsátott rendelkezésre e célra. A hittudományi akadémia tanárképző karán két esztendeje 230 hallgató kezdte meg tanulmányait. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelentőségére utalva a miniszter kijelentette: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem más egyetemekkel símben jött létre, hanem azért, hogy kielégítse a magyar társadalomban jelentkező igényeket. Hajdú Istvánná (36-ok) az egyetem megalakulásának jelentőségét kiemelve hangsúlyozta: az Európához való csatlakozás egyik módját látja benne. Tóth Sándor (KDNP) a teológia, mint tudomány fejlődési lehetőségeit taglalta, s azt, hogy az egyházi filozófia az európai kultúrkincs része. Rajk László (SZDSZ) szerint az ilyen típusú egyetemek megalakulása üdvözlendő, de a képviselő felhívta a figyelmet arra is,hogy a Pázmány Péter Egyetem jogutódlásánál tisztázandó az egyetemi könyvtár, a bölcsészkar és a természettudományi kar sorsa. Hozzátette: helyesebb lett volna az egyetemalapítással megvárni a felsőoktatási tön'ényt. Sasvári Szilárd (Fidesz) is üdvözölte a katolikus egyetem megalakulását. Precedensnek nevezte, hogy a művelődési kormányzat nem vizsgálta: kik tanítanak az egyetemen, és milyen feltételekkel jött létre a fakultás. Iván Géza (a kisgazdákat képviselő független) a miskolci egyesületi egyetem jogi helyzetének tisztázására szólította fel a művelődési tárcát. • - Andrásfalvy Bertalan vitazárójában leszögezte: minden felsőfokú intézmény "gyenlóen részesül a költségvetési támogatásból, ha a rábízott feladatot^ellátja. Ma nem ülésezik a Parlament. A már elfogadott napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a külügyi bizottság még nem tudta megtárgyalni a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájáról szóló tájékoztatót. Ez az előterjesztés és a vele szorosan összefüggő honvédelmi alapelvek témája szerepelt volna a plenáris ülés napirendjén, így ma bizottsági .üléseken folytatódik a törvényhozói munka. (MTI)' (Lapzártánkkor a T. Ház még folytatta mun- 1 káját.)
