Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
Magyar—amerikai vámviták ós tárgyalások Furulyás Ferenc értékelése egy washingtoni jelentésről (Washingtoni tudósitónktól) Magyarország haladást ért el a nyugati típusú piacgazdaságra való átállásban, de a folyamat gyorsításra szorul, külünnsen a privatizálás területén - állapítja meg az Egyesült Államok (kül)kcreskedelmi fömeghízotti hivatalának éves jelentése, utalva arra is, hogy Küzép- és Kelet-Európa volt kommunista országai közül hazánk volt az első, amely annak idején gazdasági reformkísérleteket kezdett, s így az említett átállás is johhan startolt nálunk, mint a szomszédos országokban. . Az Egyesült Államok elnöke mellé rendelt kormányhivatal jelentése a törvényhozás tájékoztatására készült, és a világ 43 országának gyakorlatát az amerikai exportérdekeket esetleg sértő korlátozások oldaláról vizsgálja. Miután korábban hazánkat az Egyesült Államok nem tekintette piacgazdaságú országnak, ez az első alkalom, hogy a jelentés Magyarországgal is foglalkozik. A jelentés négy konkrét területet vizsgál: 1. Az importpolitikáról szólva rámutat: a magyar kormány 1991-ben tájékoztatta a GATT- ot, hogy négy árukategória vámtarifáit emelni kívánja, e tarifaemelések közül három sérti Magyarország jelenlegi GATT-kötelezettségeit. Az Egyesült Államok az uruguayi fordulóban kérte Magyarország vámtarifáinak mérséklését. 2. A szellemi tulajdon védelmid illetően Magyarország jelenleg csak ipari eljárásokra nyújt szabadalmi védelmet, de a termékekre nem. Ez a termelési eljárás kisebb módosításával lehetővé teszi bevezetett márkák hamisítását. A termékek szabadalmi védettségének' hiánya különösen hátrányos az amerikai vegyi és gyógyszeriparra. Az Egyesült Államok és Magyarország jelenleg kétoldalú tárgyalásokat folytat a termékek szabadalmi védettségének biztosításáról. '3. Szolgáltatási akadályok: Magyarország bizonyos korlátozásokat érvényesít a külföldi bank- és biztosítási szolgáltatások létesítésénél. Az uruguayi forduló keretében tárgyalások folynak a pénzügyi szolgáltatási szektorral kapcsolatos főbb aggályok megoldásáról. 4. Befektetési korlátok: A jelenleg tervezet formájában létező rádió- és televíziótörvény helyi tartalmi követelményeket támasztana a televízió- és rádióműsorokkal szemben, és korlátozná a rádió- és tévéállomások külföldi tulajdonlását. Az Egyesült Államok már kifejezésre juttatta, hogy ellene van az ilyen korlátozásoknak és továbbra is figyelemmel kíséri a törvényt. Az amerikai kormányhivatal jelentéséről megkérdeztük az Egyesült Államokban működő magyar kereskedelmi képviselet vezetőjét, Furulyás Ferenc követet, aki azt emelte ki, hogy a dokumentum Magyarország vonatkozásában ugyanazokat az ismérveket és előadási stílust használja, mint a kötetben szereplő többi 42 ország esetében, s voltaképpen tárgyalási programjelzés az amerikai szemszögből problematikusnak Ítélt területeken. Furulyás követ az általa egészében igen korrektnek minősített dokumentum néhány megállapításához azonban megjegyzést fűzött: Áz 1. pontot illetően, a Magyarország vámtarifa-emelési szándékáról a jelentésben álló megállapítás félreértésre adhat alkalmat, amikor a módosítást a GATT-kötelezettségeket sértőnek minősiti. Ilyen emelésre ugyanis a GATT szabályai lehetőséget adnak, ha arról, illetve annak más vámtarifáknál való kompenzálásáról az érintett GATT-partnerrel megállapodás történik. A 2. pont kapcsán: mint a jelentés korrektül emlékeztet rá, a szellemi tulajdon védelméről a két ország között tárgyalások folynak. Ez azonban nemcsak az amerikai vegyi és gyógyszeripar szempontjából érzékeny téma, hanem a megfelelő magyar ágazatok oldaláról nézve is, amelyeket a volt fontos értékesítési terület: a KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozott. A probléma megoldásán a magyar-amerikai beruházásvédelmi és üzleti megállapodásról megkezdett - és egy hónapon belül folytatódó - tárgyalássorozat keretében dolgoznak. Arra a közbevetésre, hogy hasonló megállapodást más országokkal, például Csehszlovákiával és Lengyelországgal már kötött az Egyesült Államok, Furulyás Ferenc emlékeztetett rá, hogy például Lengyelországban utólag támadtak nehézségek a megállapodás parlamenti jóváhagyásánál, amit a magyar fél szeretne elkerülni. A 3. pontot illetően a magyar kereskedelmi képviselet vezetője rámutatott, hogy a pénzügyi szolgáltatások világszerte, így az Egyesült Államokban is bizonyos engedélyezéshez kötötték. A 4. pont kapcsán Furulyás Ferenc arra emlékeztetett, hogy Európa más országaiban - így Franciaországban is - erőfeszítések történnek a nemzeti kultúra védelmére. Megkérdeztük a magyar gazdasági diplomatát, hogy vajon, ha nálunk készülne hasonló jelentés, mit tenne szóvá az Egyesült Államok vonatkozásában? Furulyás Ferenc itt azt említette fel, hogy szemben az amerikai dokumentumból kiolvashatóan is liberális magyar importpolitikával, az Egyesült Államok korlátozza a mi szempontunkból fontos acél-, textil- és sajtimportot, s a mezőgazdasági behozatal eljárásilag általában is nehézkesebb, mint nálunk. Problematikus számunkra az amerikai anti-dömping és szubvenciós eljárás is, amikor olcsóbb cikkeinkre bírósági úton rónak ki büntető vámot. Végül fájó pontként emlékeztetett a magyar gazdasági diplomata arra, hogy bár a törvényhozás még decemberben kivonta Magyarországot a kommunista és nem piacgazdaságú országokat sújtó törvények hatálya alól, e döntés elnöki aláírására még nem került sor, s így egyelőre nem léphetett érvénybe. Serény Péter Oo Népszabadság, 1992.ápr.2.
