Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
Holnap, szombaton tartja második közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szerkezete. Hogyan vetnek számot eddigi tevékenységükkel, kérdeztük dr. Kreczinger István jogászt, a szervezet elnökét.- Tavaly december 7-én tartottuk alakuló közgyűlésünket - kezdte Kreczinger István ekkor fogadtuk el alapszabályunkat, választottunk ideiglenes vezetőséget. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének (EVMSZ) megalakítását az tette szükségessé, hogy a már létező hazai erdélyi szervezetek, egyesületek, körök tevékenységét egy közös koncepció alapján összehangoljuk. Egyébként az országban 1988 második felétől működtek legálisan különböző, Erdéllyel foglalkozó vagy Erdélyért munkálkodó közösségek, de munkájuk - elsősorban a körülmények következtében - sajátos módon szétaprózódott. Születtek ugyan eredmények, sikerek, de ezek töredékeknek voltak tekinthetők. A hatékonyság érdekében hoztuk létre az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetét, amely alapelvénck tekinti, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan. Meggyőződése, hogy a határainkon kívül élő magyarság etnikai létének garanciális biztosítása Magyarország, a mindenkort magyar korKötelességünk segíteni az erdélyi magyarságot! j Kreczinger István elnök, az EVMSZ közgyűléséről mány, a pártok, az egyházak, intézmények, egyszóval az egész társadalom kiemelt kötelezettségei közé tartozik. Elfogadhatatlan nemzetrészeink sorskérdéscinek pártpolitikai csatározások eszközeként való kezelése.- Függetlenül a mindenkori román államformától, politikai berendezkedésén, a magydrság és a többi nemzeti kisebbség megtapasztalhatta a hurkolt és a nyílt nacionalizmus legkülönbözőbb formáit, az asszimilációtól a kiűzetésig...- 1989 után rövid ideig, az állítólagos rendszerváltás hozta eufórikus hangulatban sokan, jeles erdélyi magyar személyiségek is azt hirdették: a diktatúra eltűnésével Romániában meghonosodnak az európai nemzeti kisebbségi politika normái. Nem így történt, napjainkban a fokozódó politikai káosz, az összeomlással fenyegető nehézségek miatt Románia állampolgárai nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül törőképességük határához érkeztek. Az a legfájdalmasabb, hogy a magyarság élet- és egzisztenciaveszélybe került, s emiatt soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás.- Mit tehet ebben a helyzetben szervezetük?- Igyekszünk minden elképzelhető megoldást felkutatni az erdélyi magyarság helyzetének rendezésére, egyben elutasítjuk azt a kényelmes, kívülről szemlélő álláspontot, miszerint az európai integráció folyamata automatikusan megoldja a nemzeti, faji, vallási, etnikai kisebbségek kérdését. Megkeressük azokat a nemzetközi jogforrásokat, szerződéseket, jogi precedenseket az európai alkotmányokban, amelyek az önrendelkezést garantálják az erdélyi magyarság politikai, közigazgatási és kulturális életében is. Kiindulási pontunk a magyar kulturális és területi autó-, nómia, mert ez felel meg á hagyományos erdélyi történeti modellnek. Ragaszkodunk ahhoz az alapelvhez, miszerint mindenkinek joga van ott élni, ahol született, ahol boldogulását eléri és nemzeti létét nem fenyegeti életveszély. Ezért valljuk: a Romániában élő magyaroknak a szülőföldjükön kell lehetővé tenni nemzeti létük megőrzését, kiteljesedését.- Milyen célokkal tartják mindezt megvalósíthatónak?- Hámias feladatrendszert dolgoztunk ki: a kivándorlási szándék csökkentését, a már átköltözöttek érdekképviseletét, valamint a hazatérés, a repariálás feltételinek megteremtését. Alapvető célunk az erdélyi magyarság gazdasági erejének erősítése, hogy saját maga termelje meg a létéhez, felemelkedéséhez szükséges anyagi javakat. Ezért segítjük a nyugati és a magyarországi tőke beáramoltatását, de kisebb közös vállalkozásokban is részt veszünk. Terveink között szerepel egy gazdasági és információs központ létrehozása és tanácsadás megszervezése. Fontos feladatunk az utóbbi években Erdélyből Magyarországra menekültek, átköltözöttek jogi támogatása, érdekképviselete.-Az utóbbi időben meglehetősen negatív az erdélyi áttelepültek hazai megítélése... ,- 1988 óta körűbe!ül 100-120 ezren települtek át. Négy évvel korábban az erdélyi fenekűitek befogadása az anyaországba eufórikus, mintegy rendszerellenes volt, mára ez a szimpátia erősen csökkent. Legfőbb oka, hogy a gazdaság privatizációja következtében ma már félmillió anyaországi vált munkanélkülivé, s i így a hivatalos és nem hivatalos munkát vállaló erdélyiek egyfajta „fekete báránnyá" léptek elő. Ez egyfajta Erdélyellenes hangulatot alakított ki a közvéleményben. Sajnos az erdélyi menekültekkel egy csomó kalandor, bűnöző is az országba áramlott. Célunk a már áttelepültek integrálása az anyaországi társadalomba, s ha a körülmények úgy hozzák: különböző eszközökkel támogatásuk a hazatelepülésre az erdélyi magyarság felemelkedéséért. Botlik József Magyar Nemzet, 1992.ápr.3.
