Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
MDF-NAGYGYÚLÉS AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN A múlt a hatalom része Tbgnap este a zsúfolásik megtelt Erkel Színházban tartotta a Magyar Demokrata Fórum budapesti választmánya március közepe óta tartó rendezvénysorozatának zárónagygyűlését _______FEKETE ZOLTÁN_______ Elsőként Barsiné Pataki Etelka, az Expo kormánybiztosa szólt a többezer választópolgárhoz. A Fórum fővárosi frakciójának volt vezetője a választási ciklus félidejéhez érve elsősorban a fővárosban végzett munkáról számolt be. Meg kell tanulni a demokráciát, 8 ehhez belső rendre, belső eszmények felállítására van szükség — hangsúlyozta a politikai «asszony. Az Expo-ról szólva, úgy vélte, már sokat beszéltünk róla, most meg kell csinálni. Az 1845-ös londoni Expo célkitűzései még ma is érvényesek: mindig a fejlődést kell bemutatni, azt, hogy hová jutott az emberiség. A magyarországi Expónak ugyan még nincs meg a szlogenje, az azonban biztos, hogy az akvilágkiál 11 tásunknak a kommunikációról, az emberek közötti kapcsolatrendszerekről kell szólnia. B» áné Pataki Etelka az Expo politikai jelentőségéről szólva kifejtette, hogy ez nemcsak együttműködés, hanem vállalkozás is. Olyan vállalkozás, amelyik lehetőségek nyújt arra, hogy végiggondoljuk azt, hogy mire vagyunk képesek. A tegnap hivatalosan megkezdődött Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgyűlésének számos üzletembere már hivatalosan érdeklődött az Expo iránt a kormánynál, ezért a legelső dolgunk, hogy olyan projekteket alakítsunk ki, amelyek felkeltik az érdeklődést a mi világkiállításunk iránt — fejezte be beszédét Barsiné Pataki Etelka. Ezt követően Szabó Tornán tárcanélküli miniszter tartott előadást a magyar gazdaság eredményeiről. O is kiemelte az Európa Bank közgyűlésének budapesti tanácskozását: az, hogy ők itt vannak, bizalom Magyaroszág eddigi politikája iránt. S erre a bizalomra — hangsúlyozta a szónok — szükségünk is van, mert láttuk az önkormányzata választásokon való alacsony részvételkor, hogy milyen az amikor megszűnik a tömegek politikai akaratnyilvánítási szándéka. Szabó Tamás külön kiemelte a legfontosabb feladatok között e politikai bizalmatlanság feloldását, mert csak ebben az esetben van további lehetőségünk, hogy a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés még közelebb kerüljön az európai fejlődéshez. Ezután a tárcanélküli miniszter hosszasan elemezte az Antall-kormány gazdaságpolitikájának eredményeit: Úrrá lettek a pénzügyi csődön, megteremtették a gazdaság stabilitását, működőképességét, nem féltek a gazdaság modernizálásától. Elhárultak az akadályok a magánvállalkozások elől, s a piacgazdaság minden jogi lehetősége mára adott Magyarországon Szabó Tamás nem félt kimondani e gazdasági átalakítással járó problémákat is. Kulim szólt az életszínvonal csökkenésről, a munkanélküliségről Hogy ezekkel a kihívásokkal is meg tudjon küzdeni a kormány a következő feladatokat jelölte meg le kell győzni az infrastruktúra hiányosságait; minél előbb szükség van a pénzügyi rendszer modernizációjára; nem szabad megállni a tulqjdonreformok sorozatában félúton; prioritást kell adni a hazai termékeknek. Szabó Tamás beszéde zárómondatában úgy vélte, Magyarország jó úton van az ázsiai tigrisországok felé: itt is írható a folyamatosság sik érsz torija. Harmadikként Dr. Borosa Péter belügyminiszter kapott szót, aki a magyar önkormányzati modell előnyeit ecsetelte. Mint kiemelte ez az önkormányzati rendszer sokkal több jogot biztosít a településeknek, mint Európa legtöbb országában a hasonlók. Természetesen vannak gyengeségei is, ezért indította útjára a kormány a közelmúltban az önigazgatás reformját. A belügyminiszter a modell leggyengébb láncszemének a megyerendszert tartotta, mint mondotta ez egy torz hatalom torzója csupán. A belügyminiszter részletesen szólt a közbiztonságról is. Ma Magyarországon lehet tüntetni, lehet felvonulni, de az ország alkotmányos rendjét be kell tartani Ezért az ország alkotmányos rendjét — az ország működőképessége érdekében — minden eszközzel védeni fogjuk — mondotta. Bár hat órakor kezdődött a nagygyűlés, s már hárman is szóltak, mégis Antall József miniszterelnök beszédét előzte meg a legnagyobb várakozás. A kormányfő elsőként az Erkel Színházzal kapcsolatos gyermekkori emlékeit idézte föl, nuyd részletesen taglalta a jelenlegi magyar politikai helyzetet. Mint mondta minden belső feszültség ellenére a magyarországi többpártrendszer szilárd és működik. Ennek megteremtésében — már a Nemzeti Kerékasztal tárgyalások idején is — élen járt a Magyar Demokrata Fórum, amelyik javasolta a köztársasági államformát, és a jelenlegi kormányzati formulát is. A kormányfő kiemelte, hogy az 1989-ee politikai fordulatkor is az MDF által képviselt választójogi törvény érvényesült, az az alaptörvény, amelynek alapján ma felelősen lehet kormányozni az országot. Antall József ezután pártja és kormánya önmeghatározására vállalkozott, arra, hogy honnan meríti a Magyar Demokrata Fórum az erejét. Az MDF olyan politikai erő, amely az értékek kontinuitása mellett van Politikája, politikai kultúrája kapcsolódik az előző magyar politikai kultúrákhoz, vállasa azok értékeit. Miért bqj az — tette fel a kérdést a miniszterelnök —, ha vállaljuk Deák, Széchenyi, Kossuth, Eötvös politikáját, ha ezt tekintjük alapnak? Nem akarjuk a Horthy-rendszert visszaállítani, de célunk az igazságos ítélet alkotása róla Szeretnénk bemutatni, hogy melyek voltak akkor az értékek, éppen ezért az MDF s kormánya a magyar történelmi múltat tekinti örökségének, nem az oroszt. Egy nemzet azonosságtudatához ez is hozzátartozik, s miként az angolok is vallják: a múlt a hatalom része. A miniszterelnök nem titkolta, hogy több népszerűtlen dolgot is végre kellett hajtania kormányának, ám nem titkolta, hajlandók ma is az ország érdekében feláldozni a pártot. Szomorúsággal töltötte el, hogy az ország depóü tízálódott, s az sem okozott osztatlan örömöt, hogy Magyarország szuverői állam lett, a elsőként hajtotta végre a térségben a demokratikus változásokat Antall József külön szólt az egykori állampárt ma újra feléledő politikusairól, akik közül egyre többen jelentkeznek szakértőként Nekünk két évünk volt, hogy helyrehozzuk az ő 40 évüket — mondotta. Annyira nem feledékeny a magyar nép, hogy ezt elhiggye. Most a főidőben ott tartunk, hogy az alapokat leraktuk, s a második félidőben el kell indulnunk felfelé. Ehhez az kell, hogy az országban érvényesüljön a demokrácia, s a nyugati segítség mellé elszánt belső akaratra is szükség van — fejezte be Antall József. Pesti Hírlap, 1992.ápr.14.
