Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-24 / 8246. szám
História, 1992/3.sz. Í-O iI l tételei is gyökeresen megváltoztak. Szigorú rendőri felügyelet alá került, feleségével szerény zsebpénzükből maguknak kellett gondoskodniuk szükségleteik kielégítéséről. Házuk sem különbözött másokétól. folyóvíz, csatorna ismeretlen volt erre. Nyáron szörnyű volt a forróság, télen a Tiensan havasainak közelsége miatt nagy volt a hideg. Mégsem hagyta magát elevenen eltemetni. Beadványokkal, kérelmekkel fordult mindenhová, hogy legalább kényelmetlen legyen fogvatartói számára. Brezsnyevnek persze aligha okozott kellemetlenséget az a néhány levél. Szívesen hozatott áldozatot a magyar vezetés érdekében, mert tudta, hog, az ilyesmi jó! kamatozik A szovjet szívességek azonban a gazdasági reform bevezetésére, az önálló gazdaságpolitikai útra készülő magyar vezetés számára mind kellemetlenebbé váltak. Kádár János elhatározta, hog}- több szívességet nem fogad el Brezsnyevtől, így a Politikai Bizottság 1966. április 2S-án áldását adta Rákosi Mátyás Arzamaszba költöztetésére. 1967. február végi szovjetunióbeli tárgyalásain szemtől szembe vetette fel Brezsnyevnek és Andropovnak a magyar vezetés megbocsátó szándékát. Brezsnyev elutasítóan"reagált. Kijelentette: Rákosi nem probléma számukra, egy fél éve nem is írt. Kádár erre a válaszra vári. Rákosi kinnmaradt, de most már nem a magyar szervek kifejezett kérésére. Egy szívességgel kevesebbet kellett viszonozni a szovjeteknek. A hazatérés előkészítése természetesen ezek után lelassult. Újabb tíz hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a házaspár Gorkijba költözhessen. Lassan az „öregben” is megérlelődött a hajlam a kompromisszumra, 1968 januárjában végre megírta a közéleti szereplésről lemondó nyilatkozatot. Andropovot azonban ez sem hatotta meg. Az ő figyelmeztetésére a Politikai Bizottság újra halasztó döntést hozott. Nyár lett, mire Komócsin Zoltán a testület'megbízásával az SZKP vezető szerveihez fordult hivatalos állásfoglalásért a hazahozatala ügyében. A július végi kedvező válasz azonban későn érkezett, a csehszlovákiai bevonulás (1968. augusztus 21.) lehetetlenné tett minden hazatelepítési akciót. Ezt még Rákosi Mátyásnak sem kellett megmagyarázni. A kidáa taktika Mire az „öreg száműzött” ügye a Központi Bizottság elé került 1969 márciusát írták. Az ülésen váratlan dolog történt: a hazahozatal ellen hárman is tiltakoztak, ami elég volt Kádárnak, hogy újra halasztó hatályú, elvi döntéssel is megelégedjen. MÚtörtént ezután? Az, ami hosszú éveken át mindig. Rákosi Mátyás írta tovább leveleit a szovjet és a magyar vezetőknek, ismerőseinek, családtagjainak. A magyar politikai vezetés pedig félretette az ügyet és egy év megint elszaladt. 1970. február 10-én aztán végre a Politikai Bizottság meghozta döntését: áprilisban hazahozzák a volt pártvezetót és feleségét, erről tájékoztatták a párttagságot is. Az előkészítés természetesen elhúzódott, így mire a lebonyolítás technikai részletei a KB Titkársága elé kerültek május közepe lett. Rákosinak mindössze egy olyan nyilatkozatot kellett aláírnia, amelyben kötelezettséget vállal egy, a házi őrizethez kísértetiesen hasonlító állapot tudomásul vételéről. Az aláírásért Borbándi János és Harangozó Szilveszter utazott Moszkvába. Rákosi végighallgatta a nyilatkozat felolvasását, majd keserűen kijelentette, hogy ezek a feltételek rosszabbak, mint amilyenek között a Szovjetunióban él. Elkérte a szöveget és gondolkodási időt kért. Egy óra múlva elutasító válasszal tért vissza. Minden bizonnyal tudta, hogy utolsó esélyéről mondott lé. (1971 februárjában meghalt.) A temetés után az ügy dokumentációja, az úgynevezett „R” dossziék mint rejtegetni való, szigorúan titkos anyagok. Kádár János páncélszekrényébe kerültek. FEITL ISTVÁN/
