Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
pszabadság, 1992.márc.31 TORGYÁN FELELŐSSÉ TESZI JESZENSZKYT Választójogot a világ magyarságának? Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője és Torgyán József, az immáron ellenzéki Kisgazdapárt elnöke a közelmúltban egyaránt azt javasolta, hogy módosítani kellene a választójogi törvényt. Bár mindkét politikus más és más céllal javasolja ezt, a frakcióvezetőt és a pártelnököt arra kértük, fejtsék ki véleményüket. Kónya Imre lapunknak elmondta, úgy gondolja: a választójog állampolgári jog, és nem függhet attól, hogy' valaki Magyarországon tartózkodik vagy bárhol a világban. Magyar állampolgárok, éljenek bárhol, ugyanolyan jogokkal kell hogy rendelkezzenek, mint a hazaiak. Jogot kell adni nekik arra, hogy beleszólhassanak az ország jövőjének az alakításába. Az pedig csupán technikai kérdés, hogyan oldható meg a szavazás. A frakcióvezető szerint az állampolgároknak nem kell feltétlenül hazajönniük, a külképviseleteken is szavazhatnak. Kónya fontosnak tartja a választójogi törvény módosítását, amelyet a kormány kezdeményez majd. Mint mondta: nagyon lényeges, hogy’ a világ minden táján élő magyart bevonjanak abba a folyamatba, ami itthon történik. Fontos, hogy’ részt vegyenek ebben, és részt is szeretnének venni, ezért jelezni kell nekik azt is, hogy valóban úgy érezzük: szükség van rájuk. Ám értelemszerűen a választójog kiterjesztése a környező országokban élő magyarságra nem vonatkozhat, hiszen ők nem magyar állampolgárok. Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke amerikai útjának tapasztalatai alapján munkatársunknak kijelentette: „Bún nem támaszkodni a határainkon túl élő magyarságra, arra a magyarságra, amely ráadásul hihetetlenül nehéz körülmények között bizonyított. Ők a magyarság aranytartalékai, akiket figyelmen kívül hagyott a kormány. Sőt nemcsak figyelmen kívül hagyta, hanem a kintiek felháborodottan beszéltek Jeszenszky Géza külügyminiszter különböző külföldi szerepléseiről, amikor mindenfajta, az élettől és az anyaországtól elszakadt, használhatatlan emberekként próbálta feltüntetni őket, ami elementáris felháborodást okozott az ott élőkben.” Torgyán javáslatának lényege: amilyen széles körben csak lehetséges, kapja meg a magyarság az aktív és a passzív választójogot. Természetesen azonban ennek vannak olyan külpolitikai vonatkozásai, amelyeket csak a hivatalos külpolitikával egyeztetve lehet megoldani. „Gondolok itt az Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján élő magyarságra. Én azt vállaltam fel, hogy elindítom ezt a harcot, és addig nem hagyom abba, amíg a hazánk határain kívül élő magyarság minél nagyobb része meg nem kapja az aktív és a passzív választójogot. Ezzel a magyarság jogos és régi kívánságát teljesítenénk” - mondotta a pártelnök. Kéri J. Tibor *- Ezekkel a kérdésekkel már sokkal korábban kellett volna foglalkozni - mondta az MDF képviselője, Csapody Miklós. Tudomásom szerint a szlovákiai és a volt Szovjetunió területén élő lengyelekre nem vonatkozott a szavazati jog. „csupán” a többségben Nyugaton élő emigrációra. A mi esetünkben viszont az őshonos, tehát a honfoglaláskori szállásterületen élő magyarság aránya lényegesen nagyobb, mint a nyugati emigrációban élőké. E szerint az amerikai magyarok szavazhatnának, a közeli marosvásárhelyiek azonban nem. Nekünk, éppen ezért, a magyar történelem sajátosságaihoz igazodva szabad csak gondolkodnunk.