Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-03 / 8235. szám

Németh Miklós budapesti sajtótájékoztatója Eddig eredményes az EBRD Londonban, Washingtonban és Bu­dapesten egyszerre, egy időben adtak tájékoztatást a sajtó képviselőinek arról, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank milyen esztendőt zárt 1991- ben, illetve mi lesz a budapesti közgyű­lés legfőbb mondanivalója. A Magyár Nemzeti Bankban tegnap Németh Mik­lós az EBRD alelnöke értékelte az alig több mint egy esztendővel ezelőtt létre­hozott nemzetközi pénzintézetet Az 1989-es esztendő a kelet-euró­pai változások időszaka is volt, a kon­tinens gazdasági és politikai térképe teljes mértékben átalakult - fejtette ki Németh Miklós. Az EBRD-t olyan eszköznek szánták alapítói, amilyen­nel segíthető az európai átalakulás, il­letve nemzetközi támogatást nyújtha­tó a nehéz politikai és gazdasági vi­szonyok között élő kelet-európai régi­ónak. Az első pénzügyi év - decem­ber 31-ével zárult - a bank szempont­jából mindenképpen eredményesnek tekintendő. Kiaiakftotta saját műkö­dési és adminisztrációs politikáját, meghatározta a pioritásokat és elfo­gadta a működési területéhez tartozó valamennyi ország és szektor helyze­tének és követelményeinek alapos elemzésére épülő stratégiáját. Ez. áll majd a közgyűlésen is megtárgyalan­dójelentés középpontjában. A mintegy négyszáz alkalmazottat foglalkoztató pénzintézetben gyakorla­tilag minden tagország képviselteti magát, a bank munkatársai már most jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek a magán- és az állami szektor finanszí­rozásában és speciális képzettséggel rendelkeznek a mezőgazdaság, az energetika, a távközlés, a szállítás, a városfejlesztés és ti pénzügyi szolgálta­tások s nem utolsósorban a privatizá­ció és a szerkezetátalakítás területén. 1 / Immáron megnyílt a varsói és a budapesti képviseleti iroda, szerve­ződik a moszkvai is, egyelőre ott ide­iglenes a képviselet. Az EBRD meg­alakulása óta újabb tagokkal gyara­podott, Albánia, Észtország, Lettor­szág és Litvánia felvételt nyeri. A fölbomlott Szovjetunió, a bank igaz­gatótanácsa és kormányzó tanácsa döntése után a tizenkét egykori köz­társaságból tizenegyet fölvettek a tagjai sorába; a legújabb grúziai fej­lemények után pedig megkezdődtek a tárgyalások Sevardnadze elnökkel. Németh Miklós a továbbiakban az EBRD politikájáról adott számot. A bank igazgatótanácsa elfogadta működési területének legfontosabb irányelveit, így a hitelezés, a befekte­tés, a beszerzés, a fizikai és pénzügyi infrastruktúra, a környezetvédelem és a technikai segítségnyújtás kon­cepcióját. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank „küldetésének” po­litikai aspektusaival kapcsolatos eljá­rásokat szintén elfogadtak és beve­zettek. Németh Miklós kiemelte ezek közül a sajtó szabadságát, melynek a bank különleges jelentőséget tulajdo­nit. Olyannyira, hogy a médiaprojek­teket az EBRD valóban kész fitmnszí­­rozni. Az EBRD hatókörébe tartozó országokra stratégiákat dolgozott ki, természetesen szorosan együttmű­ködve a szóban forgó államokkal. A sajtótájékoztató későbbi szakaszában :gy kérdésre válaszolva Németh Miklós hangsúlyozta értelemszerű­in Magyarországról is készült ilyen stratégiai program, illetve értékelés, s alapvető szempontnak tartották a lcmokralikus fejlődést, melyet Ma­­jyarország elért. Németh Miklós megjegyezte, a legjobban megvá­lasztott gazdaságpolitikai programok mellett is igaz, az átalakítás tőke- és időigényes, s nem elegendő csak a szűkén értelmezett gazdaságban elő­segíteni a változásokat, a fejekben is szükség van minderre. Működése első évében az EBRD létrehozta közgazdasági, üzleti és környezetvédelmi tanácsadó testüle­tét minden szakterület vezető képvi­selőinek részvételével. Értelemsze­rűen ezek a csoportok részt vesznek valamennyi pénzügyi döntés előké­szítésében. A sajtótájékoztatón egy csehszlovák újságíró kérdésére vála­szolva Németh Miklós hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy például a kör­nyezetvédelmi tanácsadó testület meglévő országok közötti viszályok rendezésével foglalkozna, ellenben dolguk minden fontos projekt elem­zése, sőt jóváhagyásuk nélkül nem is valósulhatnak meg a környezetvéde­lem szempontjait figyelmen kívül hagyó fejlesztések. Az EBRD alelnöke a továbbiak­ban beszámolt a finanszírozás leg­fontosabb tudnivalóiról, elsősorban arról, hogy milyen forrásokat és hová helyeztek ki. A múlt esztendőben négyszázhuszonhét millió ECU ér­tékben hagytak jóvá projekteket. Eb­ben az évben, januártól márciusig to­vábbi négy hitelt és két tőkebefekte­tést fogadott el a bank döntéshozó testületé, ez utóbbiak összesen 194 millió ECU értékűek. Sokféle szakte­rületet finanszíroznak ezekből a köl­csönökből, illetve befektetésekből, ilyenek például a telekommunikációs és a számítástechnikai rendszerek vagy éppen az élelmiszer-feldolgo­zás. A bank kötelezettségvállalása hat százhuszonegy millió ECU, amely összesen 2,1 milliárd ECU ér­tékű beruházást mobilizál. A pénzintézet politikájának megfelelő^ en a projekteknek hitelképeseknek kell lenniük. 1 . ■ A finanszírozás területén tavaly 591 millió ECU volt a befizetett alap­tőke nagysága, ez rendkívül fontos része a bank erős tőkestruktúrájá­nak. Az idén megduplázódik ez az összeg. Az EBRD a legjobb - tehát AAA - minősítést kapta 1991 köze­pén, tőkeerejének, stratégiájának és munkatársainak köszönhetőén. Ugyancsak tavaly történt meg az elstí ötszázmillió ECU értékű nyilvános kötvénykibocsátás: nagyon jól fo­gadták és széles körben jegyezték. Az ilyen pénzügyi művelet a nemze­tek fölötti kölcsönfelvevők kategóri­ájában - kívülálló értékelés szerint - az év üzlete volt. V Az Európai Újjáépítési %és Fej­lesztési Bank 1992-ben kilencszáz millió ECU kölcsön felvételét terve­zi. Három tranzakció keretében száz-* millió ECU kölcsön felvételére már sor került, és bejelentettek egy kö­zéplejáratú, egymilliárd ECU értékű kötvénykibocsátási programot is. A két hét múlva esedékes buda­pesti közgyűlés Németh Miklós sze­rint végül is munkaértekezlet lesz an­nak ellenére is, hogy az eddig beér­kezett visszajelzések szerint a kül­döttek és a vendégek sokszortá na­gyobb létszámot jelentenek, mint amennyivel számoltak. Sok bank és vállalat elnöke, nemzetközi szerve­zetek szakértői és köztisztviselők ér-, keznek a budapesti rendezvényre. (g.U Magyar Nemzet, 1992.márc.31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom