Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-03 / 8235. szám

Pesti Hírlap, 1992.márc.30 DÖNTÉS ELŐTT AZ UKRÁN PARLAMENT Kárpátalja függetlenséget akar Az ukrán függetlenséget jelentő népszavazás ered* ménje feletti örömmámorban sokan elfeledkeztek arról, hogy a köztársasági népszavazás mellett még égj referendumot tartottak- Az Ukrajnához tartozó Kárpátontúli terület lakossága a különleges önkor­mányzati státusz elnyerése mellett szavazott. A he­lyi RUH-mozgalom pedig az önkormányzat ellen agitált, attól tartva, hogy ezzel csorbulni fog az uk­rán föld “egysége”. A területi tanács ülésén a na­pokban jóváhagyták a különleges önkormányzati státuszra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a köztársasági parlamenthez továbbítottak. PH-AN-EXKLUZÍV Ez az esemény épp olyan “észrevétlenül” ztylott le, mint az éwégi népszavazás, pedig az Ungvéron történtek a köztársaság alkotmányos <t--alalnilán<innlr első mozza­natát is jelenthetik, ütőkár­tyát adva azok kezébe, akik a föderatív állam hívei Az vi­szont már egyáltalán nem meglepő, hogy erre az ese­ményre a határvidéken ke­rült sor, hiszen ez a vidék csak a második világháborút követően, a Csehszlovákiával kötött megállapodás nyo­­mánkerült Ukrajnához. En­nek előtte az Osztrák-Ma­gyar Monarchia eme szige­tecskéje ebben az évszázad­ban többször is eljátszotta a politika “Eris almájának” szerepét. Hovatartozását vi­tatta Magyarország és Cseh­szlovákia, egyidőben Cseh­szlovákián belül autonómiát is élvezett, sőt, egy rövid ide­ig független is volt 1939. márdus 15-én a Huszton tartott Szerjm kihir­dette Kárpát-Ukrajna meg­alakulását és elnökéül vá­lasztotta Volosin Ágostont, az Ukrán Nemzeti Egység­párt vezetőjét Az “állam” nyelve az ukrán lett, zászlaja kék-sárga és ukrán volt a nemzeti himnusza is. Ez a Kárpát-Ukrajna nem sokáig maradt fenn, mert hamaro­san újra Magyarország részé­vé vált Kárpátalja. Jelenleg a Kárpátalján élő □épek Demokratikus Ligájá­ban a Kárpátaljai Magyar Demokrata Szövetség jelenti a legnagyobb politikai erőt A magyarok mellett románo­kat szlovákokat, ruszinokat, cigányokat németeket vala­mint az Orosz Ház nevű orosz társaságot is magában foglaló szervezet kezdemé­nyezte az autonómia meg­szerzését Az augusztusi puccaot megelőzően a terüle­ti vezetés keményen szembe­fordult ezzel a szándékkal, de ahogy az általában lenni szo­kott, a puccs bukása után ők kezdték el a leginkább szor­galmazni a autonómia beve­zetését Ungvári látogatása idején Kravcsuk ukrán elnök a kijevi politikusok egy ré­szét sokkoló autonómia he­lyett ajánlotta a már említett különleges önkormányzat bevezetésének lehetőségét A területi status quo meg­változtatásáért síkra szálló második legnagyobb erő a Kárpátaljai Ruszinok Szövet­sége. A szervezetnek viszont még nincs kikristályosodott véleménye arra vonatkozó­an, hogy az Ukrán Köztár­saságon belül, vagy azon kí­vül képzelik el az általuk Kárpátaljai Köztársaságnak nevezett államalakulat jövő­jét Néhány képviselőjük a közelmúltban a cseh-szlovák parlamentben is járt, ahol ki­jelentették, hogy Kárpátalja Szovjetunió általi bekebele­zése jogtalan volt A szerve­zet tagjainak többsége nem értett egyet ezzel és felkérték Kravcsuk elnököt vonja fel­elősségre a nyilatkozókat A szövetség vezetői egyéb­ként még nem tudnak vá­laszt adni arra a kérdésre sem, hányán vallják magukat ruszinnak Kárpátalján. Munkácson már megnyílt a Ruszin-ház, a területi tanács vezetői pedig kérni fogják Kravcsuktól, hogy a hivata­los okmányok nemzetiségi rovatában ruszinként jelez­hessék hovatartozásukat azok, akik nem tartják ma­gukat ukránnak. A ruszinok számát illetően a becslések is meglehetősen tág határér­tékek között mozognak: 30 és 600 ezer között. Lehetséges, hogy a ruazi­­nok identitás-problémái nem igazán látványosak, ám an­nál fájfíalmaaahKak, hiszen sokan közülük könnyedén azonosítják magukat az uk­ránokkal, mások érzik ugyan a két nép közti rokonságot, de a másságukkal is tisztá­ban vannak. Az ukránok kö­zül viszont nagyon sokan azt állítják, hogy ruszin nemzeti­ség egyáltalán nincs is. A szö­vetség derékhadát alkotó ru­szinok szerint ők egy külön etnikai csoportot, a nyugati szlávok csoportját képviselik. Ivan Turjanica, a ruszinok szervezetének új vezetője megjegyezte: a ruszinok a történelem során mindig is támogatták Oroszországot, ez viszont nem mond ellen «nnsk, hogy síkra szálljanak Kárpátalja önállósága mel­lett A szervezet eszméi elle­nérzéseket váltanak ki a he­lyi RUH vezetői és aktivistái körében, de az események alakulására nemigen tudnak befolyást gyakorolni, mert galíciai elvbarátaiktól eltérő­en ninra számottevő súlyuk a helyi vezetésben. A régi, kon­zervatív területi tanácselnök lemondását is csak éhség­­sztrájkjukkal tudták kikény­szeríteni Mihail Krajilo, az Új tanácselnök csupán át­menti figurának tekinthető, aki megválasztását csak a különböző politikai erők kö­zötti kompromisszumnak köszönheti Szerinte a terü­let különleges státuszára vo­natkozó törvénytervezetnek még meg kel] küzdenie a köz­­társasági parlament képvise­lőinek ellenállásával. A tervezet többek közt ki­tér arra, hogy a kárpátontúli hatóságok által a különleges státuszt sértő rendelkezések­nek ítélt köztársasági tör­vényeket az ukrán alkot­mánybíróság állásfoglalásáig a területen nem fogják alkal­maim! “Azt szeretnénk, ha az ál­talunk követelt jogok Ukraj­na minden térségére kiter­jednének” — mondta Majo­rosi István, a területi tanács képviselője. Amennyiben az ukrán parlament elfogadja az ung­vári “parlament” előterjesz­tését, úgy az önállóságot kö­vetelő területek száma nagy számban emelkedni fog. Kravcsuk elnök egyébként egész választási kampánya alatt azt ismételgette, hogy Ukrajnaa önkormányzattal rendelkező térségek országa lesz. Most itt az alkalom, hogy a gyakorlatban is kide­rüljön, mire gondolt akkor; s hogy komolyan gondolta-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom