Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-13 / 8240. szám

Új Magyarország, 1992.ápr.8

/o

nem a gyárosok, nem a sárelmet szenvedett németség, illetve zsidóság különtörvénye.

A gyors határozathozatallal megszületett törvény szerint a tulajdori sérelmek orvoslására a tavaly megalkotott kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a most elfogadott eltérések és kiegészítések figyelembevételével.

A mindössze hat paragrafusban összefoglalt .sajátosságokhoz" tartozik, hogy a második kárpótlási törvény hatálya csak azokra a tulajdoni károkra vonatkozik, amelyek Magyarországnak a párizsi békeszerződésben meghatározott határai között keletkeztek. (Babai István zárszavában sajnálattal állapította meg, hogy a határokon kívül sérelmet szenvedett magyarok kárpótlására a jelen törvény nem vállalkozhat.)

Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús, vagy népellenes bűnök miatt elítéltek. Annak sem jár a jóvátétel, akinek tulajdoni sérelmét egy külön mellékletben felsorolt jogszabályok alapján már orvosolták. (Képviselők egy csoport- ! jának indítványa nyomán a végleges szövegből törölték a kizáró okok sorából a más államtól kapott kárpótlást.)

Ha valakit a kárpótlási törvény és a jelenlegi jogszabály alapján is kárpótlás illet meg, akkor a mértéket úgy kell megállapítani, mintha összes igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna.

A kárpótlási kérelmeket a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül lehet benyújtani az illetékes kárrendezési hivatalhoz.

Interpellációk

A délutáni szokásos kétórás interpelládós időszak kormányzati főszereplője Kupa Mihály pénzügyminiszter volt, akit három alkatommal is megnyilatkozásra kértek fel a törvényhozók

Fillá Pál (MSZP) felrótta a pénzügyi tárca vezetőiének, hogy tavaly adócsökkentést ígért, ám ezt - a személyi jövedelemadó kivételével- nem tapasztalni. Sőt, egy példával azt igyekezett bizonygatni, t hogy egyes termékek esetében a többszörös adóztatás miatt a 25 százalékos áfa ennél jóval magasabb mértékű is lehet. Tervezi-e a kormányzat a többszörös adóztatás megszüntetését és a termékek tényleges adótartalmának nyilvá- > nosságra hozatalát? - tudakolta, j Egyúttal azt is megkérdezte, hogy j a nyugdíj-megállapítást illetőgn tervezik-e a bruttó helyett a valós nettó jövedelem alapján történő számítást. Kupa Mihály kijelentette: nem tervezik a tényleges adótartalom közzétételét, mert azt csak hatósági árrendszer esetén tehetnék Miként nem szüntetik meg a többszörös adóztatást sem, s marad a jelenlegi nyugdíj-megállapítási íendszer is. Hozzáfűzte: a bruttósítás egyébként sem jelentené a nyugdíjak emelkedését. Aképviselő nem, a Ház elfogadta a választ.

Nagy András ÍSZDSZ) eredetileg a miniszterelnöknek címezte interpellációját a Honvédelmi Minisztérium gazdálkodását érintő számvevőszéki vizsgálat ügyében, ám a kormányfő megbízásából Kupa Mihály válaszolt a kérdésekre. Köztük arra: kíván-e valamennyi minisztériumra kiterjedő vizsgálatot indítani a kormányzat azok után, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Honvédelmi Minisztérium mellett valószínűleg más tárcák is letéti számlákra helyeztek el pénzeket a parlamenti ellenőrzés alóli kivonás érdekében. Kupa Mihály megvilágította, hogy az érvényes szabályozás lehetőséget ad bank- és letéti számla nyitására, amelyek sorsáról a tárcák a költségvetési év végén dönthetnek Vizsgálatot ez ügyben az Állami Számvevőszék végezhet, amely felkérheti a tárcavezetőt Is a belső tisztázásra. A Honvédelmi Minisztérium esetében ez a vizsgálat folyik, s annak eredménye szabja meg a további intézkedéseket. Á teljes kormányzati vertikum átvizsgálására azonban jelenleg csak az Állami Számvevőszék hivatott. A kormány ezért tervezetet készített arról, hogy maga is indíthasson Uyen vizsgálatot. Ám a javaslatot csak az új államháztartási törvény elfogadása után kívánja beterjeszteni. A képviselő nem, a Ház azonban elfogadta a választ.

Suchman Tamás (MSZP) pedig azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy tekintettel az államkassza első negyedéves rekord hiányára, mikor terjeszti be a kormány az idei költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát. Kupa Mihály úgy látta, nogy az éves hiány elfogadható mértékű lesz, s így nincs szükség pótköltségvetésre.

A dél-dunántúli úthálózat építési tervéből érdeklődött Pap András (MDF) azokután, hogy az országos közúthálózat elkészült távlati fejlesztési programja szerint az elkövetkezendőlO évben nem építenének gyorsforgalmi utat a térségben. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár megerősítette, hogy a tervekben nem szerepel gyorsforgalmi út építése - mivel a pillanatnyi forgalom ezt nem indokolja -, ahelyett az M-ó-os korszerűsítését és kerülőutak építését tervezik. Ugyanakkor a fejlesztési program nem lezárt, hangsúlyozta a miniszter, így bármikor mód van a korrigálásra. A képviselő és a Ház egyaránt elfogadta a választ.

kiatvam Zoltán (SZDSZ) az 1987- ben történt méhpusztulás ügyében fogalmazta meg interpellációját. Emlékeztetett arra, hogy egy rossz minőségű szer - nevezetesen atkairtó füstó'őcsík - hatására a méhállomány egy harmada elpuszhüt. A közvetlen Kár 1-1,5 milliárd forint; a közvetett viszont 10-15 milliárd forint volt. A károsult méhészek kártérítést követelve bírósághoz fordultakba perek nagy része még ma is tart - ám a bíróságok azonos tényállás alapján igen eltérő döntéseket hoztak az általukfelkért szakértők különböző véleménye alapján. A Legfelsőbb Bíróság sem tárta fel az ellentmondásokat. A legfőbb ügyész törvényességi óvását a Legfelsőbb Bíróság - a képviselő szerint talán a .mundér becsületétől" vezérelve - igazságügyi szakértők meghallgatása nélkül elutasította, mégpedig ferdítésektől és szakmai hibáktól hemzsegő határozatban. Balsai István igazságügy-miniszter kifejtette, hogy az egyes bíróságok hatáskörébe tartozik az igazságügyi szakértők kiválasztása, s a bíróságokat ez ügyben nem terheli mulasztás. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész - visszautasítva a Legfelsőbb Bíróságot ért vádakat - mindehhez hozzáfűzte: nem kíván további lépéseket tenni - és nem is tehet - az ügyben. Nem tapasztalta, hogy a szakértők kirendelése kapcsán bármi hibát követtek volna el. A képviselő Balsai válaszát nem, a legfőbb ügyészét viszont elfogadta. A plénum mindkét válasszal egyetértett.

Az elnöklő Szűrös Mátyás elnapolta a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját és az Országgyűlés keddi munkáját berekesztette.