Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-02 / 8234. szám
Új Honvédségi Szemle, 1992/3.sz fi előkészítő és segítő munka, tehát törzsmunka kell. Az 1990 márciusában elfogadott XXI. törvény módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt, s a Magyar Köztársaság védelmével kapcsolatban kimondja, hogy az Országgyűlés az alkotmánynak megfelelően „hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkivüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról." A következő, a 2. § pedig így módosítja a korábbi törvény 8. §-át: „A köztársasági elnök az alkotmányban biztosított jogkörében az Országgyűlés akadályoztatása esetén kinyilvánítja a hadiállapotot, illetőleg kihirdeti a rendkivüli állapotot, és létrehozza a Honvédelmi Tanácsot; kihirdeti a szükségállapotot, és rendeleti úton bevezeti az e törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, szükségállapot idején dönt a fegyveres erők alkalmazásáról. Az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával a honvédséget érintő nemzetközi szerződéseket köt; jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét.” Személyi kérdésekkel kapcsolatban szintén nagyon fontos jogkön kapott, melyei ugyancsak a módosított 8. § tartalmaz: „A Magyar Honvédség parancsnokát és vezérkari főnökét..., valamint a Határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a beosztásából. A köztársasági elnök a tábornokokat kinevezi és előlépteti; a szolgálatból elbocsátja, illetőleg nyugállományba helyezi; fegyelmi fenyítésként elbocsátja, nyugállományba helyezi, továbbá - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti.”- Milyen kritériumai vannak az Országgyűlés akadályoztatása eldöntésének, s kik állapítják meg ezt a tényt? Aligha hiszem, hogy ebben a köztársasági elnök egyedül dönthetne...- Ismét az alkotmányt kell idéznem, melynek 19/A §-ában a következőket rögzítették: „Az Országgyűlés e döntések meghozatalában (hadiállapot, rendkivüli állapot kihirdetése. Honvédelmi Tanács létrehozása, szükségállapot kihirdetése - a szerk.) akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkivüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. .Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.” Természetesen, az országgyűlés a hadiállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.- Kikből áll a Honvédelmi Tanács, milyen jogkörrel rendelkezik ez a testület?- A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai pedig az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke. Rendkivüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkivüli intézkedések bevezetéséről. Továbbá, gyakorolja az Országgyűlés által rá ruházott jogokat, a köztársasági elnök jogait, valamint a kormány jogait. A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetve eltérhet a törvényi rendelkezésektől; egyéb különleges intézkedéseket hozhat, de az alkotmány alkalmazását nem függesztheti fel. A Honvédelmi Tanács rendeletéi a rendkivüli állapot megszűnésével hatályukat vesztik - kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
