Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-01 / 8233. szám
Beszélő, 1992.márc.28. igazgatási jogosultságai vannak. Pontosan ez az új a törvényben, hogy az elnöknek csak igazgatási feladatköre van, a szakmai vezetés a törvény szerint a kollégiumvezető feladata lett.- A függetlenség szempontjából a szakmai vezetők egyik legfontosabb jogköre a perek kiosztása, az ún. szignálás. A szignálás ugyan nem a megyei elnökök feladata, azonban azok a vezetők, akik kiosztják a pereket, az elnöktől függnek.- Ez igaz, ezt a problémát a Független Jogász Fórum már Kulcsár Kálmán minisztersége idején felvetette. Pontosan azért, mert felmerülhet annak a lehetősége, hogyha nem is direkt módon, de a vezetés beleszólhat az ügyekbe; hiszen nyilvánvalóan mindenki ismer mindenkit, ismerjük egymás nézeteit. Ausztriában és Németországban egy' automatizmus alapján osztják el a pereket, azonban ez nem jelent gondot, mert kiegyensúlyozott, jó színvonalú a bírói kar. Magyarországon viszont a bírák döntő többsége nagyon fiatal. Az automatikus elosztás azért lehet nagvon veszélyes, mert esetleg kezdő bírók kezébe kerülhetnek olyan ügyek, amelyeket - hangsúlyozom, nem politikai, hanem szakmai szempontból - nem tudnak megoldani.- Ha az elnöki pozíció nem olyan fontos, és nem igaz az ellenzéknek azon állítása, hogy itt politikai manipulációról van szó, akkor ön szerint miért van az, hogy a miniszter egy felháborodott bírói társadalommal szemben is ragaszkodik az álláspontjához.- Nem az én tisztem ezt megindokolni, de nyilvánvalóan nekem is van étről véleményem. Visszakérdeznék. El tud képzelni egy olyan szituációt, hogy egy miniszter, egy ilyen súlyú vezetői állás betöltésénél, visszavonja a döntését?-Énei.- Én nem. Semmilyen politikai berendezkedésnél nem tudok elképzelni ilyet, mert ez megkérdőjelezné a miniszter alkalmasságé- A régi munkahelyén, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is pályázott az elnöki posztra. Pest megyével szemben önt ott lényegesen többen találták alkalmasnak, mindössze egy szavazattal kapott kevesebbet, mint a legtöbb szavazatot kapó személy. Azóta viszont sokan csalódásuknak adnak hangot. Azt mondják, hogy ez a Gatter - karrierista, neki nem az volt a foptos, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke legyen, hanem az, hogy elnök legyen, akárhol.- Hát igen, ezt én is hallottam. Amikor a Pest megyei elnöki posztot megpályáztam, két dolog vezérelt. Először is nem voltam benne biztos, hogy a pesti központin én nyerek. Ez felvetette azt a kérdést, hogy ha más lesz az elnök (és azért azt sejtettem, hogy ki nem lesz biztosan az), akkor együtt tudok-e dolgozni vele. Ezért határoztam úgy, hogy megpályázzak egy másik helyet is. Az új rendszerben egyáltalán nem elítélendő az, ha valaki egyszerre két állásra is benvújtja a pályázatot. Hozzá kell szokni ahhoz a gondolathoz, hogy a vezetői állásokat mostantól fogva pályáztatással töltik be. S nem bűn az, ha valakiben egészséges ambíció van. Ez a jövő útja.- Ön a közvélemény előtt meglehetősen ismertté vált a Szent Korona-ügyben. Ön volt az, aki a per bírájaként az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy a közösség elleni .izgatással foglalkozó törvény vajon összhangban áli-e az alkotmánnyal. Ezzel mintegy elvermelte, megkerülte az egész kérdést, s ezt sokan a kormány kedvére való lépésként értékelték.- Ez érdekes dolog, megérne egv külön interjút is. Nyugodtan mondhatom, hogy ezért a döntésemért pozitív visszajelzést sem a kormánypárt, sem az ellenzék oldaláról nem kaptam. Szerencsétlennek tartom azt, hogy ezt a döntésemet összekapcsolják a kinevezésemmel. Nagyon egyszerű úgy beállítani, hogy Gatter bíró a döntésével azt ML mondja, hogy ebben az országban mindent lehet, lehet a zsidókat szidni, és ezt helyesli. Természetesen nem erről van szó. Az én ál: láspontom szerint a közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafus alkotmánysértő. Ennek a törvénynek az alapján ma Magyarországon Csurkától Kónyáig, Thürmertől Toreyánig akárkit meg lehetne vádolni különböző közösségek megsértésével. Mert igenis tesznek olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletkeltésne alkalmasak. S nyomban politikai kérdéssé válik, hogy miért emelnek adott esetben vádat, melyek azok a közösségek, amelyeket a politika éppen védelemre méltónak ítél. S kérdezem, ha egy jogszabály értelmezése függhet a politikától, alkotmányosnak minősülhet-e. Egy személyeskedő feltételezés ugyancsak a kormánnyal való jó kapcsolatára utal: az ön felesége ugyanabban a munkaközösségben dolgozott, ahol annak idején Salamon László MDF-es képviselő, a parlament alkotmánvügvi bizottságának elnöke. Komolvan mondom, örülök ennek a kérdésnek, lgv igaz, a feleségem valóban egy munkaközösségben dolgozott Salamon Lászlóval. így természetesen ismerem ót, mint ahogy rajta kívül ismerem Kutrucz Katalint és Kónya Imrét is, de hogy az ellenzékből is hozzak példát, Kövér Lászlót és Deutsch Tamást is. Budapesten van háromezer ügyvéd, ebből legalább ötszázat ismerek.- Ezek szerint ön mindenfajta kormánypárti biztatás nélkül, reménykedve és mit sem sejtve adta be a pályázatát?- Természetesen. Ehhez még hadd tegyek annyit hozzá, hogy' valahogy úgy történhetett hogy én lettem a szerencsés-szerencsétlen befutó. Valamüven oknál fogva a miniszter úr, úgy' tűnik, a régi elnököket nem akarta kinevezni. Itt Pest megyében rajtam kívül csak a régi elnök pályázott. Nem akarom megbántani dr. Knollár Mihályt, akiről szakmailag csak a legjobbakat hallani, és én is csak a legjobbakat tudom mondani róla, de a ki nevezetteket látva érzékelni lehet azt a tendenciát, hogy a régebbi elnököket nem bízták meg.- Nem fél attól, hogy azt fogják önről mondani a kollégái, hogy az eddig radikálisnak tűnő Gatter, aki a bírák besorolása ügyében szinte felelősségre vonta Balsai igazságügy-minisztert, szépen beállt a sorba, s kifizették egy elnöki állással?- Nem félek. Dehogyis félek tóle. Majd a munkámmal be fogom bizonyítani, hogy erről szó sincs. (Az interjút Upor Péter készítette.) Lapzárta után érkezett a hír, hogy a Pest Megyei Bírói Tanácsból lilább tagok, négy állandó és hét póttag mondott le. A húszból kelten maradtak.
