Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-13 / 8240. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.8.

Mégis kinek a javaslaté?' *

A kormány elismeri a hágai bíróság kötelező' joghatóságát

A Hét legutóbbi adásában Katona Tamás külügyi államtitkár nyilatkozott arról, hogy a kormány döntése értelmében a Magyar Köztársaság elismeri a Hágai Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát a bősi vitában. Azt is elmondta, hogy a kormány döntését megelőzte egy ellenzéki javaslat, ami ebben az esetben egybeesett a kormány szándékaival. Értesüléseink szerint a SZDSZ részéről Szigethy István és Szent-lványi István már a múlt év szeptemberében önálló képviselői indítványként benyújtottak egy határozati javaslatot, amelyhez ez év márciusában dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Világosi Gábor SZDSZ-es képviselők módosítójavaslatot terjesztettek elő. A két javaslat a Hágai Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságának elismeréséről szól. ám a javaslatok tárgyalását az Országgyűlés a mai napig nem tűzte napirendre. Ennek okairól kérdeztük dr. Hankó Faragó Miklóst, a módosítójavaslat egyik előterjesztőjét.

— A javaslatot azért készítette el és azért terjesztette be a frakció, mert nagyon fontos témakörnek tartottuk, és nem tudtuk, hogy készül bármilyen kormányjavaslat ez ügyben. Abban bíztunk, hogy a kormány fölismeri ennek a javaslatnak a jelentőségét, és szakértői vita kezdődhet egy olyan témában, amelynek alapelveiben minden bizonnyal egyetértünk. Ehelyett a kormány presztízskérdést csinált abból, hogy ők legyenek az előterjesztők. Ana hivatkoztak, hogy szeretnének alapos munkát végezni, ám mind a mai napig semmit nem terjesztettek a parlament elé. Ezzel ismét azt mondják ki, hogy a parlamentnek nincs más dolga, mint a kormány javaslatait megszavazni, és immár sokadszor nem vesznek tudomást arról, hogy konstruktív ellenzéki javaslatok is kerülhetnek a parlament elé.

— Mintha önök is presztízskérdésként kezelnék az ügyet.

— Ha csak néhány nap eltérésről lenne szó, lehet, hogy ez a megállapítás jogos volna. De ezt mi hónapokkal korábban előterjesztettük. Nem vertük nagydobra, komoly szakmai vitát és egy jó döntést akartunk, mert ennek komoly pénzügyi hatásai is vannak.

Bizalomnövelő jellege miatt évente forintmilliárdokat jelenthet az országnak. Tavaly szeptember óta csak az alkotmányügyi bizottságban legalább ötször kértük napirendre tűzni. Soha nem sikerült. Presztízskérdést csak azután csináltunk ebből, hogy a kormány ennyire inkorrekt módon lépett az elmúlt hetekben. Elég szomorú, hogy másfél évvel egy kormány megalakulása után az ellenzéknek kel! javasolnia egy ilyen horderejű kérdés napirendre tűzését.

Dr. Szénási György, a Külügyminisztérium Nemzetközi jogi Főosztálya részéről kérdésünkre elmondta, hogy a Külügyminisztérium 1990 őszétől foglalkozott ezzel az üggyel, s bár való igaz, hogy az SZDSZ-es képviselők szeptemberben benyújtottak egy határozati javaslatot, a szakmai előkészítésre való tekintettel ők maguk is egyetértettek azzal, hogy ne tűzzék napirendre. A kormány döntött saját határozati javaslatának Országgyűlés elé terjesztéséről, de az előkészítés miatt a javaslatot még valóban nem nyújtotta be.

— Miben különbözik a két javaslat?

— Szerencsére azt lehet mondani, hogy a két álláspont között nincs lényeges eltérés, tehát éles vitára nem lehet számítani.

— Az SZDSZ-es határozati javaslatban szerepel, hogy a hágai bíróság joghatósága nem lehet visszaható hatályú. Eszerint tehát alapialan az a vélekedés, miszerint Bős—Nagymaros miatt vált szükségessé ez a mostani lépés?

— A kormány javaslatában ez ugyanígy szerepel. Bős—Nagymaros problémája kapcsán tehát ez nem alkalmazható. Azért sem, mert a másik fél nem tea alávetési nyilatkozatot. Emellett a bírósághoz mindkét fél megegyezésével lehet fordulni. AitóI sincs tudomásom, hogy az Országgyűlés határozatot kívánna hozni arról, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon Bős—Nagymaros ügyében. A kötelező joghatóság elismerése a jogállamiság kiépítésének része, de ennek hatályba lépése még újabb 12 hónap, éppen azért, hogy ne lehessen rajtaütésszerűen pereket indítani.

• Fodor Sándor/Grafftti