Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
Prága Kárpátaljával fizetett Moszkvának a kitelepítés engedélyezéséért? Interjú Duray Miklóssal 3yar Fórum, 1992.ápr .2. ____________________________ ^ Márciusban több alkalommal járt Magyarországon Duray Miklós, a felvidéki magyarság kiemelkedő személyisége, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. Tárgyalásain, megbeszélésein, előadásaiban, a tömegtájékoztatási eszközökben közölt megnyilatkozásaiban ezúttal is a szlovákiai magyarság sorsproblémái kaptak hangot. Elutazása előtt ezekről beszélt Krajczár Imrének adott interjújában.- Mit Jelent ma Szlovákiában magyarnak lenni?- Küzdelmet, feladatul, a más-ágnak a vállalását, de mindenképpen egy olyan helyzetet, amelynek súlyos történelmi múltja van, amellyel mind a inai napig nem lehetett teljesen kiegyezni, és aminek a hátrányos következményei mind a mai napig terhelik a kisebbségi magyarságot. Létünk cáfolja azt, hogy a Csehszlovákia létrejöttekor 1918-ban megfogalmazott nemzeti önrendelkezési elv megvalósult volna. Csehszlovákiában ugyanis az állameszme, a nemzetállam-eszme kezdettől fogva azon alapul, hogy biztosítsa a csehszlovák, illetve most a cseh és szlovák állami létet, amelyet alkotmányosan is úgy fogalmaztak meg, hogy az ország a cseh és szlovák nemzet közös állama. A megfogalmazás implicite kizárja az államalkotói jogokból és kú Ide lésből a nem cseheket és nem szlovákokat. És ez a helyzet még ma is fennáll. Hasonlóságok és különbségek- Hogyan ítéli meg a felvidéki magyarság helyzetéi, 0sszchu*onlítva a Kárpát-medencében 'mdsulT* kisebbségi sorsra jutott magyarságéul?- Sokban azonos a sorsuk, helyzetük és a magatartásuk. Azonban vannak különbségek, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy abban az országban, amelyben kisebbségben élnek, milyen a fvlitikui élet, milyen szinten van a demokrácia, milyenek a szociális és gazílasági viszonyok És hogy milyenek a politikai, civilizációs és vallási hagyományai a többségi nemzetnek. B * 1- Mi áll amögött, hogy Szlová- . kiában egyre lobben emlegetik: tartsanak népszavazást Kárpátalja hovatartozása ügyében?- Elsősorban nem a területi revízió és a visszacsatolás kérdése merült fel. Arról volt szó - és ez a parlamentben is elhangzott -, hogy fcliil kell vizsgáim azt a csehszlovák-szovjet szerződést, amely Kárpátalját átengedte a Szovjetuniónak. Tény, hogy ez kétoldalú szerződés volt, és nem lehet azt mondani, hogy szovjet nyomásra történt. Érdemes volna azonban megnézni, hogyan függ össze a szerződésnek a megkötése í azzal a diplomáciai támogatással, amelyet Csehszlovákia kapott a Szovjetuniótól a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség kitelepítésének kérdésében. Mindettől eltekintve nem lehet azt mondani, hogy ez egy érvénytelen szerződés lenne. A felvidéki „magyar koalició" esélyei- Közelednek a csehszlovákiai parlamenti választások. Milyen esélyekre számít? Mik a magyarok lehetőségei? Műt a tények és mik az illúziók?- Az esélyek sok mindentől függnek. Egyebek közt attól is, hogy a választók közül hányán mennek el szavazni. Ebben óriási tartalékok vannak. A két évvel ezelőtti parlamenti választásokon kiderült, hogy a magyar kisebbségnek egyharmada nem az úgynevezett .magyar koalícióra" szavazott,, (a magyar érdekek képviseletére létrejött két párt együttműködését nevezhettük így). - Tartalékot jelenthet, hogy a magyar választóknak nagyobb az aktivitása, mint a szlovákoké. Ezek növelhetik az esélyeket. A folytatást azonban az fogja meghatározni, hogy sikerül-e kialakítani egy olyan magyar koalíciót, amelynek adottságai folytán lehetősége lenne arra, hogy a magyar választók túlnyomó többségét maga köré vonja.- Mi akadályozza a koalició létrejöttét, gyors megvalósulását ?- Sok minden. Elsősorban a választási törvény olyan, hogy nem lehet létrehozni egy teljes koalíciót, amely magába foglalná a csehszlovákiai magyarságnak mind a négy politikai szervezetét. Ugyanis négy párt koalíciója esetén el kell érni a 10 százalékos választási küszöböt, amely elméletileg elérhető lenne, de gyakorlati megvalósítása kétséges. Ezért nem lehet kockázataim egy négypárti koalícióval. Ennek következtében a négy közül minimálisan az egyik párt kiszorul a koalícióból, és kérdés, hogy melyik legyen az. Ez már önmagában fékezi a koalíció megteremtését. Biztosan ellenzékben? A helyzetet bonyolítja az is, hogy a meglévő pártok közül a Magyar Polgári Párt az elmúlt két évben a kormánykoalíció tagja volt, míg a többiek ellenzékiek. Nehéz most közös politikai platformot találni. Azt viszont biztosra vehetjük, hogy a két évvel ezelólt oly sikeresen .szereplő" Együttélés - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kettős koalició megalakul.- Véleménye szerint a választások után a magyarság mindenképpen ellenzékbe kerül?- Helytelen erre egyértelmű választ adni. Sejtésem szerint azonban kevés az esély arra, hogy a magyar pártok bekerüljenek a kormánykoalícióba, hiszen Szlovákiában a legerősebb politikai blokkot olyan jellegű pártok alkotják, amelyek alapjában elutasítják a kisebbségi jogokat.
