Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
A magyar társadalom az utóbbi időben erősen differenciálódott Tardos Márton: ne rövid távú érdekek határozzák meg a privatizációt Az SZDSZ hét végén kidolgozott 15 pontos cselekvési programjában két javaslat is foglalkozik a privatizáció ellenőrzésének javításával. Tardos Márton frakcióvezetőtől — aki a gazdasági programbizottság vezetője is lesz — azt kérdeztük, miképp képzelik a megvalósításukat. Az első javaslat arra vonatkozik, hogy az üzemi tanácsok kapjanak ellenőrzési jogosítványt, amellyel csökkenthetnék az. állami tulajdonban lévő vállalatok és azok dolgozói védtclenségét. Ezzel az államikormányzati túlhatalmat kívánják korlátozni az Állami Vagyonügynökségnél és az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél. , Mint azt Tardos Márton elmondta, a magyar társadalom az utóbbi időben vagyonilag igen erősen differenciálódott, s emiatt jelentős a feszültség. Ugyanakkor a már privatizált vállalatok új tulajdonosait az élet erőteljesen arra ösztönzi, hogy rövid távú érdekeiket követve kössenek üzleteket. Ez gyakran ellentétes a társadalom érdekeivel. Erre példa, hogy állami kötvényeket vásárolnak ahelyett, hogy új munkahelyeket teremtő beruházásokat hajtsanak végre vagy akár csak a meglévő munkaerő megtartására törekednének. Fiz ellentétes avval a céllal. hogy az új tulajdonos is jól járjon, és hogy a privatizált vállalatok működéséből a magyar társadalom is hasznot húzzon. Ffa nem állami tulajdon eladásáról lenne szó, akkor két tulajdonosnak a magánügye lenne, milyen szerződést kötnek. Csakhogy jelenleg az államot képviselő bürokraták — mint a magyar társadalom reprezentánsai — kötnek szerződést az új tulajdonossal, s emiatt az áron kívül egyéb szempontokat is figyelembe kellene venniük. így azt, hogy miképp alakul majd a foglalkoztatás, hiszen ennek színvonala nemcsak a munkanélküliségre fordítandó öszszegre hat ki, hanem a társadalom lelkiállapotára is. Mivel e kritériumok ezoterikusak, azaz nehezen megfoghatóak, és feltételezhető az is, hogy a bürokrata korrumpálható, ezért a privatizáció során lehetetlen olyan helyzetet létrehozni, amely támadhatatlan lenne. így célszerű lehet a már átalakított cégeknél — a leendő tulajdonos spekulációs érdekei ellen — egy ellenérdekelt szervezetet felállítani, vagyis a megalakuló üzemi tanácsot megbízni azzal, hogy beleszóljon a privatizálás előtt a pályázatok értékelésébe és a szerződés megkötésébe. Igaz, időnként előfordul, hogy a szerződésekben szerepel olyan kitétel — ismeri el Tardos Márton —, hogy a létszámleépítést ne egyik napról a másikra hajtsa végre az új tulajdonos, de ez legfeljebb csak lassítja a folyamatot. Azt az ÁVÜ által oly gyakran hangoztatott ellenérvet, hogy a vagyont annál olcsóbban lehet eladni, minél több feltételt szabnak az új tulajdonosnak, a frakcióvezető szerint minden esetben külön kellene mérlegelni. A frakcióvezető, nem kívánta pontosan megfogalmazni a beleszólási jogok körét és módját, mivel véleménye szerint a jelenlegi javaslat csupán arra jó. hogy a kormánnyal történő további egyeztetéseken keresztül alakuljon ki a végleges forma. Hasonlóképp nincs végleges formában kidolgozva az ÁVÜ és az ÁV Rt. esetében javasolt független szakértőkből álló felügyelőbizottság létrehozása sem. Nem arról van szó, hogy egyes gyanús ügyeket szeretnének kivizsgálni, erre ott az Állami Számvevőszék, illetve az. ÁVÜ belső ellenőrzése. Inkább arról, hogy minden egyes privatizálás már a bizottság tudtával jöjjön létre, hogy ezzel eleve meg lehessen akadályozni egy esetleges rossz döntést. A képviselő erőteljesen bírálja, hogy jelenleg az ÁV Rt.-nél a társadalmi ellenőrzés gyenge. Senkinek nincs beleszólási joga az eseményekbe, az ÁV Rt.-nél keresztfinanszírozással életben tudnak tartani veszteséges állami cégeket. Arra a megjegyzésre, hogy ez nem is tagadott célja az ÁV Rt.-nek, Tardos Márton azt válaszolja, hogy csak akkor lenne elfogadható, ha a parlament határozná meg azon vállalatok körét, ahol erre szükség van. Tardos szerint az állami tulajdon fölött nem a miniszter által kinevezett bizottságnak kellene felügyelnie, hanem az állam képviseletében az Országgyűlés által kidolgozott elvek szerint és az Országgyűlés által választott szakértői bi. ottságnak. Tardos cáfolja az ÁVÜ azon érvelését is, hogy hiába az ÁVÜ fölött kinevezett ellenőrző szerv, ha döntenie az ÁVÜ-nek kell, ami azt jelenti, hogy a felelősséget is vállalnia kell. Ä frakcióvezető szerint a társadalmi vagyon privatizálása során mindenféleképpen szükség van társadalmi ellenőrzésre. • R. Gy. ►U Magyar Hírlap, 1993.febr.3.
