Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-22 / 8401. szám
L~_ I''i hogy ,, kittig amik” az m kormánnyal, megfosztva nzt egy „bejáratott’ fórumtól (melyet ráadásul korábban mint a Minisztertanács lapját jelezték). Kezdetben a Magyar Hírlap Rt.-ben is csak 40 százalékkal részesedett Maxwell, ám egy 40 milliós tőkeemelés során 1991-ben - tehát már a Pallas Horti-idöszakában — többségi tulnjdont szerzett. (Ez volt nz első eset, hogy országos napilapban külföldi abszolút többséghez jutott.) A Magyar Hírlap azonban túl nagy falat lett volna a Pallasnak: egyrészt a lap kiadója fokozatosan felszámolta veszteségeit, reális kilátás volt tehát arra, hogy 1992-t már nyereséggel zárja; másrészt az üzlet árukapcsolásos volt, a Magyar Hírlappal együtt vinni kellett a színes nyomdát is (vagy ha tetszik, fordítva).1' Ez fokozta a külföldi érdeklődést, felnyomta az árat: miután a magyar társtulajdonosok lemondtak elővásárlási jogukról, 1992 márciusában a svájci Jürg Marqunrd Group egyik cége, a JMG Ost Presse Holding AG szerezte meg a Maxwell-részt. (A svájciak olyan versenytársakat előztek meg, mint a német Bertel smann-csoporthoz tartozó Grüner und Jahr, illetve az olasz Carlo de Benedetti sajtóvállalkozó birodalmához tartozó L/Espresso-La Repubblica.) A Pallas visszavonulása mögött valószínűleg az áll, hogy az elővásárlási joga gyakorlásához több százmillió forintot kellett volna előteremteni, ezt pedig — tekintettel a cég hatalmas adósságaira - feltűnés és botrány nélkül aligha tudták volna előhúzni az állítólag üres kasszából. A két nagy... Az említett Magyar Hírlap mellett, egyelőre a két legnngyobb napilap - a Népszabadság és a Népszava - esik ki leginkább ki a kormányzati befolyásolás hatósugarából. A valaha mintegy 800 ezer példányban kinyomott Népsznbndság kiadóját, nz azonos nevű Rt.-t már nz Antall-kormnny idején hozták létre - bár a privntizációjáról korábban is folytak tárgyalások -, ám úgy, hogy abban közvetlen állami tulajdonrész nem volt. Az MJSZMP-jogutód Magyar Szocialista Párt létrehozta a Szabad Sajtó Alapítványt, s ennek tulajdonába adta a Népszabadságot, s 1990 júliusában nz alapítvány vitte be a lapot - 108,5 millió forint névértékű részvényért - a Népszabadság Rt.-be, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Bertelsmann lett. A kiadó mind 1990-ben, mind - a költséges fejlesztések, ingatlanvásárlás ellenére - 1991-ben nyereséges volt, s hihetőleg pluszt mutat az 1992-es mérleg is, valószínűtlen tehát, hogy bárki a részvényesi körön kívül adná el Népszabadság-papírjait, kivéve, ha a tulajdonostársak is egyetértenek ezzel (korábban is - az Első Magyar Alap Kiadó Kft mellett - a Bertelsmann vásárolta fel azokat a kisebb társtulajdonosoktól, s így mára abszolút többségű tulajdonos lett. A Népszava „társaságosítása" nem ment ilyen könnyedén, de miután - a magyar szociáldemokratákon kívül - komolyan senki sem vonta kétségbe a lap szakszervezeti tulajdon voltát, bármiféle akció az államosítására egy táborba gyűjtötte volna az egyébként civakodó magyar szakszervezeteket. Alapot évtizedeken át a Népszava Kiadó Vállalat adta ki, amely a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), majd a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) tulnjdona volt. A kiadóvállalat nyeresége azonban 1988-tól fokozatosan csökkent, 1991-ben már mintegy 150 millió forint veszteséggel zárt, s felhalmoNÉPSZABADSÁG KIADÓ ÉS NYOMDAIPARI RT. Tárnán ági «/.érződén kelte: 1990. július 30. Induló alaptőke: 340,00 m Ft Alapító tulajdonosok: 140,00 m Ft Bertelnmann (Németország) Szabad Siytó Alapítvány 108,60 m H Agrobank Rt. Általános Frtékforgalmi Bank Rt. 60,00 ni F t 20,1X1 m Ft Láng Kiadó KA, Szerken ztftnóg Oá ózó« tul^jdonó rónzvóny) Jelenleg n Bortrlnm/mn rvámét nf^jtócnoporthoz kapcsolódik 20,00 m Ft 1,60 m Ft 11 A itfzífltártl Iáid „Magyar llirlnp-dosazié: Andoraen maaCa". HVG, 1992. Wiuár 29. J»i I ► zódó tartozásai miatt (1992 májusában már 289,3 millió forint.) csődöt jelentett. Addigra azonban már más cég adta ki a Népszavát: 1991. július 10-én létrehozták a TVade Union Kft.-t. Ebbe a Népszava Kiadó npporttal szállt be, s kezdetben kisebbségen volt, ám másfél hónappal később már tőkeemelésről határozott a Kft. taggyűlése. A 40,1 milliós törzstókét - többek között a Népszava-székház apportjával - 440,1 forintra kívánták növelni, de ebből először csak 146,1 millióra sikerült a tőkeemelés. Miután azonban a szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) tudtával a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1992. július 2-án engedélyezte az épület apportját, a tőkeemelés második fordulójának akadálya is elhárult. A Népszava Kiadó végül megegyezett hitelezőivel is, miután — a TVade Unionban levő Népszava-üzletrész fejében - a VIKSZ 70 millió forintra készfizető kezességet vállalt tartozásaira,” s így rendeződni látszik a Népszava tulsydonn. TRADK UNION KIADÓI KFT. TArwwAfji azerzftdé* kelt*: 1991. júliui 10. Induló trtrzntftke: 40,10 m Ft Alapító tulajdononok: Nópazava Kiadó Vállalat 20 00 m Ft RAU Alapítvány 20>K) m Ft Nópazava Szerkenztftnége Dolgozóinak Szociális, Kulturális és Sétfólyzft Fgyanülete 0,10 m Ft Jelenleg nem kapcsolódik külföldi sajtócaoportihoz ...és a többiek Laza a tulajdoni kötődése az államhoz a Kurír-ikreknek és a Mai Nnpnak is, ám e kiadóvállalatokban meglehetősen nagy befolyása van két nagybnnknnk, a Postabank Rt.-nek, illetve a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Mai Nap esetében ugyan - egy 1990. januári adásvétel következtében - 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Rupert Murdoch sajtómágnás egyik cége, ám ő annak idején hároméves „visszavásárlási garanciával” vette meg a lapot. A Mai Nap alapítása körül bábáskodó - akkor még Denyán Sándor vezette - Magyar Hitel Bank, amely közel 50 százalékban közvetlen állami tulajdonban van, annak idején vállalta, hogy ha a kitűzött gazdasági mutatókat nem teljesíti a vállalat, okkor visszaveszi az összes Murdoch részvényt (ezzel háromnegyedes tulajdonossá válna a bank). A Kurír Rt. esetében fordított a helyzet, tehát nem egy bank hozta össze a céget s próbálta részben értékesíteni, hanem egy magáncégbe vásárolt bele a sajtóvállalkozások iránt köztudottan érdeklődő Postabank Rt. A Dicső Gábor vezette Kontrax Rt. által szervezett kiadóból 1991-ben 30 százalékot szerzett meg a bank (ebből 5 százalékot átadott a szerkesztőségnek). Külföldi kézben? ■o Az országos napilapok kindóinak tulajdoni szerkezete cáfolni látszik azokat a sommás véleményeket, hogy a magyar sajtó úgy teremtette meg az elmúlt években anyagi-szellemi függetlenségét a kormánytól, hogy egyúttal a nemzetközi sajtóbirodalraaktól vált függővé.” A tendencia az országos napilapoknál is megfigyelhető volt, 1990 a nagy vásárlások éveként vo-KURlR KÓNYV És I.APKIADÓ RT Tárna «ági szerződén kelte: 1990. márriua 10. Induló alaptőke: 66,00 m Ft Alapító tulajdononok: Kontra* Rt Kozmo KA. *2.44,00 m Ft Szikra lapnyomda J Üeton (itnbll (Auaztria)11,00 m Ft Jelenleg nem kapr«oló<lik külföldi «Hjtérnoporthoz ” ,,A Nópn/ava Kiadó megegyezőit a liitalezÓkkaF. Nópazava, 1992. jóim« 16. V.7. az öanzefüggén cnak az ógynevezet t megyei lapok enotén mutat laté ki, azokat ugyani* agy két kivételtől eltekintve (|WSl<lául a mi «kőid Dóli Hírlap) valóban külföldi - elnftnorlan német óa oeztrák -l»ofektetftk nznraztók inog. Nőm igaz viszont a megállapít ón - az országos napila|M)kon till - a hetilapokra som, bár olloii|>ólda itt in akad (Reform, Figyel ft).