Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-02 / 8234. szám
Új Honvédségi Szemle, 1992/3.sz n- Ki kezdeményezte ezt az átszervezést?- Ezt a Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kezdeményezte. ök fordultak az elnök úrhoz azzal a javaslattal: a katonai iroda kerüljön ahhoz, aki ténylegesen irányítja, s ne legyen meg az az ellentmondás, hogy az irányított szervezeten belül működik egy ilyen adminisztráció, aminek azon kívül kell állnia. Nos, az elnök úr e kérés nyomán döntött úgy, hogy hozzájárul az iroda áthelyezéséhez s az a továbbiakban teljesen az ő közvetlen alárendeltségében működjön. Hiszen az a honvédségen belüli strukturális változások miatt egyrészt „kilógott a sorból’, másrészt az irodának amúgy is az a rendeltetése, hogy mint a hadsereg főparancsnokát, segítse alkotmányos kötelezettségeinek célirányos teljesítésében.- Úgy vettem észre, a katonai iroda létszáma is csökkent az utóbbi időben—- Igen. ez így van. A korábbi négy szárnysegédből egy elhunyt egy másik nyugállományba vonult s jelenleg csupán két szárnysegéd: Válóczy István ezredes és Réti János ezredes teljesít nálunk szolgálatot. A felszabadult két helyet az elnök úr nem kívánta feltölteni, mivel úgy ítélte meg, hogy ennyien is elegendően vagyunk az adott feladatok végrehajtására.- Ezek szerint csökkentek a katonai iroda békebeli feladatai?- Nem mondhatom. A köztársasági elnök irányítási eszköze békében, mint már korábban utaltam rá. az ország fegyveres védelme tervének jóváhagyása. Annak az elgondolásnak a szentesítése, mely célja: háború esetén hogyan védjük meg az országot a külső támadástól. Egyébként a fegyveres védelem tervét a Magyar Honvédség parancsnoka készíti, amit a honvédelmi miniszter előterjeszt, majd ezt a miniszterelnök ellenjegyző s végül a Magyar Köztársaság elnöke hagyja jóvá.- Bizonyára vannak még egyéb, kisebb jelentőségű feladatai is a katonai irodának...- Természetesen. Például az elnöknek joga van az Országgyűléshez fordulni honvédelmi kérdésekben, s ehhez a katonai iroda készíti elő a szükséges anyagokat. Továbbá módja van törvényjavaslat beterjesztésére, s amennyiben ez a honvédséget érinti, nyilván mi is részt veszünk az előkészítésében. S ismételten hangsúlyozom, minősített esetekben a már békében felkészült, információkkal rendelkező köztársasági elnöknek nem jelenthet gondot, hogy az Országgyűlés akadályoztatása esetén azonnal, s kellő hatékonysággal tegye meg az adott vészhelyzetekben szükséges intézkedéseket. Persze, emellett számtalan olyan kérés, panasz is előfordul, amivel a hadsereg személyi állománya megkeresi az elnököt, aki ezeket szintén a katonai irodának továbbítja ügyintézésre. Ugyancsak az iroda állományának feladatkörébe tartozik, hogy a különböző protokolláris rendezvényeken az előírások szerint kísérjék az elnököt. • Önt a tudományos kutatómunkában elért eredményei elismeréseként a Magyar Hadtudományi Társaság elnökségi tagjává választották. Jelenlegi beosztásában mennyi ideje jut a tudományos tevékenységre?- Az az igazság, hogy jelenlegi beosztásom ellátása elválaszthatatlan a folyamatos tudományos tevékenységtől, mivel többek között napi munkámhoz tartozik a térségünkben zajló jelenlegi és várható katonapolitikai folyamatok becslése. E témakörben az elmúlt másfél évben több tanulmányt írtam, s számos előadást tartottam itthon és külföldön. A Hadtudományi Társaságban végzett munkámmal igyekeztem elősegíteni, ösztönözni azokat a hadtudományi kutatásokat, eredményeket, amelyek hozzájárulhatnak a honvédelmi alapelveinkben foglaltak megvalósításához. Az elmúlt tíz-tizenöt év kutatásai és azok gyakorlati megvalósítása nagyban segít jelenlegi beosztásom ellátásában.- Ezredes Úr, köszönöm a tájékoztatást!
