Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-01 / 8233. szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.28. születea azon kritikákra vonatkozóan, amelyek nem pusztán az alkotmány­­bírósági határozatot vitatták, hanem az Alkotmánybíróság legitimitását tá­madták. — Kónya Imre frakcióvezető a parlamentben kijelentette: a: MDF {továbbra is keresi a a bírósági fele- Jősségrevonás alkotmányos lehetősé­gét Ezzel szemben nem fogalmazott meg más véleményt a liberális Fó­rum sem. — Nekünk nem feltétlenül az a szerepünk, hogy a frakcióval szem­ben valamilyen ellenvéleményt fogal­mazzunk meg. — Mi az oka annak, hogy az MDF liberálisai olyan keveset szerepelnek a parlamentben ? — El kellen telnie egy időnek, míg elszántuk magunkat, hogy bizonyos kérdésekben állást foglaljunk, és oly­kor vitába szálljunk az MDF-en belü­li megnyilvánulásokkal. Minden párt­nak a legtermészetesebb törekvése, hogy kifelé egységes képet mutasson. De hát egy idő után eljutonunk odáig — és most megint Csurka Istvánra kell utalnom —, hogyha szó nélkül hagyjuk az ő bizonyos megnyilvánu­lásait. akkor lehet. hogy egy séges ké­pet mutat kifelé az MDF. de ez olyan kép. amelyik sokak számára taszító. Érzékelhető, hogy az értelmiség je­lentős része, amelyik a választások idején az MDF-et támogatta — elhi­­degült. Most számunkra is elérkezett a határozottabb politizálás időszaka. Ez szándékaink szerűit nem konfron­tációkban fog megnyilvánulni, ha­nem folyamatos egyeztetésekben. Azt mondják, nincs bázisa a liberaliz­musnak az MDF-ben. Az valóban lát­szik a gyűléseken, hogy a tagság zö­me másfajta politizálást támogat. De a liberális politikusok tényleges poli­tikai és szellemi súlya sokkal na­gyobb. mint az a tömegbázis tekinte­tében látszik. A sajtó kedvezően fo­gadta színre lépésünket, örömünkre szolgált, hogy azt nem az MDF-en belüli viszályra, ellentétekre hegyez­ték ki. Ha ez az arcunk megjelenik a nyilvánosságban, akkor a mérsékelt, higgadt értelmiségieket — akik eltá­volodtak tőlünk — újra közelebb tud­juk hozni magunkhoz. Kulin és Elek sima beválasztása az elnökségbe azt jelenti, hogy a frakción belül komoly bázisa van ennek a politikának. A kormánytagok közül többen elfogad­ták meghívásunkat a miskolci konfe­renciára, s ezek a politikusok nagyon komoly pozícióban vannak az MDF- en belül. Ott volt Antall. Szabad György. Jeszenszky Géza. Bőd Péter Ákos, Bogár László. Kónya Imre... — Kónya Imre. mint liberális? — Ő mint hozzászóló volt ott. de fontosnak érezte, hogy eljöjjön. An­tall József tartotta a nyitó előadást és kifejtene: a liberalizmusnak nemcsak helye van az MDF-ben, de 6 kizáró­ki lag azt a kereszténydemokráciát tartja vállalhatónak és csak azt a népi-nem­zeti politikát, amely egyúttal a liberá­lis értékeket is elfogadja. — Az MDF liberálisai tesznek-e valamit annak érdekében, hogy eny­hüljön az MDF és a liberális ellenzé­: ki pártok közötti ellenséges viszony ? — Elég nagy bajnak tartjuk, hogy I megszakadt a párbeszéd. Ha az MDF I politikája mértéktartóbb és kiegyen- I súlyozottabb lesz, akkor az lehetővé I teszi, hogy az ellenzéki liberálisok ugyancsak mértéktartóbb módon vi­szonyuljanak hozzánk. — S ez elvezethet odáig, hogy újra előtérbe kerülhet a konszenzusos po­litika? — Ez bizonyos kérdésekben most is működik. In van például a készülő médiatörvény. — A sajtó albizottság, amelynek ön is tagja, már hónapok óta tárgyal­ja a médiatörvényt. Konszenzus van abban, hogy a nemzeti rádió és a te­levízió közszolgálati média legyen, konszenzus látszik abban, hogy a mű­ködtetésére közalapítványt hozzanak létre, de vitaion, hogy ezek részvény­­társasági formában működjenek-e. Ha jól tudom, abban is vita van. hogy a kuratóriumok és a felügyelő bizottságok tagjait milyen szempon-i tok szerint válasszák meg. — Ebben már nincs vita. A köz­­alapítvány teljesen elfogadott, a konkrét működési formát, nevezete­sen a részvénytársasági formát illető­en vannak még problémák. Olyan > megoldás valószínű, hogy a Magyar t Rádió és a Magyar Televízió közala- i pítvány által létrehozott speciális in­tézmény lesz. A kuratóriumot illetően teljes az egy etértés atekintetben. hogy ebben ne lehessen kormánytöbbség. Ide természetesen ellenzéki többség se. Van egy másik fontos intézmény, amely a részvénytársaságok felügye­lő bizottságraira emlékeztet. Ez a pár­tatlanságot felügyelő testület, amely utólagosan az egész műsorfolyamról mond majd ítéletet. Ez a bizottság ! kétharmados többséggel kezdemé­nyezheti az elnök leváltását is. A tes­tület felerészben politikai tényezők­ből felerészben a társadalmi szerveze­tek delegáltjaiból áll fel, szintén pari­­- tásos alapon, tehát nem a parlamenti arányok szerint. — Az elnököket ki fogja kinevez­ni? — Maradhat a mostani kinevezési rend, az 1990. évi törvény alapján, de van egy másik változat, amit az el­lenzék támogat, hogy az elnököket a parlament válassza meg kétharmados többséggel. — A frekvenciamoratóriumot mi­kor oldják feD — Ahogy ez a törvény megszüle­tik, a frekvenciamoratórium abban a pillanatban megszűnik. A törvény nemcsak a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió működését szabályoz­za. hanem a kereskedelmi rádiózást és televíziózást is. Feláll a Rádió-Te­levízió Hivatal, amelyik a beérkező pályázatokat véleményezi, elbírálja, és kiadja a frekvenciaengedélyt. Min­den a teljes a nyilvánosság előtt fog zajlani. — Leltet-e pártatlan a közszolgá­lati rádió és televízió, ha a kormány­pártok ilyen nagy politikai nyomást gyakorolnak rájuk. Követelik a párt­közi konszenzussal kincvezen elnökök lemondását, élesen bírálják a műsor­■ politikát a műsorokat.. i — Itt vissza is kérdezhetnék: le­het-e pártatlan egy olyan televízió, ahol állandóan kritizálják a Híradót. A Hetet, a Panorámát. De az teljesen természetes megnyilvánulás a külön­böző politikai tényezők vagy állam­polgárok részéről, hogy kritikával il- , lelik a rádió vagy televízió műsorait. — A miniszterelnök és pártelnök egészségi állapota adhat talán okot arra. hogy fölvetődött az utódlás kér­dése az MDF-ben Egyes kombináci­ók szerint Für Lajos hamarosan be­költözik a Bem térre és ügyvezető el­nökként átveszi a párt operatív irá­nyítását. — A kérdés indokolt abban az ér­telemben. hogy közismert, milyen betegsége volt Antall Józsefnek. Szellemi és testi állapota azonban százszázalékosan alkalmassá teszi őt a miniszterelnöki teendők ellátására. Nem látom semmi jelét annak, hogy az utódlás kérdése, mint aktuális kér­dés fölmerülhetne. A Für Lajossal kapcsolatos kombinációkat sem meg­erősíteni. sem cáfolni nem tudom. Antall József centrális és meghatáro­zó szerepet tölt be. nemcsak a kor­mány irányításában, hanem az MDF- ben és az egész magyar politikai élet­ben is. Beszéltem arról, milyen vitá­ink vannak a Csurkával jellemezhető irányzattal Egy kérdésben nincs vita: a Magy ar Demokrata Fórum minden tényezője, minden irányzata és min­den személyisége abszolút alkalmas­nak, a legalkalmasabbnak tartja An­tall Józsefet a miniszjerelnöki és a pártelnöki pozícióra. Ó mindenki ál­tal elfogadott tekintély. Az egyezteté­­ses politika karakteres jegye lesz az új MDF-politikának. Nagyon fontos, hogy Antall József is látja annak szükségességét, hogy a vitatott kérdé­seket tisztázzuk, hogy a nyugodt erő stílusához visszataláljon az MDF. Ahhoz a centrumpárti arculathoz, amellyel a választásokat megnyerte, és amellyel a következő választásokat is van esélye megnyerni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom