Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-01 / 8233. szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.28. u> Ilyen az egyenlőség mini érték esete, amely nagyon fontos az embereknek egész Kelet-Európábán. Ám a pártok ér­tékrendszerében, éppen a változások szükségszerűsége miatt ez nem szerepel — ebben a politikai elit megegyezik egy­mással. Ettől még társadalmi tény, hogy az emberek számára fontos érték az egyenlőség, és a közvélemény-kutatót, amién ezt kimutatja, nem lehet politikai elfogultsággal vádolni. A közvélemény-kutatással foglalkozó cégeknek közös érdekük, hogy ne válja­nak bűnbakká. Amihez természetesen az szükségelletik, hogy a politikusoknak, ha rájuk nézve kedvezőtlen adatok látnak napvilágot, ne az legyen áz első reakció­juk: ez manipuláció. A pánok általában megosztottak abban a tekintetben milyen következteléseket vonjanak le a közvéle­mény-kutatásokból. Ez annak is függvé­nye, mennyire „ideológiavezérelt'’, illet­ve mennyire „realitásvezérelt'' az adott politikai erő. A választók véleményét nem befolyásolják jelentősen az eredménvek* Egyes körök azért is ellenzik közvéle­mény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát, mert úgy érzik, ezt propaganda­ként, a közvélemény befolyásolására hasz­nálják fel. Manchin Róbert ugyanakkor ar­ra emlékeztet, hogy a külföldi vizsgálatok eredményei szerint — Nyugaton szintén gyakran megfogalmazódott ez az aggály— a közvélemény-kutatási eredményeknek nincsen döntő hatásuk az emberek vélemé­nyére. A tapasztalatok szerint alapvetően két hatásmechanizmus különíthető el. Az első azokat jellemzi, akik a győzőkhöz húz­nak, akik szeretnének a sikeresekhez tartoz­ni, ezért a kimutatott többségi véleményhez csatlakoznak. A második csoportba azok sorolhatók, akik éppen ellenkezőleg visel­kednek Vagyis, ha az általuk első helyen tá­mogatott szervezet vezet, akkor másikat választanak, hogy kiegyenlítettebbé váljon a mezőny, hogy legyen ellensúly. Esetleg, ha megtudják, hogy pártjuk a közvéle­ménykutatás szerint jól áll. el sem mennek szavazni, hiszen „nélkülem is nyernek". E két hatás tehát általában kioltja egy­mást. Ennek ellenére több országban, így nálunk is, közvetlenül a választások előtt már nem szabad nyilvánosságra hozni a közvéleménykutatási adatokat, azért, hogy ezzel ne befolyásolják a polgárokat. • Desi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom