Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
,Vida Gyula Szilágy megyei képviselő: A magyarság megőrzésére gazdasági alapot kell teremteni Erdélyben Magyar Nemzet, 1993.febr.3. 36 *• BUKAREST - Milyen jövő vár az erdélyi, romániai magyarságra? Abban egyetért mindenki, hogy ha nem sikerül gyakorlatba ültetni egy életképes gazdasági programot, akkor várhatóan még több mogyar hogyia maid el szülőföldjét. Vida Gyula Szilágy megyei képviselő felszólalását nogy figyelem kísérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség brassói kongresszusán, és a román televízió magyar adósában is lehetőséget kapott arra, hogy nézeteit kifejthesse. Erről beszélgetünk a Bukarest Szállóban. .-Mint a román parlament költségvetési, pénzügyi és a bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára eléggé jól megismerhette a gazdasági helyzetet. Akár a: ellenzéki ■román sajtó, ön is meglehetősen sötét képet festett a gazdaságról. Három év alatt a társadalmi össztermék értéke az 1989-esnek a felére csökkent, 1992-ben az ipari termelés a kétharmadával esett vissza, egyensúlyzavarok léptek fel a gazdaságban, krónikás deficit a külkereskedelemben. A tízmillióra becsült munkaképes lakos negyven százalékának nincs lehetősége termelőmunkára. Egy előrejelzés szerint ötszázezer középiskolás és egyetemista közül csak ötvenezernek lesz induláskor munkahelye, Véleménye szerint miben bízik a Vacaroiukormány?- Az 1989-es eseményeket követő kormányokat, beleértve a mostanit is, a túlélés gazdasági és pénzügyi politikája jellemezte. Már a költségvetési tervezet tavaszi vitájakor fölmerült, hogy nem megalapozón költségvetést mutattak be a parlamentnek, hanem egy rögtönzött bevételi és kiadási vázlatot. Októberben, amikor elhangzott az első hivatalos tájékoztató az évi költségvetés végrehajtásáról, mindenki megdöbbent a parlamentben, hogy az előzőleg megállapított - és a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés éneimében még elfogadható - kétszázalékos, kereken száztízmilliárd lejes költségvetési deficit kétszázmilliárd lejt fog kitenni. Hamarosan megvitatja a parlament azt, hogy miképpen keÜ módosítani az 1992-es költségvetést- Ez aligha elég a túléléshez...- A kormány beiktatásakor a miniszterelnök megígérte, hogy három ■hónapon belül kidolgoznak egy pontos, reális kormányprogramot és azt a képviselőház elé terjesztik. Erre februárban kerülne sor. Alapvető, hogy politikai döntést kell hozni: rolóban át akarnak térni a piacgazdaságra. Deklaratív módon hirdetik ezt az elhatározást, egyelőre azonban csak a jogi keretek kialakulását szolgáló törvények születtek meg. A piacgazdaság elvei alapján jogilag szabályozták a kereskedelmi társaságok működését, a bankrendszer kialakítását, de ezt a jogi keretet még nem töltötték meg tartalommal. Egy példát szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban. A volt állami vállalatokból létrehozták a kereskedelmi társaságokat, amelyek továbbra is állami tőkével működnek. Csupán az elnevezés változott, de a régi vezetési stílus és a régi mentalitás tovább él. Ráadásul sok veszteséges vállalatot közüzemnek nyilvánítottak, amit az állam továbbra is szubvencionál. A parlamentben számtalanszor fölvetettük ezeket, de csak formális válaszokat kaptunk. Mindenesetre az ellenzék, beleértve a mi szövetségünket is, azt szorgalmazza, hogy ne fi■vanszírozzák tovább a veszteséges, gigantikus kombinátokat.- Sokan abban bíznak, hogy a megalakult Számvevőszék segít rendet tenni a gazdálkodásban...- Reménykedünk benne, de sajnos sokan átkerültek ide a régi pénzügyi struktúrából, Ceausescu legfelsőbb szintű pénzügyi ellenőrző szervéből. Éppúgy az új alkotmánybíróságba is bejutottak a régi bírói testület vezető tagjai.- Megdöbbentett, amit a lésében ' mondán, hogy az ipari vállalatok elsősorban a magyarokat bocsátják ti. Pontosabban többet, mint amennyi „megfelelne" számarányuknak a közösségben.- Az elmúlt négy-öt hónapban gyorsultak fel az elbocsátások. Akkor három észak-erdélyi megye tíz vállalatinál próbáltam tájékozódni. Ala'posabb szociológiai felmérésre van szükség, ezt szövetségünknek el kell végeznie, de az elbocsátottak név! sorából érzékelhettem ezt a veszélyes I jelenséget, az etnikai tisztogatás agyafúrt módszerét. Az RMDSZ-nek fel kell lépnie ez ellen, és ha szükséges, a nemzetközi fórumok elé kell vinnie az ügyet. Ceausescu idejében a magyar gazdasági vezetőket kiebmdalták, a vállalatok vezetése szigorúan a románok kezébe kerüli és ők i ezt a pozíciójukat megtartották 1989 után is. Ráadásul a tevékenységük •kikerült minden ellenőrzés alól. Mert /1989-ig mégiscsak beleszólt az ■ügyekbe a párt, szakszervezet, ha nem másért, a közvélemény miatt igyekeztek egyensúlyi állapotot fönntartani...- Sok kritika érte az RMDS2-I amiart, hogy kés ését törődött a romániai magyarság gazdasági fölemelésével. nincs országosan is hasznos programja. Nincs magyar bank - az egykori erdélyi román Albina bank mintájára -, amely segíthetné a magyar vállalkozók elindulását, nem alakultak ki fogyasztási és éilékesítési szövetkezetek...- A szövetség új gazdasági programját elfogadta a brassói kongresszus. Véleményem szerint az előző kongresszusokhoz képest most sokkal pontosabban megfogalmazódtak a gazdasági célok. Úgy gondolom, a román ellenzéki pártok programja közül ez az egyik legkövetkezetesebb. Nagy kérdés, szemléletet tud-e váltani a szövetség új vezetősége? Mert nem elég „édes Er, délyrőT beszélni, hanem a magyarság I idenütásának a megőrzése céljából gazdasági alapot kell teremteni, ezzel megakadályozni a gazdasági emigrációt.- Miképpen alakulhatna ki a magyarságot is támogató bankrendszer? Vagy legalább egy bank. Egy „Albina"...- A románoknak most is van ,.A1- biná"-juk, a Dacia Felix, a \ atra-érdekeltségű bankrendszer, amelyik a töb, bi között magyarlakta területeken ingatlanokat vásárol fel. De már fölvásároltak magyár kulturális célú épületeket, középületeket, amelyeket annak idején államosítottak és most árverésre bocsátottak. Nincs Érdék ben olyan magyarlakta helység, ahol ne találkoznánk ezzel a jelenséggel. Annyi bizonyos, hiába próbáljuk érzelmi alapon ; megközelíteni ezt a kérdést...- Németország különleges hiteleket nyújtott Romániának azért, hogy megakadályozza a németek további kivándorlását...- Itt egy bank megnyitásához legalább kétmilliárd lejre volna szükség. i A leszegényedett erdélyi magyarság nem tud ennyit összegyűjteni. Külföldi érdekeltségeket kell felkutatni és i azok támogatásával kialakítani ezt a bankrendszert. Vagy legalább egy bankot. Nem etnikai alapon, de ez a bank a magyarlakta területeken építse ki a maga hálózatát. Olyan hitelpolitikát folytasson, hogy az első időben ne csak a profitszerzésre törekedjen, hanem próbálja segíteni azt a nem kevés magyart, aki vállalkozna, de nincs induló tőkéje. Hitelszövetkezeti hálózat kiépítését is megemlíteném. Ez nem igényel jelentős tőkét. Bankszakembereket kellene gyorsan, mondhatnám gyorstalpaló módon kiképezni minden kategóriában.- Várható, hogy kedvezőbb kilátá■ sok fogadják a külföldi beruházókat?- A jogi keret készen áll a külföldi beruházások támogatására. Valószínűnek tartom,hogy ezt a törvényi február elején még tovább liberalizálják; teljes szabadságot adnak a beruházónak. A legfontosabb újítás pedig az lesz, hogy beruházási célokra földtulajdont is szerezhet külföldi jogi személy . Tóth Erzsébet
