Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-07 / 8237. szám

népszabadság, 1992.ápr.2 V Történelmi rokonszenv köt össze A görög miniszterelnök nyilatkozata lapunknak , Görögország kezdettől fogva támogatta az Európai Közösség és Magyarország kapcsolatai­nak magasabb szintre emelését - jelentette ki többek között Konsztantin Micotakisz mi­niszterelnök, aki athéni hivata­lában adott exkluzív interjút lapunk munkatársának, Nagy Csabának. A 73 éves, konzerva­tív politikus, aki az Új Demok­rácia párt két évvel ezelőtti győzelme óta tölti be a kor­mányfői tisztséget, ma délután érkezik hivatalos látogatásra hazánkba.- A görög EK-tagság tapasztala­tai tanulságokkal szolgálhatnak szamunkra. Úgy hírlik, Görögor­szágban nem értékelik egyértelmű­en sikeresnek a csatlakozás óta el- i telt időszakot. Önnek mi a vélemé­nye?- Meggyőződésünk, hogy országunk szamára kifejezet­ten előnyös volt az Európai Közösséghez való csatlakozás. A görög nemzetgazdaság je­lentős támogatást kapott a kö­zösségi alapból azzal a céllal, hogy minél jobban megközelít­se a fejlettebb tagállamok szintjét. Az igy juttatott össze­gek csupán 1991-ben megkö­zelítették a 4 milliárd dollárt. A közösségi előírások beveze­tése szintén felgyorsította a görög gazdaság modernizálá­sát. Az Európához való felzárkó­zásnak azonban feltételei is vannak. A 80-as években, ami­kor Görögországot szocialista parti kormány irányította, a gazdaság katasztrofális hely­zetbe jutott. Lemaradtunk a kontinens mögött, s az új euró­pai igényekhez és követelmé­nyekhez való felzárkózás ter­heinek nagy része a 90-es évek­re tolódott. Ezzel egyidejűleg szembe kell néznünk a jövőre létrejövő Gazdasági és Monetá­ris Unió kihívásaival. Úgy gon­dolom, az a görög gazdaság, mely ma már a helyes úton ha­lad, sikerrel veszi majd ezeket az akadályokat.- A görög és a magyar gazdasági érdekek az elmúlt időszakban lát­ványosan ütköztek, mindenek előtt a kamionos blokádok idején, illetve a magyar EK társult tagság kap­csán. Mi a velemenve ezek után Magyarország teljes jogú EK-tagsá­­gának lehetséges következmenvei­­röl?- Ha már a kamionblokádot említi, hadd hívjam fel a fi­gyelmét: mi többször hivatalo­san is jeleztük, hogy a bloká­dok nem állami, hanem egyéni kezdeményezésből indultak ki. Az első határzárat akkor a Közlekedési és Távközlési mi­niszter közbenjárására felol­dották. Az új blokád megint csak magánkezdeményezés volt. A minisztérium ezúttal is komoly l erőfeszítéseket tesz a határzár feloldására, még mielőtt az ügynek súlyosabb következ­ményei lennének. A tranzitdí­jak problémáját egyébként az Európai Közösség keretein be­lül fogjuk megoldani. Ami Magyarorszag EK csat­lakozásának ügyét, illetve an­nak Görögországot érintő le­hetséges hatásait illeti, szeret­ném emlékeztetni arra: mi kez­dettől fogva támogattuk az Európai Közösség és Magyar­­ország kapcsolatainak maga­sabb szintre emelését. Az a vé­leményünk, hogy minden eset­legesen felmerülő gond vagy vita megoldható a Közösség keretei között. Ennek biztosíté­ka, hogy mind a jelenlegi tagál­lamok. mind pedig az EK-tag­­sagra aspiráló országok azonos módon közelítik meg az euró­pai problémákat.- Az országaink közti kereske­delmi kapcsolatok meglehetősen alacsony szinten mozognak.' Milyen területeken lat esélyt a továbblé­pésre, bővítésre?- Véleményem szerint eh­hez Görögország mezőgazdasá­gi és könnyűipari termékek ex­portjával járulhat hozzá. Esé­lyeket látok még az idegenfor­galom fejlesztésére, a hajókar­bantartó szolgáltatások igény­be vételére valamint görög részvételű szerelőipari vállal­kozások magyarországi alapí­tására. Egyébként sikeresen működik jó néhány görög-ma­gyar vegyesvállalat. Reméljük, hogy ez az együttműködés a jö­vőben kibővül, hiszen ez a ter­melési forma tükrözi leginkább a Görögország és Magyaror­szág között fennálló kitűnő kapcsolatokat. • - Jeszenszky Géza tavalyi, athéni látogatásakor a két külügy miniszter esetieges katonai együttműködés­ről. katonai attasék akkréditálásá­­ról beszélt. A bejelentésen tűi azon­ban azóta más nem történt. Hol tart most a katonai együttműködés ügye?- Görögország valóban szor­galmazza katonai attaséi hiva­tal felállítását Budapesten. A hivatalos előkészítés már befe­jeződött és döntés született an­nak a tisztnek a személyéről is, aki a Görög Honvédelmi Erő­ket képviseli majd Magyaror­szágon. Azt várom tehát, hogy együttműködésünk mostantól! biztonsági és katonai területen is szorosabb és eredményesebb lesz.- A magyarországi görögség élő kapocs a két ország között. Milyen lehetőséget lát részben ezen keresz­tül. illetve más utakon a két ország kulturális közeledésére?- Magyarországon ma mint­egy 2500 görög él, akik - úgy gondolom - méltó módon kép­viselik országunkat. Jelenlé­tükkel es munkájukkal minden tőlük telhetőt, megtesznek a magyar társadalom boldogulá­sáért. Szilárd hidat kepeznek a két ország között, megalapozva a görög-magyar barátságot. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a görögöket a magyar nép mindig nagy ven­dégszeretettel fogadta, bármely! korban és bármilyen körülmé­nyek között is kerültek az önök országába. Úgy hiszem, hogy a két népet összekötő kölcsönös vonzódás és szimpátia, vala­mint országaink történelme számos lehetőséget teremt a kulturális közeledésre, egymás jobb megismerésére. Az új kö­rülmények között több lehető­ség kínálkozik kölcsönös érint­kezésre, s ezt az esélyt nem hagyhatjuk kiaknázatlanul.- Görögország - csakúgy mint hazánk - földrajzi fekvése miatt ér­dekelt a jugoszláv válság békés megoldásában az ENSZ es az EK segítségével. Ugyanakkor a jelek szerint Athén álláspontja Macedo­nia függetlenségenek kérdésében el­tér az ÉK-tagállamok többségének véleményétől. Mi a véleménye a vál­ság megoldásának lehetőségeiről, mi a görög álláspont a balkáni ki­sebbségek jövőjéről?- Az elmúlt években Görög­ország is csatlakozott az EBEE határozataihoz, melyek - mint ismeretes - vonatkoznak a ki­sebbségi jogokra is. Érthető te­hát, hogy országunk - csakúgy, mint Magyarország, mely oly lelkesen támogatta a kisebbsé­gek ügyét az EBEE genfi köz­gyűlésen, 1991 júliusában - fel­tétel nélkül kiáll a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett. A kisebbségeknek azonban természetesen be kell tartaniuk a nekik otthont adó országok törvényeit. Vélemé­nyem szerint a balkáni kisebb­ségek kérdésé minden fél szá­mára kielégítően megoldható, ha valamennyien őszintén, eb­ben a szellemben cselekszünk. Ami a jugoszláv válságot ille­ti, Görögország megjósolta - sajnos anélkül, hogy figyelemre méltatták volna - a széthullás súlyos következményeit. Fel­hívtuk a figyelmet arra, hogy a sok kis állam kialakulása zsák­utcához vezet egy olyan terüle­ten, ahol a soknemzetiségű la­kosság ilyen bonyolult módon keveredik. Utalnék arra az el­lentmondásra is. hogy miköz­ben közös európai fizetőeszköz kiadásán és a határok felszá­molásán fáradozunk, újabb el­lentéteket szülő határokat eme­lünk. Mi jelenleg olyan békés megoldásokat szorgalmazunk, melyekkel minden fél egyetért. A Szkopje körül felmerült problémát illetően Görögor­szág kitart az Európai Közös­ség által 1991. december 16-án elfogadott feltételek betartása mellett. Természetesen a többi tagállam nem reagál annyira érzékenyen erre a témára, mint Görögország. Ez annak tudha­tó be, hogy Szkopje - Görögor­szág rovásara - 40 esztendőn keresztül kiterjedt propagan- , dát fejtett ki. Velemenyem sze­rint ma már a többi ÉK-ál!am is tudatában van a problémá­nak és segítséget nyújt annak megoldásához.- A ciprusi kérdés rendezetlensé­ge évtizedek óta terheli Görögor­szág és Törökország viszonyát, ezen keresztül pedig kihat Europa biz­tonsagára. Lat-e esélyt a közeli tár­gyalásos rendezésre?- A ciprusi kérdés természe­tesen terheli a görög-török kapcsolatokat. Ez esetben azonban nem egyszerűen a két ország konfliktusáról van szó. Ez nemzetközi probléma, amely egyenes következménye az 1974-es inváziónak, vala­mint Ciprus részleges, törvény­telen török katonai megszállá­sának. A megoldást ezért az ENSZ-fötitkár jószolgálati közvetítő missziójától várjuk. A ciprusi kérdés valódi és tar­tós megoldását az 1977-es és 1979-es felsőszintű megállapo­dásokból kiindulva, illetve az ENSZ-határozatokban rögzí­tett kereteken belül keressük. Célunk egy olyan egységes, kétzónás. független szövetségi állam létrehozása, amely sza­vatolni tudja minden ciprusi alapvető jogait és szabadságát. Támogatjuk az ENSZ főtit­kárának és az Egyesült Álla­moknak ez irányú erőfeszítése­it. Közismert Vasziliu elnök és a ciprusi görög fél jó szándéka ez ügyben. A kérdés megoldása kizárólag a török fél hajthatat­­lansága miatt késik. Ankara olyan új követelésekkel lep fel, mint például a mesterséges cip­rusi török állam szuverenitásá­nak elismertetése, ami kívül esik az eddig létrejött megálla­podások keretein és ellentétes az ENSZ-fötitkár kezdeménye­zéseivel. A továbblépés ezért Törökország állásfoglalásától függ. Éppen ideje, hogy elfo­gadja: saját érdeke is a ciprusi kérdés azonnali, igazságos és életképes megoldása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom