Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-27 / 8247. szám
Magyar Hírlap, 1992.ápr.22. X csak akkor képzelhető el a válság tartós rendezése, ha az elűzöttek visszatérhetnek lakóhelyükre, és visszakapják javaikat, a kisebbségek szabadon használhatják nyelvüket, ápolhatják kultúrájukat —r egyszóval, ha helyreáll a térség népeinek és nemzetiségeinek a történelem folyamán kialakult ,. normális és civilizált együttélése. A jelen pillanatban a korábbi időszakokhoz i képes nagyobb esélyt látok arra, hogy a nemzetközi közösség a dél-szláv válság megítélésében a mi álláspontunkhoz igen közelálló felfogást tej gyen magáévá. Az ebből fakadó konkrét lépések I megtétele viszont minden kormány egyéni (esetleg kollektív) döntését igényli. A magyar kor- i mány lépéséit az eddigiekhez hasonló felelősségérzet és szolidaritás fogja vezérelni. —Lát-e Ön olyan veszélyt, hogy Szerbia megkísérli kivinni a konfliktust a volt jugoszláv hatf árok közül, hogy ezzel kényszerítse passzív ma, gatartásra a környező országokat? . — A szerb vezetés az elmúlt másfél évben többízben különféle — katonai, és nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló politikai — provokációkkal próbálta bevonni Magyarországot a dél-szláv konfliktusba. Mindezt aZzal a céllal, hogy a háborútól egyre inkább megcsömörlő szerbiai lakosság számára külső ellenségképet fessen. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a jelenlegi politikai és katonai helyzetben egy nyílt szerb provokáció olyan erőteljes nemzetközi reagálást, politikai-, gazdasági-, katonai szankciókat váltana ki Szerbiával szemben, amilyenekét a szerb vezetés nem merne kockáztatni. Ami a kérdésben említett passzív magatartás kikényszerítését illeti a szomszédom '"■szagok részéről, ez illuzórikus elvárás lenne, hiszen egyetlen saját biztonsá- 1 gára valamennyit is adó állam sem viselkedhet 1 passzívan, ha egy szomszédos államban háború dúl. Természetesen Magyarország ezen túl is tiszteletben tartja a be nem avatkozás elvét, és igyekszik a nemzetközi kapcsolatokban elfogadott eszközökkel érvényt szerezni érdekeinek. Ezek között első helyen szerepel az ország területi sérthetetlenségének és lakosai biztonságának védelme. 1 —A Tanjug szerint a nyugati országok többsége a diplomáciai kapcsolatok megszakítására készült Belgráddal. Megteheu-e ezt Magyarország is, vagy tekintettel kell lennie a különleges földrajzi és etnikai körülményekre? ' — Jugoszláviával, illetve a délszláv államokkal kapcsolatban Magyarország piindyégig,, összehangolta lépéseit, illetve konzultált az Eu^jrjSpaj Közösséggel, a visegrádi hármakkal, .valamint más országokkal, s természetesen a jövőben 'is hasonlóan cselekszik. Másfelől Budapest döntései során mindig Magyarország sajátos helyzetéből indult ki. Bokor Pál
