Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-08 / 8238. szám
A költségvetési hiány elérte a 46-48 milliárd forintot az első negyedévben. Ez mintegy 11-12 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. Mint arról már beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium szerint a deficit növekedésének oka, hogy a bevételek rendre elmaradnak az előrekalkulált összegtől. De mi a véleménye a tervezettnél lényegesen magasabb költségvetési hiányról a független szakértőnek? Vértes Andrást, a Gazdaságkutató igazgatóját kérdezte a Népszava munkatársa. — Számomra egyáltalán nem meglepő. Már tavaly év végén is azt jeleztük előre, hogy 100-150 milliárd forintos strukturális jellegű de(Folytatás az 1. oldalról) ciavállalásra. Korábban a szénbányászat kapott ilyet, legutóbb pedig például a Dimag. Ezek a cégek ma kétségkívül hitelt vesznek fel, de miután feltételezhető, hogy nem fogják tudni viszszafizetni, végül az állam fizet helyettük. — Ezek szerint ön mindezen okok után sorolja azt, hogy a cégek egyszerűen nem fizetik meg a vámot és az adókat? — Kétségtelenül sok baj van a fizetési fegyelemmel is, de ez igen sok esetben öszszefügg a gazdálkodók csődjével. Vagyis nem azért nem fizetnek, mert nem akarnak, hanem azért, mert nincs miből. * A költségvetési hiánynak főként az az oka, hogy a Vám- és Pénzügyőrség kintlevősége 130, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalé 60-70 milliárd forint, ráadásul e 200 milliárdnak is csak kisebb része hajtható be hosszabb távon — hangzott el a hagyományos pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, ahol többek között Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára válaszolt a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekre. Az államtitkár bejelentette: a minisztérium hétfőn törvénymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek annak érdekében, hogy a Vám- és Pénzügyőrség több jogosítványt kapjon a neki járó összegek behajtására. Elmondta azt is: a Pénzügyminisztérium csak 10 nappal ezelőtt kapta meg a hivatalos jelentést a hirtelen hatalmasra duzzadt vámkintlevőségekről. Január végén ugyanis a tartozások összege csupán 60 milliárd forint ficit van beépítve a költségvetésbe. Vagyis a költségvetés szerkezete olyan, hogy automatikusan ennyi hiányt termel. — Mitől termeli ezt a hiányt? — Egyrészt attól, hogy a gazdaságban folytatódik a recesszió, másrészt azáltal, hogy a privatizációval az adóbevételek egy része eltűnik. A privatizált cégek ugyanis általában jóval kevesebb adót fizetnek, mint korábban ugyanazok a cégek. Ezt úgy is szoktuk mondani, hogy az adóbevételeket is privatizálják. — A kedvezmények miatt fizetnek kevesebbet, vagy netán adócsalás miatt? — A kedvezmények miatt volt. Az államtitkár közölte, hogy péntek reggel hivatalosan is leváltották Balogh Györgyöt, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, helyére Arnold Mihályt nevezte ki a pénzügyminiszter. A leváltás oka, hogy Balogh György’ tevékenységének egy éve során nem sikerült az új körülményeknek, követelményeknek megfelelően átalakítani a hivatalt. A költségvetés finanszírozásáról az államtitkár kifejtette: a vártnál jelentősebb hiány egyelőre nem okoz különösebb gondot. A finanszírozáshoz továbbra is a pénzpiacról teremtik elő a forrásokat, erre eddig elegendőnek bizonyultak a már kibocsátott kincstárjegyek és államkötvények. A Pénzügy-Amint a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Arnold Mihály ezredes a Népszavának elmondotta, a vámkinnlevőségek nagysága meghaladja a 100 milliárd forintot. Ugyanakkor, bármilyen furcsa, az államkincstár tavaly vámügyben jó évet zárt: a VPOP tervezett vámbevétele 1991-re 150 milliárd forint volt, s ehelyett 200 milliárd folyt be. A tartozások ezen felüliek. Több okra vezethetők vissza: a vállalatok képtelenek a behozott árukért a szükséges vámot megfizetni, mert vagy már csődbe mentek, vagy közvetlenül előtte állnak. A kisvállalkozások egy része — miután csak most tanulja a piaci gazdálkodást, nincs naprakész áttekintése pénzügyei felett — túlkölteis, meg azért, mert a magáncégek általában igyekeznek minél kevesebb adót fizetni. Ez nem feltétlenül adócsalás, de nyilván előfordul ilyen eset is. — Tehát csak a már említett okok miatt növekedett a költségvetés deficitje? — Feltétlenül meg kell említeni egy harmadik tényezőt is. Ez pedig az, hogy számos nagy gazdasági egység a csőd szélén van, következésképpen ezek nem fizetnek adót. Sőt, különféle támogatásokat igényelnek. — Viszont nem kapnak ... — Valóban, formailag nem támogatást kapnak, de több példa van az állami garan(Folytatás a 3. oldalon) minisztérium tervezi, hogy csak bankoknak szóló államkötvényt is kibocsát 30 milliárd forint értékben, ám ezzel mindaddig vár, amíg elérheti, hogy a bankok hajlandóak legyenek kamataikat csökkenteni. A szóvivői tájékoztatón szó volt arról is, hogy április 8-án lejár a határideje a kötelező csődbejelentésnek. Az új csődtörvény alapján az év első két hónapjában a fővárosban 350 felszámolási és 112 csődeljárási kérelmet nyújtottak be a bíróságra. Ezek kisebbik hányada állami vállalat, kétharmada rt.-k, kft.-k, betéti társaságok, kisszövetkezetek ellen született. Országosan egyébként 700 vállalat tartósan fizetésképtelen. (csoknyai—flanek) kezik. Mondjuk 1 millió forintos alaptőkéjű kft.-k 50 millió forintnyi árut hoznak be, s persze képtelenek időre a 20 milliós tartozást megfizetni. Titokban abban bíznak, hogy a hatóság úgysem tudja behajtani rajtuk adósságukat. Sokszor tényleg nem, mert mire eljárnának ellenük, a gyorsan változó fantomcégek esetleg már nem is léteznek. A VPOP-nak sok esetben nyomozómunkát kell folytatnia — s ez nem egyszer eredménytelen — a vámadós hollétének felderítésére. Végül vannak olyan vállalkozások, amelyeknek lenne ugyan pénzük, de abból nem vámtartozásaikat egyenlítik ki, hanem inkább tőkéjüket bankszámlákon kamatoztatják. B. M. Xyomozás az adósok után .4 tavalyi vámbevételek meghaladták a vártat A PM .szerint finiintzírnzlia^ó a k«l(srj{wlési hiány iMineshól netn lehet fizetni TörvrnymóiloKi'ínsi javaslat: w.iöoriililinu
