Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Népszabadság, 1993.jan.30. ból. Ugyanakkor okmányainkban mindezeket a kérdéseket védelmi tónusban fogalmazzuk meg, nem az egyes országok nemzeti érdekeiből, hanem engedményeket ;téve nekik, inkább aJíákósság‘bizŐnyöá rétegeinek nacionalista- -hangulataiból in— dulynkki,,,. » „„„ ííi’ például egyáltalán nem elleneznénk, ha nálunk, a Távol- Keleten a szocialista tábornak a japán imperializmustól való kollektív védelme céljából magyar csapatok tartózkodnának. Ez a legcsekélyebb mértékben sem sértené nemzeti méltóságunkat- Komolyan mondom, lehet. hogy érdemes elgondolkozni lengyel, magyar és más csapatok Moszkva és Leningrád környékén történő állomásoztatásáról stb. A népet a szocialista tábor országai összefogásának szellemében kell nevelni, ám az utóbbi időben ellenkező irányvonal valósul meg. Ez megbontja sorainkat, egyenként szét fognak morzsolni bennünket. Hiszen az októberi forradalom idején kínaiak és magyarok is harcoltak oldalunkon. Miért kellene most az internacionalizmus talajáról a nacionalizmus talajára csúsznunk? Meg vagyok róla győződve, hogy azt a dokumentumot, amit most előkészítünk, nem védelmi, hanem támadó szellemben kell megfogalmaznunk, a nacionalista tendenciáknak tett engedmények nélkül. A jugoszlávok a szocialista országok elkülönülését prédikálják, ám ez nem az ő vonaluk, hanem Dullesé. Az imperialisták fő célja ma a szocialista tábor egységének megbontása. Az imperialisták hoztak létre egységes parancsnokságot Európában, Ázsiában. Most egységes parancsnokságot akarnak létrehozni a Közel-Keleten is, ez az Eisenhower-doktrína fő célja. Mi pedig szét akarjuk forgácsolni erőinket. Milyen politikusok vagyunk akkor? Megértem, hogy ezt óvatosan kell megfogalmazni, meg kell adni a nacionalista érzéseknek, ami jár nekik. Ám nem kell alkalmazkodni hozzájuk, hanem harcolni kell ellenük. oU A másik mozzanat, amelyet szerettem volna érinteni, a be nem avatkozásról, a szocialista országok közötti egyenlő kapcsolatokról szóló tézis. Úgy véljük, a szovjet korj mánv október 30-i nyilatkozata j helyes volt. Ám ha állandóan a i be nem avatkozásról és az egyenjogú kapcsolatokról papolunk, az a benyomás alalailhat : ki egyesekben, hogy kapcsolata■ ink a valóságban nem egvenjo|.gúak-------------------------------i A be nem avatkozás tézisének 1 leghevesebb propagálói a juj goszlávok. Ók azonban ezt az egyenjogúságot egyoldalúan értelmezik. A kereskedelem terén például azt akarják, hogy tőlük csak azokat az árukat vásároljuk, és azokat adjuk el nekik, amelyeket ők akarnak. Amikor azt mondjuk nekik, hogy kereskedjünk a teljes egyenjogúság alapján, vagyis mi csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van, és csak azokat az árukat adjuk el neki, amelyeket szükségesnek tartunk, rögtön azt mondják, hogy ez számukra előnytelen, és hogy' nekünk a proletár internacionalizmus alapján engedményeket kell tennünk. (...) Mi most tárgyalunk. Önök azt kérik, hogy szállítsunk Magyarországra árukat. Mi adunk 1 önöknek, ám ez nálunk nem felesleg. Mi csökkentjük saját tartalékunkat. Elveszünk magunktól, népünktől, mégis adunk önöknek, de csak nem fogunk a deklarációban megint a be nem avatkozásról beszélni? Ha beavatkoztunk volna az önök ügyeibe, Magyarországon nem történtek volna meg azok az ostobaságok, amelyeket Rákosi elkövetett. Lengyelország, Magyarország, Románia ügyeibe való beavatkozásunk abból állt, hogy azt tanácsoltuk az elvtársaknak, csökkentsék nehézipari beruházásaikat, fejlesszék jobban a könnyűipart és a mezőgazdaságot, hogy szakadatlanul növeljék az életszínvonalat. Mindezt óvatosan tettük, feltűnt, nehogy barátaink azt gondolják, hogy az oroszok gazdasági függőségben akarják őket tartani. Emlékszem, amikor 1948- ban Gottwald a Krímben üdül Sztálinnál. Akkor azt javasolta Sztálinnak, hogy Csehszlovákiát gazdaságilag kapcsolják a mi népgazdaságunkhoz, egyesítsék a tervezést stb. Vágyás gyakorlatilag Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz való csatlakozását ajánlotta. Sztálin mint helytelent elvetette ezt a javaslatot. Látják, bekebelezésre még Sztálin sem törekedett. (...) (A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 1957. március 21-i állami delegációi között lezajlott tárgyalások jegyzőkönyve. Rövidítve.) -