Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
Magyar Nemzet, 1992.ápr.14. Csalódott az ország- mondta Tölgyessy Lakitelken Tölgyessy Péter az SZDSZ elnöke volt hétfő este a Lakitelek Baráti Kör vendége. Előadását azzal kezdte, hogy a Magyar Demokrata Fórum az Erkel Színházban kétéves kormányzati tevékenységéről tartott gyűlést. Eme reagálva Tölgyessy kifejtette, hogy a kormány jórészt feladta azt a programot, amellyel a választáson indult, s amellyel győzelemre jutott. Mint mondotta, az MDF ma új hatalmi politikát, ha úgy tetszik pótcselekvést folytat, mivel ma már nem bízik egy választási gy őzelemben. Éppen ezért, javakat és tisztségeket oszt, míg a politikai élet színpadán pótcselekvéseknek lehetünk tanúi, hiszen például az állami költségvetés elfogadására maximum öt nap jutott a T. Ház rendelkezésre, míg a Zétényi-Takács féle törvényt tizenhét napon keresztül szerepelt az országgyűlés napirendjén. A kárpótlási töményről és az egyházi javakról szólva az SZDSZ elnöke kifejtette, hogy a törvénykezési munkával gyakorlatilag nem folyik más, mint állami eszközökkel új állampolgári rétegeket hoznak létre, amelynek az az értelme, hogy .zen csoportok érdekeik alapján kötődnek a Magyar Demokrata Fórumhoz. Teljesen világos, mondta Tölgyessy, hogy ezen emberek számára a legrosszabb MDF kormány is jobb lesz, mint a legjobb liberális kormányzat. Az SZDSZ elnöke kifejtette, hogy az a harmadik utas program, amelyet az MDF Lakitelken hirdetett meg, az 1989-es népszavazáson súlyos vereséget szenvedett. Ekkor Antall József felismerte, hogy csak egy nyugat-európai típusú konzervatív kereszténydemokrata irányzattal viheti győzelemre pártját. Tölgyessy kifejtette, hogy biztos benne: amennyiben az MDF az 1990- es választáson harmadik utas programmal indult volna, úgy semmi esélye nem lett volna a győzelemre. A pártelnök elemezte az MDF elmúlt két esztendejét. Megállapította, hogy azon törekvése, hogy nemzeti középosztályt alakítson ki, igazából nem vezetett eredményre, mivel 1989 és 1992. között az infláció következtében az adóterhek ötven százalékkal nőttek. Mivel csak a középosztály képes ezen adóterhek megfizetésére, mindez világosan bizonyítja, hogy az MDF lemondott a középosztály kiépítéséről. Ugyancsak a polgárosodás ellen hat, hogy az úgynevezett kisprivatizációk jórészt megbuktak, vagy azok Budapestről centralizálva folynak. Az úgynevezett nagy-privatizációk pedig belföldiek számára alig juttattak javakat. Felhívta a figyelmet az E- és Starthitel ellehetetlenülésére. Utalt rá, hogy egyes értelmiségi rétegek, mint például az orvosok, pedagógusok, semmivel sem élnek jobb egzisztenciális viszonyok között mint az államszocializmus idejében. Gazdasági kérdésekről szólva kifejtette, hogy az MDF nem tudta való' ra váltani azt az ígéretét sem, hogy csökkentse az állam túlsúlyát. Ma a GDP 66 százalékát az állam költi el, ami ugyan az államszocializmus öröksége, de a szándéka sem látszik annak, hogy a költségvetési tervezése új technikával történne. Mint mondta, ebben a parlamenti ciklusban megítélése szerint már nem fog sor kerülni az államháztartási törvény megalkotására. Tölgyessy Péter hangot adott annak is, hogy az ország valójában a csalódottság állapotában él, amelyet jól mutatott a taxis-blokád, illetve az önkormányzati választásokon való súlyos MDF vereség. A taxis-blokádot követően a kormánynak két választása volt, vagy végrehajt demokratikus pozíciókat, vagy pótcselekvésekhez folyamodik. Való igaz, hogy történtek kísérletek a demokratikus korrekcióra, ám 1991 nyarától ezzel f':'”..agy a kormányzat és hatalmi politikát kezd el folytatni. (boros)
