Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

Antall és Micotakisz sajtóértekezlete EK-kompenzáció a kamionok áthaladásáért Kivont szablyával várták a dísz­­ruhás kormányőrök tegnap a Parla­ment főlépcsőjén, hogy Antall Jó­zsef magyar és Konsztantin Mico­takisz görög miniszterelnök — aki a kupolacsarnokban aláírta a ma­gyar—görög alapszerződést — sorfaluk között levonuljon. Az aláírás és a pezsgőspoharak csendülése után Antall miniszterel­nök rövid beszédében arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy nem egyszerűen egy kétoldalú okmány aláírására került sor, hanem ez a dokumentum része az Európai Kö­zösség és Kelet-Európa együttmű­ködésének. Lezártunk egy korsza­kot és nyitottunk egy újat — mondta a magyar miniszterelnök, és megemlítette, hogy a megáll­apodás alapján rendezhetünk min­den problémát — olyat is, mint a „kamionügy”. Antall kitért arra is, hogy ez a megállapodás a Balkán stabilitását, békéjét szolgálja. Micotakisz miniszterelnök ugyancsak arra mutatott rá, hogy korántsem egy szimpla kétoldalú megállapodásról van szó, hanem olyanról, amely Európa gazdasági, politikai egységét egyaránt szol­gálja. Ami igazán érdekes: a „kami­­on"-vita semmiféle árnyékot sem vetett a kétoldalú kapcsolatokra. Sőt kiemelte azt a tényt, hogy Ma­gyarország egyfajta összekötő ka­pocs az Európai Közösség mint egész, és Görögország között. Ér­dekeink közösek, és kapcsolataink nem mellékes jelentőségűek a nyu­gati világ számára sem — hangsú­lyozták mindketten. Antall József és Konsztantin Micotakisz délelőtt közös sajtóér­­tekeztelet tartott a Hotel Interconti­nentalban, ahol kiderült, hogy mindkét országot egyaránt ag­gasztja, ami az egykori Jugoszlávi­ában történik. Antall elutasította azt a kérdést, amely szerint Magyarország már a belátható jövőben előterjeszti EK- tagságára vonatkozó igényét; mint mondotta, ez az EK belső fejlődé­sének és nem utolsósorban Ma­gyarország fejlődésének függvé­nye. Értelmetlen tehát most az EK- tagság dátumáról beszélni. A Magyar Hírlap arról kérde­zősködött, hogy Micotakisz mennyire érzi magát biztonságban bclpolitikailag, hiszen köztudomá­sú, hogy minimális többsége van csak a parlamentben. A görög mi­niszterelnök spanyol példára, Feli­pe Gonzálezre hivatkozott, és kö­zölte. hogy pártja ugyan csak két plusz mandátummal kormányoz, de abszolút biztonságban érzi ma­gát. Micotakisz kifejezte azt a re­ményét, hogy a következő parla­menti választásokon pártja — az Új Demokrácia — meggyőző több­séghez jut. Antall miniszterelnököt arról kérdezte a Magyar Hírlap, hogy vajon Magyarország — amely köz­mondásosan jó kapcsolatokat tart fenn Törökországgal is — képes lenne-e közvetíteni a két ország közötti viszályban. Antall minisz­terelnök elmondta, hogy sem An­kara, sem pedig Athén nem kérte fel közvetítésre Budapestet; vilá­gos, hogy az ellentétek elsimítása Európára, az Európai Közösségre vár. Lényegében azonos módon lát­ják a nemzetközi kérdéseket — de­rült ki a sajóértekezlctcn. Kivéve a Micotakisz által emlegetett Skopjéi Köztársaságot, amit Magyarorszá­gon Macedóniaként ismerünk. Mi­cotakisz azonban megerősítette, hogy Görögországnak semmiféle területi követelése sincs — még távlatilag sem — Jugoszláviával vagy annak volt köztársaságaival szemben. Antall József megerősí­tette, hogy a két ország voltakép­pen azonos módon ítéli meg a volt jugoszláv köztársaságok szuvereni­tásának kérdéseit. Szóba került a FÁK sorsa; a volt szovjpt köztársaságok jövőjét mindkét fél kiemelten fontosnak tartja a kontinens biztonsága szem­pontjából. Abban is egyetért a NA­­TO-tag Görögország és az oda áhí­tozó Magyar Köztársaság, hogy az észak-atlanti szervezetet korszerű­síteni kell, de még ez a törekvés sem teszi szükségtelenné az ameri­kai jelenlétet — legyen az katonai vagy politikai — Európában. Ámi általában a két ország kö­zötti alapszerződést illeti, az irányt az Európai Közösség mutatja. Vo­natkozik ez nemcsak a kétoldalú kapcsolatok legegyszerűbb kérdé­seire, hanem a nemzetközi ügyek megítélésére is. Ezért is tekinthető lezártnak a „kamion”-ügy: Micotakisz el­mondta, hogy a közúti közlekedés problémája lényegében nem ma­gyar—görög, hanem magyar—EK probléma. Készséggel egyetértett azzal, hogy Magyarországot bizo­nyos kárpótlás, javadalmazás illeti meg a területén áthaladó közös pi­aci (nem egyszerűen „görög”) jár­művek áthaladásáért. Ugyanezt húzta alá Antall miniszterelnök, nem zárva ki a további kedvezmé­nyes áthaladási engedélyek kiadá­sát — és persze a kompenzáció szükségességét. Micotakisz közölte: Görögor­szág támogatja Magyarország tel­jes jogú EK-tagságát. • F. Gy. Magyar Hírlap, 1992.ápr.4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom