Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-08 / 8238. szám
Ring, 1992.ápr.1. Eldorado titírS*.>äv; i a Pestvidéki Gépgyárban ^Balás Istvánnal, a Monopoly csoport tagjával B. Király Györgyi beszélget „A Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek ennyire kirívóan durva megsértését valamikor „hazaárulásnak” hívták. Ma ez a kategória nem divat...”- Meglehetősen zűrzavaros körülmények között zajlik a Pestuldékt Gépgyár privatizációja... Balás István az MDF Monopoly csoportjának tagja. Köszöntőm Ont a stúdióban! Ön az egyik nyilatkozatában .elképesztő felelőtlenségnek” minősítette a történteket...- A dolog talán még veszélyesebb, mint ahogy első látásra tűnt... Nos, miről is van itt szó? A Pestvidéki Gépgyár az egyedüli olyan magyarországi cég, amely a honvédség számára repülőgépeket és helikoptereket javít. Ez a gyár 1990 közepén nehéz anyagi körülmények közé került, ezért a Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy fölszámolja. Ami alatt persze nem azt keil érteni, hogy elkótyavetyéli, hanem azt, hogy az értékesíthető részeket - természetesen a honvédség érdekeinek figyelembevételével - adja el, illetőleg tansa meg az állam. Ennek az eljárásnak a lebonyolításával 1990-ben a szanáló szervezetet bízták meg. A szanáló szervezet eléggé lassan dolgozott... Először szerződést kötött egy angliai céggel, amely mintegy 2 milliárd forintnak megfelelő vételi áron vásárolta volna meg a céget. Ez a szerződés azonban nem teljesült. Pontosabban, az angol vevő - nem tudott fizetni. Bagóért vették meg?- Kérem szépen, máris kínálkozik az első kérdés: a magyar vevő tud fizetni? Tudomásom szerint most egy Eldorádó nevű alapítvány birtokában van a gyár, amely alapítvány - szinte kimondani Is alig merem, mert annyira ne-B. Király Györgyi vetséges -, százezer forintos alaptőkével rendelkezve vásárolta meg ezt a 930 milliós értékű Ipari objektumot...!- Abba a kérdésbe talán ne menjünk bele, hogy mennyi lehet a gyár értéke...- Még ennél több is lehet?!- Különböző szorzószámok képzelhetőek el a szerződésben lévő vételárhoz képest.- Lehet, hogy milllárdon Is felül udn az értéke?- Én valószínűnek tartom azt, hogy igen... Gondolok itt arra, hogy 1990-ben 2 milliárd forintnak megfelelő vételárat célzott meg, illetve vállalt el a szerződésében az angol cég. Visszatérve a szóban forgó alapítványra: az Eklorádó Alapítvány jogilag 1991. november 20-án alakult meg. Tehát november végén alakultak, 100 ezer forint induló vagyonnal. Valami elképesztően szerencsés társaság lehet... Hiszen egy hónappal később, amikor olvasták az újságban, hogy eladó a Pestvidéki Gépgyár, egy olyan fantasztikus szervezésbe kezdtek, hogy még Kupa Mihály is megirigyelhetné a tempójukat... Gondolok itt arra, hogy január 10-ig letettek egy ajánlatot, majd liciten meg is nyerték a versenyt. Janza Károly és Annus Antal...- Ilyenkor a szanáló szervezetnek, vagy azoknak, akik a licitnél a hatóságot jelentik, nem dolguk az, hogy megnézzék, hogy a vásárlónak van-e .egyáltalán fedezete? Hiszen tudomásom szerint a befizetendő pénz mind a mai napig nem érkezett meg!- Egy normális árverésen a bírósági végrehajtó is megköveteli a fedezetet. Azokban az iratokban azonban, amelyek erről az ügyletről keletkeztek, eddig nem találtuk nyomát annak, hogy ilyesmire sor került volna. A lényeg az, hogy ez az Eldorado Alapítvány beígérte, hogy ÁFA-val együtt több mint egymilliárd forintot fog fizetni a Pestvidéki Gépqyárért.- Miből?- A .miből" az egy nagy kérdés... Az alapítvány egyik képviselője a Pesti Hírlapnak adott egyik interjújában úgy nyilatkozott, hogy ezt a pénzt külföldről kapják kölcsön. A svéd partner, vagyis a kölcsönző nevét nem közölték. De az közismert, hogy a hitelező általában fedezetet szokott kérni a hitelre... S a fedezet általában nem más, mint az a vagyon, aminek a megvételére a pénzt fordítják! Magyarul: a Pestvidéki Gépgyárat az az elvi lehetőség fenyegette, hogy ha nem tudják visszafizetni a kölcsönt, akkor a gyár svéd kezekbe jut.- Azt hiszem, ez az említett elvi lehetőség mind a mai napig fenyegeti a Pestvldékl Gépgyárat. Ezen felül ennek van egy olyan, rendkívül ve<*■ szélyes következménye 1s, hogy ha ez így történik, akkor nyilvánvalóan a Honvédelmi Minisztérium, valamint ezen keresztül az ország költségvetését egy Idegen cég olyan módon szlpolyozhatja, ahogy neki csak Jólesik. Hiszen repülőgépet, helikoptert nem Javítanak, s rendbe sem tesznek másutt!- Valóban, egy monopolhelyzetű állami cégnek egy esetlegesen száz százalékban való külföldi kézre jutása, s így magánmonopóliummá alakítása - fölűeíi ezt a veszélyt. Én úgy gondolom, hogy ennek következtében több ember felelőssége is fölvetődik.- Mielőtt a felelősök köréről beszélnénk, ejtsünk szól arról, hogy Ön nagyon súlyos és nagyon kemény szót használt a felelősök vétségének minősítésére.- Ez így van. A Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek ennyire kirívóan durva megsértését valamikor „hazaárulásnak" hívták. Ma ez a kategória nem divat... De én úgy gondolom - és ezt nyíltan meg kell mondani, végül is a személyes véleményemről van szó hogy a Honvédelmi Minisztériumba beosztott egyes szakembereknek az lett volna a munkaköri kötelességük, hogy a csődtörvény életbelépéséig, tehát 1992. január 1-ig előkészítsék azokat a szakmai szabályokat, amelyek kivédnek volna az effajta kétes üzleteknek a létrejöttét! Nos, az erre hivatott személyek ezeket a szabályokat nem készítették elő... így Janza Károlynak és Annus Antalnak a felelősségét rendkívül komolyan indokolt megvizsgálni. Egy lelkes viking vevő- ön tehát azt mondja, hogy részben felelősek a honvédelmi tárca egyes vezetői... Kérdésem az, hogy felelős-e a Pénzügyminisztérium? Hiszen van egy prtuatizációs törvény is...- E kérdés vizsgálata során a következőkből kell kiindulni. Az országgyűlés a múh év őszén fogadta el a csődtörvény*. Annak hatálybalépéséig, 1992. január
