Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
Privát Profit, 1992/4, április. • a munkaviszony megszűnésével összefüggésben végkielégítés címén adott juttatás; • az újítási (találmányi) díj; • a gazdasági társaságok választott vagy kijelölt és nem függetlenített tisztségviselőinek e tisztségükkel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott tiszteletdíj, jutalom: • a tanulmányi ösztöndíj; • a tartósan külföldön foglalkoztatott személy jogszabály szerinti devizaellátmánya, valamint a külföldön történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb kiegészítő juttatása, ideértve a devizában fizetett prémiumot is; • aszociális, kulturális juttatás és a társadalmi sporttevékenységgel összefüggésben adott juttatás; • az üdüléshez, utazáshoz adott munkáltatói hozzájárulás, illetőleg ezeknek a munkáltató által átvállalt - igazolt - összege, költsége: • a lakás vásárlásához, építéséhez, felújításához, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott munkáltatói támogatás összege; • a maöaaizemély munkáltatója által rí•elt iátvállalt! albérleti díj teljes összege; • a reprezentációs költség, a kiküldetési külszolgálati) költségterítés, a szállás- és útiköltség-térítés, a sajat gépkocsihasználatért adott térítés, a munkába járással kapcsolatos utazási költségterítés, a különélési díj, a költózködési költségtérítés, az álló- és fogyóeszköz, továbbá a szerszám használatáért adott térítés, a bedolgozónak fizetett rezsitérítés, valamint a természetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőeszköz és az egyenruha pénzbeli megtérítése: • a magánszemély munkáltatója által viselt, a magánszemély javára kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, balesetbiztosítás és nyugdíjbiztosítás díja. A törvény következő bekezdése azonban e csinos listát azonnal beszűkíti azzal, hogy kimondja: a természetbeni juttatás, az étkezési hozzájárulás, a tárgyjutalom, a szociális, kulturális és sportjuttatás, az üdülési hozzájárulás, valamint a biztosításra fordított összeg havonta együttesen sem haladhatja meg az érintett személy alapbérének 20 százalékát. Az ezen felüli rész, sajnos, már járulékalapot képez. Nem kell fizetni, de fizetni kell A törvény szerint az egyéni vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha munkaviszonyban áll vagy szövetkezeti tag, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, bedolgozó, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Az egyéni vállalkozót akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg egy másik társas vállalkozás tagjaként járulékfizetésre kötelezett. Ez azért lényeges, mert a kiegészítő tevékenységet folytatók nem fizetik a 44 százalékos tb-járulékot és a 10 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot sem. Mielőtt azonban bárki fellélegezne: a kiegészítő tevékenységet folytatók 10 százalékos baleseti járulék fizetésére kötelezettek. A baleseti járulék alapja megegyezik a főfoglalkozású egyéni vállalkozóéval; csupán a fizetendő százalék tér el. Az alap itt is az előző évben elért adóköteles jövedelem. de minimum havi 8000 forint. Sajnos, a nyugdíjas egyéni vállalkozók, akik kiegészítő tevékenységet folytatóknak minősülnek, ugyancsak számíthatnak a 10 százalékos - harí minimum 800 forintos - fizetési kötelezettségre. 'Eddig kérhették a mentesítést.) A kötelezettségeknek havonta a tárgyhónapot követő hónap 10-ig kell eleget tenni. Aki ezt elmulasztja uorí 4 százalék késedelmi pótlékot fizet. M. G.
