Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)

1993-01-22 / 8401. szám

átmozgása. átrétegződése idéz elő. radi­kálisabb intézkedésekkel, módszerek­kel lehetne úrrá lenni. Mások pedig azt mondják, hogy nem ez a megoldás, ha­nem a még nagyobb szabadság biztosí­tása. amikor szinte a dolgok intézik ma­gukat. KÖZTÁRSASÁG: A párton belül ez a másik szélső oldal azért nem je­lentkezik. FÜR: Ilyen durván nem. A liberális fölfogás szerint ezekbe a folyama­tokba nem kell olyan mér­tékben beavatkozni, pláne nem kormányzati vagy törvényhozási szinten, ha­nem biztosítani a fokoza­tos. lassú átalakulást, mert az magától föl fogja szá­molni a mostani bajokat és a valóban meglevő el­lentmondásokat. In van nézetkülönbség, és van még egy másik dologban. A nemzeti erő szerephez jutásának a lehetőségében. Magyarán szólva, a kül­földi tőke behatolásának mértéke a másik olyan te­rület. amelyikben ugyan­csak a módszerekben, a fölfogásban van különb- . ség. Az egyik szerint a privatizált magyar gazda­ságban a külföldi tőke het­venszázalékos részesedése majdnem nemzetellenes cselekedet, tehát nem tud­juk megvalósítani a nagy programunkat, egy erőtel­jes nemzeti polgárság ki­alakulását. A másik azt vallja, hogy kevés ez a hetven százalék, az lenne jó, ha még több lenne, hi­szen a létesítményeket itt hagyja, és amit létrehoz, az az országot fogja gazdagítani, gyarapítani, nem szólva arról, hogy munkahelyeket te­remt akkor, amikor iszonyatosan magas a munkanélküliség. A két nézet közön kellene találni egy olyan normális, kö­zéputas megegyezést, amelyik szerint van, ahol kell határozottság, másun pe­dig a szabadság azon fokának biztosítá­sa szükséges, ami általában Európára is jellemző. Ez a két nézet tulajdonképpen közelebb kerülhetne egymáshoz, és én bízom benne, hogy ez megtörténik. Ak­kor az MDF is kiheveri ezt a mostani belső krízisét. Egyesek azt állítják, hogy nem elég radikális, nem elég határozott a kor-KÖZTÁRSASÁG: Elnök úr sze­rint a három irányzat sokáig megfér egy párton belül? FÜR: Megfért eddig is. éveken ke­resztül. Én nem tudom, mién ne fémé­nek. Ha megvalósul a radikálisabb és a liberálisabb politika összeegyeztetése, a nemzeti politika és a külföldi erők ará­nyos kialakítása a gazdaságban, a társa­dalomban, a politikában, mién ne fér­hetnének? KÖZTÁRSASÁG: Ez nemcsak módszerbeli, hanem ideológiai eltérés is. FÜR: Van-e egyáltalán ilyen ideológia, hogy népi. nemzeti, és van-e egyálta­lán Magyarországon olyan jól megszerkesztett ideoló­gia. hogy liberális? Ennek vannak múltbéli elemei. De a 19. századi liberaliz­mus ma. a 20. század vé­gén Magyarországon nem alkalmazható. Ki foglalko­zott annak kidolgozásával, hogy mit jelent ma itt. a kétezredik év előtt a liberá­lis eszmerendszer? Mit je­lent ma itt a keresztényde­mokrata eszmerendszer, vagy különösen mit jelent a népi-nemzeti eszmerend­szer? Az is más szituáció­ban. merőben más történel­mi időben keletkezett, a sűrítménye a két háború között a népi írók mozgal­ma. De ma az a helyzet Magyarországon, ami ak­kor volt? Gyökeresen más. A kereszténydemokrácia is európai, tehát Magyaror­szágon valójában ennek sincs igazán múltja. A má­sodik világháború után volt egy pici korszak, amikor valami hasonló kezdett itt csírázni, de csak csí­rázni. Nyugaton ezeknek hagyománya­ik vannak, évtizedes múltja van egy­­egy ilyen politikai pártnak, ideológiá­nak, rendszemek, nevezzük, aminek akarjuk. KÖZTÁRSASÁG: Az országos gyűlés előtt várható még a párton be­lüli kiegyezés, megbékülés, vagy az országos gyűléstől várja azt, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák? FÜR: Szerintem mindenképpen előt­te kell tisztázni, és úgy látom, hogy ezek az utóbbi, rendkívül hosszúra nyú­ló elnökségi ülések mind-mind meg­annyi tisztázó fórumai voltak a nézet­mány. Ez abból adódik, hogy sajnos vannak nagyon jó vagy legalábbis meg­felelő törvények, de helyenként csak­ugyan nem tudtunk gondoskodni a vég­rehajtásukról. Tehát a végrehajtás körül vannak a problémák, onnan hozzák az összes példát is, akár a pozitív, akár a negatív példákat. Mert ott nem tudtuk kiépíteni azokat az intézményeket és szerveket, amelyek a törvények betarta- i tását és a gyakorlatba való átültetését garantálnák. Korábban ez egyszerű volt, mert kiadtak fönn egy ukázt, és az végigfutott a párton, az államapparátu­son. Most ez így nem megy. Hadd mondjak egy példát. A szövetkezeti törvény végrehajtásánál szerepeltetik azokat, akiknek az érdekük egészen mást diktál, például a tsz-elnököket. Lehetetlen dolog, hogy azokra bízzuk egy törvény végrehajtását, akik érintet­tek abban, méghozzá a törvény intézke­déseivel szemben érintettek. Létre kell hozni olyan intézményt, amely fel­ügyel, gondoskodik arról, hogy valóban tisztességesen érvényesítsék a törvé­nyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom