Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-07 / 8237. szám

Nem sok vizet zavarunk PestiHírlap, 1992.ápr.3. A A CSEH SZLOVÁKOK MINüENKtHKEN MtUtHIIlK ENNEK HÁGA LESZ A VÉGE Ismerjék meg a másik fél álláspontját isi — hangsúlyozta tegnap délelőtt újságírók előtt Rudolf Chmel, a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete azon a bu­dapesti sajtótájékoztatón, amelyen neves hidrológiai, ökológiai és nemzetközi jogi szakemberek vettek részt a cseh-szlovák külügyminisztérium, a szlovák kormány környezetvédelmi bizottsága, valamint intézmények, vállalatok képviseletében. A té­ma: természetesen a bős—nagymarosi vízlépcső, a levegőben pedig érezni lehetett, hogy a Jan Camogursky és Midi Ferenc közötti keddi megbeszélés is eredménytelen volt. A nagykövet tegnap kijelentette, hogy Magyarországon egyoldalú a tájékoztatás, s a dezinformáltság következtében ítélik el az emberek Cseh-Szlovákiát azért, amiért be akarja fejezni a munkálatokat a bősi vízlépcsőn. A kialakult helyzet pedig a két or­szág közötti diplomáciai viszonyt is megroérgezi — mondta. GULYÁS L. ISTVÁN * 1 Mint ismeretéé, a bő»—nagy­marosi vízlépcső közöe meg­építéséről azé lő, 1977-ben megkötött cseh-szlovák—ma­gyar államközi azurxődéet ha­zánk egyoldalúan fel kivárna mondani, amennyiben északi azomazédunk továbbra is foly­tatja, pontosabban befejezi a munkálatokat szlovák olda-1 Ion. Az Országgyűlés határo­zata ugyanis fcunondja: a ti­zenöt ttuUndqe megkötött magállapodás környezeti kiha­tásai rendkívül károsak, amelyek csak a munkálatok befejezésével állíthatók meg. Magyar javaslat az is, hogy az Európai Közösség bevo­násával háromoldalú szakér­tői bizottság mondja ki a döntő szót arról, kell-e erő­mű vagy sem. Ha eddig valaki is kételke­dett benne, tegnap mindenki (tzámára világuesó válhatott; a ] cseh-szlovákok nem tágítanak attól, hogy — ha lehet — még az idén befejezzék a bőéi mun­kálatokat. Erre a tegnapi saj­tótájékoztatón is számos indo­kot sorakoztattak fel. A megje­lent szakértők szerint az úgy­nevezett C-változat károe környezeti kihatásai a szüksé­ges intézkedésekkel teljesen kiküszö bölhetők, illetve a mi­nimálisra csökkenthetők. „Nem áll fenn az ökológiai ka­tasztrófa veszélye, sót a jelen­legi feltételek jelentős javítá­sára van lehetőség” — hang­súlyozta Igor Mucha egyetemi tanár, hidrológua. A jelek szerint azonban a legfontosabb szempont még­sem az utóbbi a cseh-szlovák fél szám áru, hanem az idő. Amely igencsak sürgeti őket; számításaik szerint minden el­vesztegetett nap 15 millió ko­ronába kerül a szövetségi ál­lamnak. Emiatt — érthetően? — nem forszírozzák azt sem, hogy a már említett szakértői tárgyalások alatt szünetelje­nek a munkálatok. Az üzembe helyezés összköltsége egyéb­ként 3,5 milliárd koronára rúg, ebből a szövetségi kor­mány egymilliárdot az ökoló­giai károk kiküszöbölésére fordít Hogy azért mégse le­gyen minden egyértelmű: a nagykövet elmondása sze­rint ha valóban létrejön a háromoldalú szakértői bi­zottság, ■ az olyan döntést hoz, hogy le kell állítani az építkezést cseh-szlovák olda­lon, kéezek alávetni magukat ennek. Nyűt légkörű tárgyalások­ra van szükség, s a magyarok részéről sokkal nagyobb kompromisszumkészségre, mert ennek hiánya hátráltatja a megegyezést — vélte a nagy­követ, aki szerint — bár ez réazltkkérdóe — a háromol­dalú tárgyalásokat éppen ők javasolták először tavaly Po-JULIUS BINDER SZERINT: A vízlépcső gyógyszer — A jelenlegi helyzetben, a tárgyalási patthelyzetben a cseh­szlovák fél milyen kompromisszumot qjánlhat, amelyet Ma­gyarország el is tud fogadni? — kérdeztük Julius BindertéH, a bőéi erőművet építő vállalat, a Vodohoepodarake Stavby igaz­gatójától. — Camogursky szlovák minisztereinek a kompromisszumot már tavaly júliusban felajánlotta, a pozsonyi tárgyalások során. Ennek tóiyege az, hogy úgy is meg tudnánk állapodni, hogy a magyaroknak nem kall megépíteni a nagymarosi vízlépcsőt, vi­szont mi megépítenénk a bőéi erőművet, amely lényegében már be is van fqjezva. Mi változatlanul hajlandók vagyunk felül­vizsgálni az ötuzte lehetséges negatív követkazmAiyt is, s csak utána döntünk Bőé aorsáróL Pedig az rrughAtrálás a cseh-szlo­vák kormány részéről! Készek vagyunk az idevágó kutatómun­kákat ia figyelembe venni, mi ugyanis azt feltételezzük, hogy a régi Duna-meder be több vizet fognak beletngedni, mint amennyiben a szerződőbben megállapodtak. Kidolgoztunk egy tanulmányt, amelynek lényege az, hogy a magyarokkal közőeen építenénk duzzasztómű vüket a Dunán, s így a mi 360 köhmé­­ter/máaodparoea vízhozamunkkal el tudnánk érni azt a szintet, amely op ti mába mindkét fél számára éu másodpercenként öez­­szeeen mintegy 1500—2000 köbméteréé szintet jelentene. Az ehhez szükségéé beruházási költségek nem ia nagyok. — Nem taraja már túlságosan későinek az Európai Közös­ség bevonásáé, a háromoldalú megbeszélések létrehozását ? — Véleményem szerint a magyar és cseh-szlovák azakér­­tók képesek megállapodni az egész problémakörben. Elég len­ne, ha a magyar szakértőknek lehetővé tennék, hogy tárgyal­janak. Tennéezeteetn nincs semmilyen ellenvetésünk az el­len, hogy külföldi szakértők is bekapcsolódjanak a tárgyalá­sokba. Azt feltétlenül el kell mondanom, hogy magyar és cseh­szlovák oldalról is már ki volt dolgozva két kötelező érvényű szakértői vélemény, amelyet világhírű cégek dolgoztak Id. Az egyik egy kaliforniai cég, a Bechtel, a máaik pedig a IlydroQue­­bec MontrealbóL Mindkét cég megállapította, hogy szükségéé a vízlépcső megépítése, ée bizonyos intézkedésekkel elérhető a környezet ökológiájában az optimális állapot. Hangsúlyozom: vízlépcső nélkül nem lehet biztosítani ezt. A Duna beteg és azonnali orvosi beavatkozásra van szüksége. A gyógyszer pedig a vízlépcső. zaonyban, de a magyar kor­mány egyszerűen „blokkol­ta”, elfelejtette ezt, • nem foglalkozott vele. Miről is van még szó? Ál­lamhatárról, merthogy az is változna az erőmű megépíté­se, a Duna elterelése következ­tében. A cech-azlovák szakér­tők szerint ez sincs így, mart a 77-ee szerződés világosan ki­mondja: mindkét fél megelé­gedésére helyezik át a hajó­­zási-utat egy Új mederbe. Te­hát: a határ, a „a piroa vonal" valóban a helyén marad, csak a Dunából jut m^jd nekünk keveeebb... Őszre átvezetik a folyót cseh szlovák területre, a hírek szerint amerikai, osztrák és más külfbldi segít­séggel. A vendégazakértők egyéb­ként ia magabiztosak ée Lát­szólag nem értik, hogyan gon­dolja az egészet a magyar kor­mány, hiszen már a munkála­tok magyarországi leállítása a nemzetközi jogot sértő Utt volt. Ok annyi vizet adnának az eredeti Duna-mederbe, amennyit az érvényes szerző­dés előír, ez az átlagoe 1000— 2000 köbméter/máaodperc vízmamjiségból 60, bizonyos esetekben másodpercenként 260 köbméter átengedését je­lenti. Nesn kell hajóskapitány­nak lenni ahhoz, hogy megái - lapítsuk: ezen nemigen lehet hajózni, s a minimálja ökoló­giai feltételek ia veszélybe ke­rülnek. Lapunk kérdéseire vála­szolva Rudolf Chmel nagykö­vet a következőket mondta: — A bóai, csallóközi mun­kálatokban közvetlenül érin­tett helyi lakosság körében történtek ugyan a vízlépcső le­állítását követelő demonstrá­ciók, de legalább annyi ellen­­tüntetés ia volt. Ilyesmi pedig minden működő demokráciá­nak sajátja Kicsit bizalmak tartom viszont, hogy előbbie­ken a magyar kormánykül­döttség tagjai is részt vettek... Ami pedig a nyári parlamenti választásokat illeti, nem hi­szem, hogy az érintené a bóai építkezést, bármilyen ered­ménnyel ia végződik. • • • Most már csak azt a levelet kell megkapnunk, amelyben Calfa cseh-szlovák kormány­fő megadja a számunkra vég­legesnek tűnő választ Antall Józsefnek. Amely a jelek sze­rint nem kétséges, mit fog tartalmazni. Aztán —jöhet a hágai nemzetközi bíróság...

Next

/
Oldalképek
Tartalom