Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-22 / 8401. szám
Juhász Gábor Változások az országos napilapok piacán 1990-1992 Az elmúlt egy-más fél évben fokozatosan növekszik a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonosi befolyás az országos politikai napilapok piacán,' b megállni látszik az az 1989-1990-ben indult folyamat, amelynek révén kiadótársaságok alapításával - majd részint külföldi tulajdonostársak bevonásával - megteremtődött az államtól jórészt független, különböző politikai irányzatú napilapok versenye Magyarországon. Az utóbbi időszak változásai sok tekintetben annnk tulajdoníthatók, hogy az 1990-es választások előtt megszűnt közvetlen állami túlsúly elvesztését a kormányra került koalíciós pártok - amelyeknek korábban nem volt ellenükre, hogy a lapok-kiadók lazítják kötelékeiket az (előző) államhatalomtól - úgy élték-élik meg, hogy valakik elvették tőlük azt, ami a választás után megilletné őket: a 8i\jtó (vagy annak többsége) irányítását. Horti úr színre lép 1990 kora nyarán, amikor az új kormány leltározni kezdett, meg kellett hogy állapítsa: a korábbi állami sajtóbirodalomnak csak a töredékét örökölte. A Miniszter^ elnöki Hivatal nem is késlekedett: 1990. július 26-én Horti Józsefet - aki Antall József bizalmasának mondható - kinevezték a két nagy állami tulajdonú kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat élére, s megkezdték az átszervezést. A következő hónapokban fokozatosan „kiürítették” a Pallost, a lapjait elvesztő kiadó fizetésképtelenné vált, a társadalombiztosítási adósok listáján raannpság is az élmezőnyben tanyázik. 1991 végén például már 17 hónapja, összességében 152,3 millió forinttal tartozott. A cég gazdasági összeomlása nyilvánvalóan nem írható egyedül az új vezetés számlájára, de feltűnő, hogy a Horti-gamitúra nem igyekszik különösképpen a cég szanálására. Ez azért is meglepő, mert a két vállalat nem csak Horti Józsefen osztozik: a hírlapkiadós Horácski József általános vezérigazgató-helyettes lesz mindkét cégnél, úgymond az „összevonás előkészítése’ érdekében. Közel kétéves távlatból sokkal valószínűbb, hogy Horti József kinevezésekor eleve a menthetetlennek látszó Pallas gyors elsorvasztása volt az új vezetés célja - hogy megerősíthessék a fokozatosan „az állami kiadóvállalat” rangjára emelt, a sajtópiacon párttulnjdona2 miatt korábban is központi szerepet játszó Hírlapkiadót. Igyekeztek „átmenteni” az utóbbi cégbe a Pallas még jövedelmező lapjait (például az Expressz hirdetési napilapot), részlegeit (mint a közlönyszerkesztőséget),’ így a HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT Alapítva: 1940. január 19. (1967-ig Szahadság Lapkiadó Vállalat) Alapító: Magyar Dolgozók Pártja Jelenlegi jogállása: államigazgatási irányításó vállalat 1 A napilapráad változások vizsgálatánál csak a ha-Kományor országos politikai lapokat (Népszabadság, tpazava, Kurír, Mai Nap, Magyar Hírlap, Kati Hírlap, Magyar Nemzet, Új Magyarország, Pesti Hírlap) vettan szemügyre, tálkát nem foglalkoztam a sport- ás a kifejezetten Imlvárlapokkal (Nemzeti »Sport, Pásti Riport), illetve a lnrdatáai lapokkal (Expressz). Eigyeimen kivid hagytam a gazdasági napisajtót (Napi, Világgazdaság, 1992 novemberéig Üzlet) ia, l»ár az utóbbi viszonylag nagy terjed el emlien foglalkozik politikai kérdésekkel. E Kárt) m lap története azonban lényegében egy: az egykor egyeduralkodó „zöld újság" privatizációjának szerteágazó históriája. 1 A Hírlapkiadó Vállalat 1989-ben még 43,6 millió forinttal gyarapította az MSZMP-MSEP kasszáját (Magyar Közlöny, 1990. március 31.) r A Pallas Közlöny- ás Kiadványazerkeaztö Igazgatóságát például 1991. január elsőjével a Hírlapkiadóim! csatolta Kr^jdi József, a Mi ni az torelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A részleg eszközértéké a lf\josmizaei nyomdával együtt hivatalosan 67,2 millió forint volt. (Kajdi József 286-V1II71990. számú értesítése Horti Józsefnek) Pnllns fokozatosan megszűnt kiadóként működni, jelenleg pusztán egy papíron létező vállalat. Az akciónak lett is eredménye: a Hírlapkiadó mérlege egyre fényesebb, miközben a Pallosnál egyre nagyobb a veszteség. (1. táblázat) A Pallas hivatalosan nincs csődben (legalábbis a kézirat PAI.LAS LAP ÉS KÖNYVKIADÓ VAI.IALAT Alapítva: 1961. május 3. (1987-ig lapkiadó Vállalat) Alapító: Népgazdasági Ihnárs Jelenlegi jogállása: Államigazgatási irányítású vállalat /. táblázat A napilapkiadók mérleg szerinti eredménye (millió forint) 1990 1991 Esti Hírlap Rt. _-50,0 Hírlapkiadó Vállalat 8,2 185,5 Kurír Rt. 5,0-39,0 M)i(!yar Hírlap Rt.-7,3-0,6 Magyar Nemzet Rt. Mai Nap Rt. Népszabadság Rt. Pallna _-120,9 1,5 21,0 45,0 62,2-112,1-160,r> Pesti Hírlap Kft.-104,6-27,8 Publica Rt.-131,6 lezárásáig, december elejéig nem mondták ki), ám adósai már hónapok óta a felszámoltatásával próbálkoznak,' ami érthető is, hiszen a keszthelyi Georgikon Szövetkezet például már azért fordult bírósághoz, mert egy 65 ezer forintos fűnyíró árát sem tudta behajtani a kiadón. A vállalntikrek közül a Pallas az adóssághíreken túl az utóbbi hónapokban a lapokban már csak a Magyar Hírlap Rt. és a Magyar Nemzet Rt. tulajdonosváltozásai kapcsán szerepelt, mint a két cég egyik alapító tulajdonosa. Nem így a Hírlapkiadó, amelyet a tartósan állami tulajdonban maradó államvagyonról szóló törvény végrehajtási rendelete is a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá helyezett, s 100 százalékban állami érdekeltségben kíván tartani, lényegében „országos közszolgáltntó tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetnek’ minősítve azt.6 1991 végére világossá vált, hogy a kormány nem örökölt régi, befolyásos, nagy példányszámú politikai nnpilapot: a Népszabadság a német Bertelsmann-csoport résztulajdona lett, a Magyar Hírlapban és az Esti Hírlapban az angol Maxwellbirodalom szerzett érdekeltséget, a Népszava szakszervezeti tulajdonban maradt, s elkeltek a vidéki napilapok is,* igaz, a Magyar Nemzet - a Pallason keresztül kormányzati segítséggel - a francia Hersnnt-csoporthoz tartozó Socpressehez került. Ekkorra - kormányzati szempontból tulajdonképpen érthető módon - megérett a gondolat, hogy Horti József, illetve a „renovált” Hírlapkiadó segítségével új, kormányközeli országos napilapot indítsanak: koalíciós körökben ellenségesnek tekintették a sajtót, s abban is reménykedtek, hogy az új lapok elcsábítják az olvasókat a régi, többségében privatizált újságoktól. Az előkészületeket koordináló állami kiadó adta apportba a szerkesztőségi termeket (az egykori Népszabadság-székházban, a Blahn Lujza téren), majd a feltűnő mód adakozó - jelentős részben szintén állami - bankok, illetve néhány cég segítségével létrehozták a Publica Rt.-t, az Új tO ‘ A Knuuth Nyomda mAr 1091. januAr 2RAn Mnimoláni krimimet adóit l»e a Fővárosi Bíróságon, mert a PallaenAk 10,6 millió forint lejárt tartozAna van vele azomlien. De jelentkezet t a Fépyszedö Központ, a Helikon Weat utazáai iroda ia. ' I2ÍV1992. (Vili 28.) Komi. r, 2. számú mellriklet, Magyar Közlöny, 1992 augusztus 28 A Hírlapkiadó alapító okiratát, egyébként inrig 1990-fmn úgy módosítják, Imgy a jövölien már nein egy társadalmi szervezet vállalata lesz, liAnern államigazgatási irányítású állami vállalat, amely alapítójának a Miniszterelnöki Hivatalt kell tekinteni. (Kf\jdi Józaef 732-VI-II/1990. számú kárelme a módosítás lejegyzésére.) # A lwgyományo* vidriki napilapok, az úgynevezett megyei lapok közül egyedül a Test Megyei Hírlap maradt állami (hírlapkiadói) tnla)d<>n)>an. Ma ez az egyken napilap, amely KM) százalrikltati az állam kezrihen van. Az 1992. novoinlieri átszervezóa - a körzeti mutációk megazüntetáse - arra utal, hogy eaetleg Imdapesti Best kümyóki reggeli lapot kívánnak faragni a Beat Megyei Hírlapból. Mozgó Világ, 1993/1
