Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-13 / 8240. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.8. Mégis kinek a javaslaté?' * A kormány elismeri a hágai bíróság kötelező' joghatóságát A Hét legutóbbi adásában Kato­na Tamás külügyi államtitkár nyi­latkozott arról, hogy a kormány döntése értelmében a Magyar Köz­társaság elismeri a Hágai Nemzet­közi Bíróság kötelező joghatóságát a bősi vitában. Azt is elmondta, hogy a kormány döntését megelőz­te egy ellenzéki javaslat, ami eb­ben az esetben egybeesett a kor­mány szándékaival. Értesüléseink szerint a SZDSZ részéről Szigethy István és Szent-lványi István már a múlt év szeptemberében önálló képviselői indítványként benyúj­tottak egy határozati javaslatot, amelyhez ez év márciusában dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Vilá­gosi Gábor SZDSZ-es képviselők módosítójavaslatot terjesztettek elő. A két javaslat a Hágai Nem­zetközi Bíróság kötelező jogható­ságának elismeréséről szól. ám a javaslatok tárgyalását az Ország­­gyűlés a mai napig nem tűzte napi­rendre. Ennek okairól kérdeztük dr. Hankó Faragó Miklóst, a módosí­tójavaslat egyik előterjesztőjét. — A javaslatot azért készítette el és azért terjesztette be a frakció, mert nagyon fontos témakörnek tartottuk, és nem tudtuk, hogy ké­szül bármilyen kormányjavaslat ez ügyben. Abban bíztunk, hogy a kormány fölismeri ennek a javas­latnak a jelentőségét, és szakértői vita kezdődhet egy olyan témában, amelynek alapelveiben minden bi­zonnyal egyetértünk. Ehelyett a kormány presztízskérdést csinált abból, hogy ők legyenek az előter­jesztők. Ana hivatkoztak, hogy szeretnének alapos munkát végez­ni, ám mind a mai napig semmit nem terjesztettek a parlament elé. Ezzel ismét azt mondják ki, hogy a parlamentnek nincs más dolga, mint a kormány javaslatait meg­szavazni, és immár sokadszor nem vesznek tudomást arról, hogy konstruktív ellenzéki javaslatok is kerülhetnek a parlament elé. — Mintha önök is presztízskér­désként kezelnék az ügyet. — Ha csak néhány nap eltérés­ről lenne szó, lehet, hogy ez a megállapítás jogos volna. De ezt mi hónapokkal korábban előter­jesztettük. Nem vertük nagydobra, komoly szakmai vitát és egy jó döntést akartunk, mert ennek ko­moly pénzügyi hatásai is vannak. Bizalomnövelő jellege miatt éven­te forintmilliárdokat jelenthet az országnak. Tavaly szeptember óta csak az alkotmányügyi bizottság­ban legalább ötször kértük napi­rendre tűzni. Soha nem sikerült. Presztízskérdést csak azután csi­náltunk ebből, hogy a kormány ennyire inkorrekt módon lépett az elmúlt hetekben. Elég szomorú, hogy másfél évvel egy kormány megalakulása után az ellenzéknek kel! javasolnia egy ilyen horderejű kérdés napirendre tűzését. Dr. Szénási György, a Külügy­minisztérium Nemzetközi jogi Fő­osztálya részéről kérdésünkre el­mondta, hogy a Külügyminiszté­rium 1990 őszétől foglalkozott ez­zel az üggyel, s bár való igaz, hogy az SZDSZ-es képviselők szeptem­berben benyújtottak egy határozati javaslatot, a szakmai előkészítésre való tekintettel ők maguk is egyet­értettek azzal, hogy ne tűzzék napi­rendre. A kormány döntött saját határozati javaslatának Országgyű­lés elé terjesztéséről, de az előké­szítés miatt a javaslatot még való­ban nem nyújtotta be. — Miben különbözik a két ja­vaslat? — Szerencsére azt lehet monda­ni, hogy a két álláspont között nincs lényeges eltérés, tehát éles vitára nem lehet számítani. — Az SZDSZ-es határozati ja­vaslatban szerepel, hogy a hágai bíróság joghatósága nem lehet visszaható hatályú. Eszerint tehát alapialan az a vélekedés, miszerint Bős—Nagymaros miatt vált szük­ségessé ez a mostani lépés? — A kormány javaslatában ez ugyanígy szerepel. Bős—Nagyma­ros problémája kapcsán tehát ez nem alkalmazható. Azért sem, mert a másik fél nem tea alávetési nyilatko­zatot. Emellett a bírósághoz mindkét fél megegyezésével lehet fordulni. AitóI sincs tudomásom, hogy az Or­szággyűlés határozatot kívánna hoz­ni arról, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon Bős—Nagy­maros ügyében. A kötelező jogható­ság elismerése a jogállamiság kiépí­tésének része, de ennek hatályba lé­pése még újabb 12 hónap, éppen azért, hogy ne lehessen rajtaütéssze­rűen pereket indítani. • Fodor Sándor/Grafftti

Next

/
Oldalképek
Tartalom