Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Népszava, 1992.írére.30 Áy Amerika leírta Magyarországot Völgjes Iván szerint Togo után következünk . .. Amerika leírta Magyarországot — állítja Völgyes Iván, az egyesült államokbeli Nebraska Egyetem politikatudományi tanszékének a professzora. A neves Kelet-Európa-szakértő rövid magyarországi tartózkodását használtuk ki arra, hogy kérdéseinket feltegyük. jobban örülök, ha azt hallom Magyarországon sokan a sajtót okolják, mondván, vészharangokat kondit, amikor arról ír, bogy a gazdaság rossz állapotban van, s az ország az összeomlás felé balad. Az amerikai szakértők közül azonban többen is azt állítják, bogy külföldi megítélésünk pozitív, ön hogyan tapasztalta ezt az Egyesült Államokban? — Ez attól függ, hogy éppen ki mond véleményt Magyarországról. Nagyon pozitív jelnek tartom a Magyarországra irányuló amerikai tőkeáramlást. Az elmúlt három év alatt közel hárommilliárd dollár érkezett. A befektetők egy része a magyar piac felvevőképességére összpontosít, míg másik fele az exporttevékenységet tartja szem előtt. A magas inflációs ráta azonban megnehezíti az exporttevékenységet. A forint is .túlságosan erős, 20 százalékkal kellene leértékelni ahhoz, hogy a reális szintre kerüljön. A piac felvevőképességére összpontosító befektetések problémáját ón abban látom, hogy ezek a beruházások nem tőkeigényesek. Vagyis, az amerikai nagy befektetők nem tudnak mit kezdeni Magyarországon, mivel nem tudnak hatásosan exportálni. A kisvállalkozók viszont már eredményesebben tudnak működni. Véleményük nyilván ettől is függ. Professzor úr, mit tapasztalt külpolitikai téren? — Amerika leírta Kelet- Európát, senkit sem érdekel. Sem a kongresszust, sem a külügyminisztériumot, sem a Fehér Házat. Amit segélyként ajánlanak fel, oly minimális, hogy az már szégyen. Természetesen ezzel Amerika nagymértékben feladja a kelet-európai térségre gyakorolt befolyását. Mikor történt a szemléletbeli változás? — Körülbelül másfél évvel ezelőtt, amikor a különböző kelet-európai országokban feltünedeztek az első krízisjelek. Megdőlt az a koncepció, hogy Kelet-Európában olyan demokrácia jött létre, amely a konszenzuson, a kompromisszum- és együttműködéskészségen * alapul. Megdőlt a gyors átalakulásba vetett hit. Az más kérdés, hogy szerintem jogtalanul. A végső lépést a Független Államok Közösségének megalakulása jelentette. Utána nyilvánvalóvá vált, hogy Amerika szempontjából Kelet-Európa másodrendű. Milyen kép alakult ki Magyarországról? — Rendkívül pozitív alapról indulhattunk, hiszen a magyar átalakulás vér nélkül ment végbe, a választások .tisztességesen zajlottak le, a kormányzat gyorsan felállt. De most már nem foglalkoznak velünk, nagyjából valahol Togo után következünk. Elég végiglapozni a New York Times számait, hogy erről meggyőződjünk. A másik probléma, hogy kizárólag a negatívumokról adnak hirt. Én mindig ellene voltam annak, hogy Magyarországról csak az antiszemitizmus kapcsán lehessen hal-, land. Bár, ha megnézzük, hogy az elmúlt hetekben milyen cikkek, támadások jelentek meg Magyarországon, vagy elolvassuk a március 15-ei tüntetésekről szóló tudósításokat, nagyjából ez is érthető. Ebben az országban azonban rengeteg pozitívum van. De a negatívumok olyan súlyosak, hogy nem lehet ellensúlyozni őket. Amerika a Független Államok Közösségének megsegítésére összpontosít, de vajon Van-e arra esély, hogy segíteni is tud rajtuk? — Egy országon csak önmaga tud segíteni. A segély, kölcsön, támogatás kidobott pénz. Csak a befektetés a megoldás. Magyarország esetében sem az a fontos, hogy újabb segélyeket kapjunk. Én például, hogy egy ameri kan vállalat megvett egy magyar húskombinátot, felszereli, piacot 'keres a termékeiknek, beindítja a termelést, mintha újabb kölcsönt kapna Magyarortszág. A FÁK-ban máris kaotikus állapot alakult ki, átterjedhet-e ez az egész kelet-európai térségre? — Ebben .nem hiszek, kaotikus állapotból még nem lett világháború. Ha cinikus lennék, azt mondanám, el vannak foglalva egymással, egymást ölik. Menekültáradatot eredményezhet ez a helyzet, ezt viszont a .történelem jól tudja kezelni. Lezárt határokkal, elektromos zárral, aknazárral stb. Nem szeretjük kimondani, de ez az igazság. Ámerikából érkezve milyennek látja Magyarországot? — Visszatérő problémánk, hogy Magyarországon hiányzik a civil társadalom, az egymással való érintkezés civil módja. A demokrácia alapelve, hogy egymással civil módon beszéljünk. Egy civil társadalomban nincs ellenség, csak ellenkező vélemény, ellenzék. Az a másik, akivel beszélek, nem gazember, hanem a tárgyalópartnerem. Most nem a kormányt vagy az ellenzéket hibáztatom. Ez társadalmi tény. Elég kocsiba ülni, és délután végigmenni a Rákóczi úton, vágj’ beállni egy sorba. A türelem teljes hiányát tapasztalom. Az egymás iránti tisztelet- ről már nem is beszélve. A legnagyobb probléma ma Magyarországon a másik fél tiszteletének a teljes hiánya.-Azt mondják, hogy az a másik kommunista, fasiszta, zsidó, keresztény, és — folytathatnám tetszés szerint. De az a másik is ember! Én nem- tudom elképzelni, hogy valakit meg kell vetni azért, mert másban hisz. Az európai liberalizmus és konzervativizmus közös értékrendjébe beletartozik a másik tisztelete. S ha mi Európához akarunk tartozni, ezt meg kell adni a másik embernek. Décsi Katalin
